Észak-Korea bejelentette szerdán, hogy az ország sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával. A nemzetközi közösség egyhangúlag elítélte a lépést, bár egyelőre nem sikerült megerősíteni, hogy Phenjan valóban hidrogénbombát robbantott.

Az észak-koreai állami televízióban beolvasott közlemény szerint az ország "teljes sikerrel" tesztelt egy "miniatürizált" hidrogénbombát, amellyel "újabb szintre lépett nukleáris ereje".

A KCNA hivatalos hírügynökség által kiadott közleményben Phenjan leszögezte: továbbra is fejleszteni fogja nukleáris programját, hogy "megvédje magát az Egyesült Államok ellenséges lépéseitől", mindazonáltal "felelősségteljes nukleáris hatalomként" fog viselkedni, és csak akkor fogja bevetni nukleáris fegyvereit, ha megsértik szuverenitását.

Nem sokkal korábban a dél-koreai és a kínai földtani intézet arról számolt be, hogy a Richter-skála szerint 4,9 és 5,1 közötti erősségű, emberi tevékenység, feltételezhetően robbanás okozta földrengést észleltek a felszín alatt kis mélységben Észak-Korea északkeleti részén, nem messze Kildzsu városától, amelynek körzetében található Észak-Korea legfőbb nukleáris kísérleti központja. Phenjan ezen a területen hajtotta végre korábbi atomrobbantásait is. Az észlelést az ENSZ és az Egyesült Államok földtani intézete is megerősítette.

A phenjani bejelentést követően a kínai hatóságok evakuáltak több lakost az észak-koreai határral szomszédos területekről. A CCTC kínai állami tévé beszámolója szerint a határ menti települések lakosai "egyértelműen éreztek földrengéseket". Az egyik Csilin tartományi város lakosai elmondták, hogy munkahelyükön több másodpercen át remegtek a falak és a bútorok, és egyes munkahelyeken elrendelték a dolgozók irodákból való kimenekítését.

Hagar Chemali, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kisvártatva bejelentette, hogy Washington és Tokió kérésére még szerdán rendkívüli ülést tart a Biztonsági Tanács az állítólagos észak-koreai hidrogénbomba-kísérlet miatt.

Abe Sindzó japán miniszterelnök újságírók előtt azt mondta, hogy országa határozott választ fog adni az észak-koreai lépésre. "Az észak-koreai nukleáris teszt súlyos fenyegetés országunk biztonságára nézve, és egyáltalán nem vagyunk hajlandók eltűrni. A kormánynak együtt kell működnie a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy Észak-Korea megfizesse a bombakísérlet árát.

Pak Gun Hje dél-koreai államfő nemzetbiztonsági kabinetjének rendkívüli ülése után bejelentette, hogy országa határozott lépéseket tesz a további hasonló észak-koreai provokációk megakadályozására. "Reagálnunk kell erre a kísérletre, például szigorú nemzetközi szankciókkal. A bombakísérlet változást hozhat az észak-koreai nukleáris program miatti nemzetközi helyzetben", tette hozzá.

A dél-koreai hírszerzés szerint lehetséges, hogy amit Észak-Korea felrobbantott, nem hidrogénbomba volt, vagy lehet, hogy olyan bomba volt, amelyhez egy kis mennyiségű hidrogént adtak hozzá - jelentette később a Yonhap hírügynökség.

Peking határozottan kiáll amellett, hogy a Koreai-félszigetet mentesítsék a nukleáris fegyverektől, és megakadályozzák elterjedésüket az északkelet-ázsiai térség békéje és biztonsága érdekében - jelentette ki Hua Csun-jung külügyi szóvivő. Hozzátette, Kína erőteljesen szorgalmazza, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tartsa be a nukleáris leszerelésre vállalt kötelezettségét, és szüntessen be minden olyan akciót, amely ronthat a meglévő helyzeten.

Oroszország szerint az észak-koreai kísérleti nukleáris robbantás az ENSZ vonatkozó határozatainak durva megsértését jelenti. A moszkvai külügyi közleményben kiemelték: "Ha megerősítést nyer, hogy Phenjan újabb lépést tett az atomfegyverek fejlesztése terén, akkor az a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak nyilvánvaló megsértését jelenti".

