Tükör
Rubik Ernő, aki Kockára tette az életét

Rubik Ernő, ez az önnön véleménye szerint írásban járatlan, meghatározhatatlan szakterületen alkotó zseni elővette és megvalósította 37 éve dédelgetett ötletét, és lenyűgözően olvasmányos, sodró lendületű könyvet írt A mi kockánk (The Puzzle of Us All) címmel, írja az index.hu.

Zavarban vagyok. Mindenki sorolja be oda, ahová akarja. Mindig kerültem a beskatulyázást, nem igazán tartottam magamat feltalálónak. Én nem találtam fel a kockát, hanem csak megtaláltam egy létező dolgot

– mondta szerényen Rubik Ernő A mi kockánk című könyve szerzője.

Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Dél-Korea, Németország, Hollandia, Svájc, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Oroszország. És persze Magyarország. Ezekben az országokban jelenik meg a 200 oldalas könyv, nagy valószínűséggel a Libri fennállásának legnagyobb vállalkozásaként, amelyhez talán csak két éve a Hajnali láz című Gárdos Péter-könyv –kiadása volt fogható, emlékeztet a portál.

– Négy éve kezdtünk el beszélgetni Ernővel – mondta bevezetőjében Halmos Ádám, a Libri alapító-igazgatója. – Megtudtuk, hogy 1983-ban írt egy könyvet, amely sohasem jelent meg, bennünk pedig megvolt a szándék arra, hogy megjelentessük. Ez a könyv a rejtvényekről szól. Egy olyan tárgyról, ami ott van hozzávetőleg egymilliárd ember kezében. Ez a kocka annyi mindennek a metaforája, elmesélője. Fontos volt, hogy angolul szülessen meg a mű, mert azt akartuk, hogy az egész világon olvassák. Erős brit és amerikai piacot akartunk találni, két éve állapodtunk meg egy amerikai, majd brit kiadóval egy aukció végén. És miután Kína és Oroszország is belépett a projektbe, úgy tűnik, sikerül túllőnünk az eredeti célon.

A 76 éves szerző arcmaszkban érkezett a könyv bemutatójára, ezért sokan csak akkor vettük észre, hogy már hosszú percek óta közöttünk van, amikor leült a fotelbe, és – hogy értsük a mondandóját – levette az „álarcát”.

– Az a kurzus, amit a részben általam alapított AIT-n vezetek, ugyanazokból a gyökerekből született, mint a Kocka – mondta Rubik. A dizájn számomra átfogó fogalom. Meg kell ismerni a tér kínálta lehetőségeket, ez az igény hozta létre a Kockát. A dizájn nem teoretikus tudomány, hanem bizonyos tárgyak megalkotása a művészi megismerés útján. No és a könyv?

Nos, a könyv számomra óriási kihívás volt. A szavak megfogalmazása, az írás nekem új dolog. A dizájner anyaggal dolgozik, és én azt az anyagot szeretem, ami tapintható, aminek belső törvényei vannak. A szó viszont furcsa matéria egy dizájnernek, mert a szavak nem konkrétak, azok egymás közötti megállapodásokon múlnak.

És a nyelv maga is változó közeg. A jelentés úgy lebeg a levegőben, és ez roppant izgalmas valami. Ellenben van egy alapvető különbség a könyv és a Kocka között. Amikor kitettem a pontot az utolsó mondat végére, a könyv be van fejezve. A Kocka viszont ilyen szempontból befejezhetetlen, mert végtelen számú megoldása van.

Hogy miért angolul készült el az eredeti, és most miért a magyar fordítást tartják a kezükben?

A válasz egyszerű: A Kocka egyetemes, főleg a hatása, nem kötődik egyetlen nyelvhez, a magyarhoz. Megismerte és elfogadta a világ. És miért most írtam meg? Nos, egyszer mindennek eljön az ideje. És bár jobban szeretek előre nézni, mint hátra, így, 76 évesen, már az sem kizárható, hogy kevesebb van hátra, mint amennyit eddig leéltem.

Továbbá: a Kocka lassan középkorú lesz, 45 éves, ami bizony két emberöltő. Az angol úgy mondja, most érkezett el a midlife crisis, a középkorúság válsága nevű tünetegyütteshez. Szóval, megírtam a könyvet, és amikor megmutattam a feleségemnek, ő elolvasta, és azt mondta, tetszett neki. És azt is mondta, olyan a könyv, amilyen én vagyok. Ennek örültem...

