Kétszer vonulnak az urnák elé az idei esztendőben a koszovói választók, egyszer pedig a parlament dönt az ország következő öt évéről, ugyanis előrehozott parlamenti választás, elnökválasztás és önkormányzati választás is vár a kis, balkáni országra 2021-ben.

2021-ben mindenképp elnökválasztást tartottak volna Koszovóban, ám az új államfő megválasztása azt követően vált sürgetővé, hogy Hashim Thaci korábbi köztársasági elnök novemberben lemondott, amikor megtudta, hogy a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat, melyek szerint háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el. Feladatait Vjosa Osmani házelnök vette át.

Mielőtt azonban új köztársasági elnököt választhatna a törvényhozás, az új parlamenti képviselőkről is dönteniük kell a koszovóiaknak.

Az elnöki teendőket ellátó Vjosa Osmani január 7-én oszlatta fel az országgyűlést, és írta ki február 14-re az előrehozott választásokat. Erre azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság decemberben érvénytelennek nyilvánította a kormány megválasztását. A testület indoklása szerint a kormányt nem az alkotmánnyal összhangban választották meg, mert Efrem Arifi roma kisebbségi képviselő szavazata - amely nélkül nem alakulhatott volna meg a kormány tavaly júniusban - érvénytelen volt. A politikust ugyanis 2018-ban 15 hónap börtönre ítéltek, mert egy civil szervezeten keresztül 26 ezer eurót sikkasztott el. Az alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy Efrem Arifi jogellenesen vett részt a parlamenti szavazáson, mert a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben.

A február 14-i voksolás lesz két éven belül a harmadik parlamenti választás a kis, balkáni államban, ahol egyébként mintegy tíz éve egyetlen kormány sem tudta kitölteni hivatali idejét. A várakozások szerint a kormányalakítási tárgyalások legfontosabb pontja a köztársasági elnök személyéről történő megegyezés lesz.

Az előrehozott parlamenti választás, valamint az elnökválasztás után pedig őszre önkormányzati választás is vár a koszovói állampolgárokra, így elmondható, hogy az egész év kampányolással telik majd.

Nehéz feladat áll a politikusok előtt, hiszen az amúgy is Európa legszegényebb országának nevezett Koszovót a koronavírus-járvány súlyosan érintette, így a következő időszak a gazdasági helyreállításról és megerősítésről kell, hogy szóljon. A világjárvány az idegenforgalmat és a vendéglátóipart érintette a legsúlyosabban, de azok a családok is veszteségeket szenvedtek, amelyek a Nyugat-Európában dolgozó koszovói vendégmunkások hazaküldött pénzéből élnek, a járvány ugyanis Európa fejlettebb és gazdagabb országainak gazdaságát is megtépázta.

A belső gondok megoldása mellett a külpolitikára is nagy hangsúlyt kell majd fektetnie az új kormánynak és az új elnöknek, Koszovó európai integrációja ugyanis az utóbbi években megrekedt. Ennek egyik oka, hogy nem a várakozások szerint zajlik a Szerbiával folytatott párbeszéd.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt továbbra sem hajlandó elismerni, és még mindig saját tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd 2013-ban, ám kevés előrelépés történt, holott a kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa. (MTI)