Végső szakaszába érkezett a világhatalmak befolyási övezetekért folyó legújabb küzdelme Délkelet-Európában. Jelen pillanatban az Egyesült Államok vezet, de Oroszország sem adta fel - írja a dpa.

A Nyugat-Balkán évszázadok óta a nagyhatalmak játékterepe. Habsburgok az oszmánok ellen, nyugati értékrendszer kommunista államokkal szemben - ilyenek és ehhez hasonlók a párosítások a történelemben. Most ismét a hatalomért és a befolyásért folyik a küzdelem a térségben. Ezúttal az Egyesült Államok és Oroszország lendül támadásba, ám Kína és Törökország is bekapcsolódik, míg az Európai Unió a tetemes személyi és pénzügyi ráfordítások ellenére háttérbe szorul.

"A Balkánon Oroszország és az Egyesült Államok egyre hevesebben csap össze. Akár egy kis konfliktus is képes felrobbantani a puskaporos hordót" - írta elemzésében néhány nappal ezelőtt a t-portal nevű horvát híroldal. "Szerbia Brüsszel és Moszkva között zsonglőrködik" - aggódott a legnagyobb belgrádi lap, a Blic. A szerb Novi Magazin "orosz-amerikai energiaháborút" lát Európa földjén, a Balkánt ennek a háborúnak a közepébe helyezi.

Mike Pence amerikai alelnök két héttel ezelőtt felkereste a kis Montenegrót., amely az idén a heves orosz nyomás ellenére is csatlakozott a NATO-hoz. "Itt, a Nyugat-Balkánon Oroszország a térség destabilizálásán dolgozik, az önök demokráciájának aláásásán és az önök elválasztásán" - hangsúlyozta Pence balkáni kormányfők előtt. Egyszóval: az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt is Délkelet-Európát támogatja Moszkvával szemben.

A harcias hang főleg Szerbiában váltott ki bírálatot. Nem Oroszország, hanem a Nyugat az, amely itt mindent destabilizál - szitkozódott Ivica Dačić külügyminiszter. Belgrád évek óta próbál tojástáncot járni. Az unióba törekvő Szerbiának semmilyen tempó sem elég gyors a belépéshez. Egyidejűleg különleges kapcsolatokat ápol Oroszországgal, a történelmi baráttal. Az ország második városában, Nišben működik a Szerb-Orosz Humanitárius Központ, amelyet Washington kémközpontnak tekint. Jelenleg tárgyalnak Moszkvával hat használt MiG-29-es repülőgépről, korszerűbb harckocsikról és légvédelmi rendszerek megvételéről.

Az Egyesült Államok az energiaellátás kérdését erőlteti. Ösztökéli Horvátországot, hogy építse már meg végre Krk szigetén, az Adria északi részén a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminált. Az állomást amerikai tankhajók látnák el és összekötnék egy ugyanilyen terminállal a lengyelországi Swinoujsciében. Délkelet-Európának ily módon függetlenebbé kellene válnia az orosz gáztól. Horvátország és Lengyelország kezdeményezésére létrehozták a Három Tenger (Balti-tenger, Adria, Fekete-tenger) Térséget. Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa tizenkét országa az Egyesült Államok hathatós támogatásával kíván erőteljesen szembeszegülni Moszkvával.

Az Európai Unió gyanakvással méregeti az esetleges új játékost. Brüsszelben már amúgy is rájöttek arra, hogy az eurómilliárdokra rúgó segítség, a diplomaták és szakértők garmadája ellenére az uniós tekintély és befolyás korlátozott a Balkánon. Az unió tett ugyan javaslatokat albániai és macedóniai politikai válságok megoldására, de ezeket csak amerikai diplomaták határozott fellépésére valósították meg.

Kína az utóbbi években az "új Selyemút" létrehozásának keretében utakat és hidakat épített, hiteleket biztosított és erőműveket korszerűsített. Recep Tayyip Erdogan török elnök a jövő hónapban 150 üzletember kíséretében felkeresi Szerbiát. Törökország a boszniai muzulmánokkal ápolt hagyományosan jó kapcsolatokat tovább javította. Nagyvonalú segítséget nyújtott a háborúban szétrombolt mecsetek helyreállításához.

A balkáni befolyásért folyó harcot a médiumokon keresztül is vívják. Az orosz Szputnyik ügynökség szerb programjával naponta jelen van a médiumokban, erősíti a világról alkotott orosz képet. A KKR amerikai céghez már eddig is számos, a régióban fontos televíziós adó tartozott, most megvásárolta a Nova TV-t Horvátországban és a POP TV-t Szlovéniában. Mindkét adó a legnépszerűbbek közé tartozik. A török Anadolu hírügynökség különösen Boszniában erős, nem is beszélve a helyi nyelveken sugárzó, katari székhelyű al-Dzsazíra balkáni programjairól. (MTI/dpa)