Az EU jövő tavasszal eltörli a téli és a nyári időszámítást, a tagállamok maguk dönthetnek, melyiket választják. Ha a télinél maradnak, most vasárnap tekertik utoljára az óramutatókat. Jókora keveredés lehet a vége.

Az Európai Unió tavaly határozott az évenként kétszer esedékes óraátállítás 2021-es eltörléséről úgy, hogy tagállami hatáskörbe utalta, az egyes államok a téli vagy a nyári időt szeretnék-e véglegesíteni. A döntést az uniós polgárok 80 százaléka támogatja, az indoklás is logikus: ma már semmiféle gazdasági előny nem származik belőle, az emberi szervezetet viszont jelentősen megterheli – van, aki egy-két hétig is nyögi az elvesztett vagy hozzáadott egy-egy óra hatásait.

A kivitelezés meglehetősen praktikus gyakorlat szerint zajlik. Most vasárnap, október 25-én még minden uniós országban életbe lép a téli időszámítás, azaz hajnali 3-kor az órákat hajnali 2-re állítjuk át.

Ezek után viszont ahol a téli mellett maradnak, többé nem lesz óraátállatás, ahol viszont a nyárit választják, ott 2021. március 28-án, a hónap utolsó vasárnapján még tekernek egy utolsót. Ezúttal előre, hajnali 2-kor 3 órára.

A téli a természetes

Egyszerűnek tűnik, de mégsem az, főleg hogy egyáltalán nem tudjuk, miként kerülheti el az európai közösség, hogy a mindennapokat „időviharba” taszítsa az államok minden bizonnyal sokszínű időválasztása?

Ami a dilemma tudományos vetületét érinti, rég nincs vita az óraátállítás eltörlésének szükségességéről, és abban is egyetértés mutatkozik, hogy a téli időszámítás véglegesítése lenne az előnyösebb. Ez ugyanis a „természetes” idő, amiben szervezetünk egészen a modern korig a nappalok és éjszakák váltakozásához alkalmazkodott.

A sötétség és világosság számos élettani funkciónkat befolyásolja, ebből a szempontból pedig nem mellékes, hogy földrajzi elhelyezkedésünkön a legmagasabb napállás a téli időszámítás szerint van legközelebb a délhez, írja a 24.hu.

Kierőszakolt ébredés

Ez már önmagában lényeges lehet az emberek bioritmusa szempontjából, de még fontosabb, hogy a kierőszakolt ébredés, de főleg a sötétben indított nap sokkal megterhelőbb és károsabb, mintha este egy órával előbb megy le a nap.

Hiába sokunk első benyomása, miszerint legyen minél tovább világos, a téli délutánokon nyert óra árát reggelente meg kell fizetnünk, méghozzá kamatostul: nemcsak az ébredés lenne sokáig és sokaknak „kierőszakolt”, de a munkaidő, az iskola is sötétben kezdődne.

Így néznek ki a napkelték és napnyugták téli, illetve nyári időszámítás szerint:

• Október 26. (a téli időszámítás első napja): 6:18 és 16:37; illetve 7:18 és 17:37.
• December 22. (a téli napfordulót követő nap): 7:28 és 15:57; illetve 8:28 és 16:57.

Hidegfront is érkezik

És ha mindez nem lenne elég, akkor a "szegényembert az ág is húzza" alapon szombat estétől elér bennünket is hidegfront, ami önmagában is megterhelő, ám az óraát­állítással együtt kétszeres stresszhatást eredményez. Ez tovább fokozza a keringési és alvásproblémák kialakulá­sának kockázatát, nem tesz jót a vérnyomásunknak, feszültebbek, ingerlékenyebbek lehetünk. A stressztűrő képességünk rosszabb lesz, mivel a terhelő hatások is erősebbek.

Nehezíti a helyzetet a járvány

Erre a kettős hatásra még az is rájön, hogy a koronaví­­rus-helyzet miatt már eleve sokkal feszültebbek vagyunk. Nehezebben viseljük a kö­töttségeket, féltjük magunkat és a szeretteinket, sőt so­kaknál megjelenik a mun­kahelyi bizonytalanság is. Ráadásul az elmúlt időszak szélsőséges időjárása már amúgy is megviselte az erre érzé­kenyeket, és jelentősen rontott immunrendszerünk állapotán is. Ez mind összeadódik, s ebből következően a mostani óraátállítást valószínűleg még több ember fogja megérezni.