Az index.hu megkérzete a Mestertől, mikor érezte úgy, hogy az alkotása túlnőtt rajta.

– Körülbelül az ezredforduló táján – mondta némi töprengés után. 2000 számomra is cezúra volt, egy új évezredbe érkeztem, akár egy időutazó. Nézzék, a Kocka gyakorlatilag egyidős az internettel. És még mindig nem veszítette el a vonzerejét, ma sem, amikor már a mesterséges intelligencia korát éljük.

Korábban gyűjtöttem a kockáról szóló könyveket, de aztán felhagytam vele, mert egy idő után már nem győztem.

Mondok egy példát: 1981-ben 40 hétig szerepelt szakadatlanul valamilyen Kockáról szóló könyv a New York Times bestsellerlistájának az első tíz helyezettje között. És idén, csaknem negyven évvel később is több mint száz olyan könyv jelent meg a világon, amely a Kockával foglalkozik.

Mi ez, ha nem a sztárság definíciója? Amikor megkérdezem a Mestert, hogy vajon sztárnak tekinti-e magát, hiszen a popkultúrának szerves részévé vált a Kocka, elmosolyodik.

– Nézze, sohasem akartam sztár lenni, meg sem fordult a fejemben, amikor 1974-ben nekiláttam a Kocka jelentette probléma megoldásának. S hogy végül talán mégis sztár lettem, az csak következmény, amivel nem tudok, és nem is akarok mit kezdeni.

No, ha már itt tartunk, azt is felvetem Rubik Ernőnek, hogy mind ez ideig Puskás Ferencet tartották a nagyvilágban legismertebb magyar embernek, de most már nem vagyok ebben annyira biztos. Csakhogy fúrja az oldalamat a kérdés: vajon tudják e mindenhol Rubik Ernőről, hogy magyar? Hiszen a Kocka annyira „nemzetek fölötti”, internacionális jelenség.

– Az biztos, hogy a rólam szóló ismertetőkben, szócikkekben mindenütt feltüntetik a nemzetiségemet, de őszintén szólva abban már nem vagyok biztos, hogy ez mindannak az egymilliárd embernek a fejében is tudatosult, aki eddig a kezébe vette a Kockát – bizonytalanodik el a földkerekség legnépszerűbb logikai játékának megalkotója.

S hogy mennyire helyén való a felvetésem, azt a sajtóértekezlet szervezője húzza alá, amikor bizalmasan megsúgja: a találkozóra meghívott újságírók egyike csodálkozva visszakérdezett: a Rubik tényleg magyar?! (index.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Beköszönt a zsidó újév - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 17.
[ 9:23 ]
A határról irány a covid-kórház - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 16.
[ 9:11 ]
Második hullám: fej vagy gyomor? - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 14.
[ 11:44 ]
A világméretű koronavírus-járvány, amely hónapok óta foglalkoztatja a világot, sok negatív következménye mellett arra is felhívta a figyelmünket, hogy milyen fontos az egészségünkre vigyázni és azt gondozni. Erre a nagy igazságra nekem sajnos már a járvány előtt rá kellett jönnöm. Fájdalmas felismerés volt. Tavaly...
2020. SZEPTEMBER 12.
[ 13:02 ]
A nyelvvédelem kérdése a mai felgyorsuló globalizáció korában minden eddiginél jelentősebb aktualitást nyer a sokszínű Európa közösségén belül, de hosszú távon a kontinens egészséges integrációs fejlődése szempontjából is. Ami az alapkérdést illeti: minden olyan, két nyelvet használó kisebbségi kulturális...
2020. SZEPTEMBER 12.
[ 9:03 ]
Szerbiában jelenleg jelentősen kevesebb a koronavírussal fertőzött polgár, mint az európai országok többségében, így Görögországban is. Ez, és a kiváló szerb-görög kapcsolatok hatással lehetnek a görög kormány pozitív döntésére a határátlépéssel kapcsolatban, attól függetlenül, hogy Európa még nem adott...
2020. SZEPTEMBER 10.
[ 10:33 ]
Beolvasás folyamatban