Hasonlóan foglalt állást Jukija Amano, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója is.

Súlyos aggodalommal tekint a történtekre India - mondta Vikasz Szvarup külügyi szóvivő, aki országa nevében felszólította Észak-Koreát, hogy tartózkodjon a világ békéjét fenyegető akcióktól.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán nemzetközi kötelezettségvállalásai súlyos megsértésének nevezte Észak-Korea állítólagos hidrogénbomba-kísérletét. Felszólította egyben a phenjani vezetést, hogy hagyjon fel illegális és veszélyes tevékenységével, s térjen vissza a nemzetközi párbeszédhez, különös tekintettel az észak-koreai atomprogram felszámolásáról szóló hatoldalú tárgyalásokra.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a kísérleti robbantás veszélyezteti a térség és a világ biztonságát, és nyilvánvalóan megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Felszólította Phenjant, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit.

Joe Cirincione atomszakértő, a Ploughshares Fund globális biztonságpolitikai intézet elnöke pedig azt mondta: elképzelhető, hogy valamilyen hidrogén-izotópot (a hidrogén elem más tömegszámú, ezért eltérő fizikai tulajdonságú változata) tettek egy maghasadáson alapuló atombombába. "Miután hidrogén-izotópról van szó, azt mondhatják rá, hogy hidrogénbomba, de ez nem igazi magfúziós bomba, amely képes a több megatonnás robbanásra", magyarázta.

Az atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű a hidrogénbomba

A maghasadás elvén alapuló atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű a hidrogénbomba, amely a magfúzióval vált ki robbanást; ugyanakkor sokkal nehezebb is létrehozni ilyen fegyvert.

A hidrogénbomba, más néven szuperbomba, legalább ezerszer akkora pusztításra képes, mint az atombomba - amelyet az Egyesült Államok vetett be Japán ellen a második világháború utolsó napjaiban -, és a szerdai állítólagos észak-koreai kísérleti robbantásnak köszönhetően újra a világ figyelmének előterébe került.

Észak-Korea korábban három kísérleti robbantást hajtott végre atomfegyverekkel, amelyek nagyjából a Hirosimára és Nagaszakira ledobott, összesen több mint 200 ezer ember életét kioltó bombáknak megfelelő hatóerejűek voltak. Phenjan szerdán jelentette be, hogy felrobbantotta első hidrogénbombáját, és bár a szeizmológiai adatok alátámasztottak egy nagyobb robbantást, annak típusát egyelőre lehetetlen megmondani.

Míg az atombombák működési elve - az atomreaktorokéhoz hasonlóan - a maghasadáson alapul, addig a hidrogénbomba vagy termonukleáris bomba az atomi részecskék egyesülését (magfúzió) használja ki. A csillagokban ugyancsak ilyen módon keletkezik energia.

"Gondoljunk csak arra, hogy mi történik a Napban" - példálózik Takahara Takao, a tokiói Meidzsi Gakuin Egyetem nemzetközi politikával foglalkozó oktatója. A hidrogénbomba technológiája sokkal kifinomultabb, és ha egyszer valakinek a birtokába kerül ez a tudás, hatalmas fenyegetést jelent a világra nézve. Akár egy interkontinentális rakétát is fel lehet szerelni vele.

Ez utóbbi tény fényében Észak-Korea burkoltan az Egyesült Államokat fenyegette bejelentésével - véli Szuzuki Tacudzsiro, a Nagaszaki Egyetem egyik kutatóintézetének professzora.

Ugyanakkor a hidrogénbomba előállításához mélyebb ismeretek és nagyobb mértani pontosság szükségeltetik, mint az atombombáéhoz, hiszen a felszabaduló energia is sokkal nagyobb - mutat rá Szuzuki. A hidrogénbomba is elkészíthető olyan kis méretben, hogy nukleáris robbanófejként felszerelhető legyen interkontinentális rakétákra.

A hidrogénbomba természetesen megtalálható a legkomolyabb nukleáris képességekkel rendelkező öt állam - az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína - fegyvertárában. A szuperbomba létrehozásán más országok is munkálkodhatnak, és az is előfordulhat, hogy egyesek titokban már szert is tettek a technológiára, annak ellenére, hogy egyetemes érdek az ilyen veszélyes fegyverek szállításának megakadályozása.

