Tükör
Szélsőbaloldali aktivistából kormányfő
Albin Kurti, Koszovó új miniszterelnöke

Albin Kurti nevét a könnygázgránát, a tiltakozás, a börtön és lázadás tette ismertté. Koszovó új miniszterelnöke szélsőbaloldali, politikai "partizánból" lett a kis, balkáni állam első embere.

A 45 éves Albin Kurti diákként kezdte a politizálást, egyetemi tüntetéseken tiltakozott Koszovó jugoszláv és szerb elnyomása ellen. A harcos múlt azonban Koszovó korábbi vezetőitől sem áll távol, Ramush Haradinajt - aki tavaly júliusban mondott le a miniszterelnöki posztról - kétszer is háborús bűnökkel vádolták, igaz, fel is mentették. A koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság tavaly is meghallgatta, egyelőre azonban nem lehet tudni, emelnek-e ellene vádat az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején elkövetett cselekedeteiért. Haradinajhoz hasonlóan az ország államfője, Hashim Thaci is a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagja volt.

Az UCK-harcosokból politikusokká vedlett vezetőkből lett elege a koszovói állampolgároknak tavaly, amikor az októberi választáson a legtöbben a Kurti-vezette ultranacionalista Önrendelkezést (Vetevendosje) támogatták.

Kadri Veseli, a parlament korábbi elnöke Albin Kurti hétfői parlamenti beszédét követően éppen a háborús múlt hiányát rótta fel a politikusnak, amikor azt kérdezte tőle, hol volt ő a koszovói konfliktus idején, akkor, amikor mások a hazájukért harcoltak. A kérdés persze jogos lehetne, Albin Kurti azonban azokban az években éppen a Slobodan Milošević jugoszláv elnök elleni diáktüntetések vezéralakjaként egy jugoszláv börtönben ült.

A "koszovói Che Guevaraként" is emlegetett Albin Kurtit 1999 közepén fogták el, megverték, és bíróság elé állították. A bíróság 2000 márciusában Jugoszlávia területi egységének veszélyeztetése és terrorizmus miatt 15 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, miután elutasította a védőügyvédet, és maga sem kívánt szólni ártatlansága mellett. Kijelentette, csak saját népe ítélheti el, nem ismeri el a szerb bíróságot, és nem ismeri el Szerbiát, így voltaképpen lényegtelen, hogy elítélik-e, és ha igen, mennyi időre. "Ha megtehetném, újra megtenném" - fogalmazott. Ugyanazon év októberében azonban megdöntötték Slobodan Milošević uralmát, és a hatalomra kerülő demokratikus ellenzék - nemzetközi nyomásra - 14 hónap után szabadon engedte az akkor már koszovói hősnek tekintett Albin Kurtit.

Koszovóba hazatérve azonban ahelyett, hogy valamilyen csendes foglalkozás után nézett volna, Kurti már nemcsak Szerbiát, hanem az egész nemzetközi közösséget bírálni kezdte, azt állítva, hogy a Nyugat nem fordít kellő figyelmet Koszovóra, és nem jól kezeli az ottani helyzetet.

2005-ben megalakította az Önrendelkezés nevű mozgalmat, amely később párttá alakult. Társaival ezt követően a koszovói politikusok korrupciójára és beletörődésére is rámutatott. Az Önrendelkezés ellenzett minden olyan lépést, amely véleménye szerint ellentétes a koszovói nép érdekeivel. Az ország 2008-ban kikiáltott függetlensége után sem volt elégedett azzal, ahogyan Koszovó sorsa alakult. Bírálta a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, a Montenegróval kötött határegyezményt, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítását, és minden olyan lépést, amelyet engedménynek tekintett Szerbia irányába.

Mára visszafogottabbá vált az egykori forradalmár. Néhány éve még hónapokon keresztül akadályozta a koszovói parlament munkáját azzal, hogy társaival könnygázgránátot aktivált az ülésteremben, de azt állítja, a radikális lépésekre azért volt szükség, mert a kormánypártok nem a koszovói érdekeket tartották szem előtt. Meg is lett az eredménye a lépéseknek. A 2017-es előrehozott választáson már olyan jó eredményt ért el, hogy a többi párt kénytelen volt olyan koalíciót kötni, amilyet voltaképpen nem akart, csak azért, hogy az Önrendelkezés ne kerüljön a kormányalakítás közelébe. A 2019-es előrehozott választáson azonban már pártja zsebelte be a legtöbb szavazatot.

Albin Kurtitól a koszovói albánok azt várják, hogy visszaadja a népnek az önbecsülését, és kivívja Koszovó komolyabb nemzetközi elismerését. Kormányának viszont nemcsak azzal kell majd foglalkoznia, hogy helyreállítsa a párbeszédet Szerbiával, és sikerüljön több nemzetközi szervezethez csatlakoznia, hanem azzal is, hogy csökkentse az országban a korrupció és a szervezett bűnözés mértékét, illetve a munkanélküliségi arányt és az elvándorlást.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó ezt elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Ezért okozhat félelmet Szerbiában az, hogy Kurti nem hajlandó elengedni a Nagy-Albánia elképzelést, ami Koszovó, Albánia, illetve az Észak-Macedóniában, Görögországban, Szerbiában, valamint Montenegróban élő albán kisebbség egy közös államának megalakítását jelentené. Egyelőre nem lehet tudni, miniszterelnökként milyen lépéseket tud tenni vágyott eszméjének megvalósítása érdekében.

Markovics Annamária (MTI)
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Olasz magány - illusztráció
2020. FEBRUÁR 25.
[ 18:05 ]
Erős a vajdasági magyarok nemzettudata - illusztráció
2020. FEBRUÁR 25.
[ 15:18 ]
Zöldfordulat - illusztráció
2020. FEBRUÁR 20.
[ 13:33 ]
Kihalni veszélyes - illusztráció
2020. FEBRUÁR 19.
[ 15:47 ]
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetésről tárgyalnak az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács rendkívüli ülésén, amelyen az elemzők heves vitákra számítanak, és kétségesnek tartják a végső megállapodás...
2020. FEBRUÁR 19.
[ 15:25 ]
Számos sportágban töröltek vagy halasztottak el sporteseményeket a koronavírus-járvány miatt, amelyben - a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság szerdai adatai szerint - 74 185-re nőtt a fertőzöttek száma Kína szárazföldi részén kedd éjfélig, és a vírus 2004 életet követelt. Atlétika Egy évvel...
2020. FEBRUÁR 19.
[ 9:29 ]
Több mint 44 ezer koronavírus-fertőzött adatainak elemzése alapján kutatók arra jutottak, hogy az esetek több mint 80 százalékában enyhe lefolyású a betegség, és a más betegségekben szenvedők és az idősek esetében a legnagyobb a vírusfertőzés kockázata - adta hírül a BBC hírportálja a koronavírus-járványról...
2020. FEBRUÁR 18.
[ 12:41 ]
Beolvasás folyamatban