A termonukleáris bombát eddig sohasem vetették be, az első sikeres kísérleti robbantásokat az Egyesült Államok hajtotta végre az ötvenes években Ivy Mike és Castle Bravo névre keresztelt bombáival, majd a szovjetek következtek a sorban.

Az eddigi legnagyobb hatóerejű, 15 megatonna energiahozamú Castle Bravót víz alatt robbantották fel 1954. március elsején, és nemcsak három korallszirtet tarolt le, illetve 55 ezer Celsius-fokra hevítette a hőmérsékletet az óceán fölött, de a robbanás a 200 kilométerre fekvő Marshall-szigeteket is megrengette. A hét kilométer átmérőjű tűzgolyó 73 méter mély krátert vágott a zátonyon, a gombafelhő 100 kilométer magasra szállt és a radioaktív hamuból Ausztráliának és Japánnak is jutott. Emellett egy a kísérletről mit sem sejtő japán halászhajó legénysége akut sugárbetegséget kapott, mivel a robbantás közelében hajóztak.

A fentiek elkerülése érdekében az 1960-as évek óta a kísérleti robbantásokat föld alatt hajtják végre.

Terumi Tanaka, az atom- és hidrogénbomba áldozatainak szervezeteit tömörítő japán szövetség, a Nyihon Hidankjo vezetője az atomfegyverek betiltásáért folyó küzdelemnek szentelte életét, és megrökönyödve értesült az észak-koreai kísérleti robbantásról.

"Ez szertefoszlatja minden eddigi reményünket. Fel vagyok háborodva" - mondta.

Súlyos csapás a két Korea közötti közeledésre Phenjan lépése

"Súlyos csapást" jelent a két Korea közötti közeledésre és az áhított békefolyamatra a Phenjan által állítólag végrehajtott kísérleti hidrogénbomba-robbantás - mondta egy Észak-Korea-szakértő a dpa német hírügynökségnek szerdán.

A német Hartmut Koschyk - aki a kormányzó CDU bajor testvérpártja, a CSU képviselője - úgy látja: Észak-Korea lépéséhez hozzájárulhatott, hogy az ország fiatal vezetőjének, Kim Dzsong Unnak egyelőre nem elég szilárd a hatalmi bázisa, és még bizonyítania kell a hadseregnek.

Az észak-koreai állami média szerdán azt közölte, hogy az ország sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával.

A szakértő szerint az észak-koreai diktátor a nukleáris kísérlettel a nemzetközi közösség, mindenekelőtt az Egyesült Államok figyelmét akarta magára vonni, illetve ki akarja csikarni, hogy a Washingtonnal való közvetlen tárgyalások elérhető közelségbe kerüljenek.

Az Észak-Koreát gyakran felkereső és Phenjannal intenzív kapcsolatokat ápoló Koschyk azonban úgy látja, hogy Kim Dzsong Un "felülértékeli pozícióját".

Gyaníthatóan ezúttal Kína is keményebben fog reagálni, egyebek közt a Dél-Koreával fenntartott jó politikai és gazdasági kapcsolatokra tekintettel - tette hozzá.

A német szakértő szerint a phenjani vezetés lépése ahhoz fog vezetni, hogy Németország és az Európai Unió is feladja Észak-Korea felé nyitó politikáját, és teljes mértékben csatlakozni fog a nemzetközi közösség kemény szankciókban testet öltő reakciójához.

Észak-Korea magatartása az ottani rezsim szempontjából stratégiailag racionálisnak tűnik, mert az atomfegyver birtoklása az ország "politikai túlélését" szolgálná - értékelte az állítólagos hidrogénbomba-robbantást a TVN24 lengyel hírtelevíziónak nyilatkozó Edward Halizak, a Varsói Egyetem professzora.

"Egy tekintélyelvű, kiszámíthatatlan rendszerről van szó, amely kockázatos lépéseket tehet, beleértve a nukleáris fegyverek közvetlen alkalmazását is", mondta.

Halizak véleménye szerint a nemzetközi közösség csak az Irán esetében is bevált szankciók és tárgyalások együttes alkalmazása révén tudna gátat vetni a fejlemények kiéleződésének. (MTI)