Az idei nyarat világszerte szélsőséges időjárási viszonyok jellemzik: szárazság és erdőtüzek Európa déli részén, Oroszországban és az Egyesült Államokban, óriási áradások Ázsiában. Éghajlatkutatók arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen szélsőséges időjárás az elkövetkezőkben egyre gyakoribb lesz, írja a Deutsche Welle.

Hétfőn Görögország több vidékén szinte szélcsend volt, ami annyiból jó volt, hogy az amúgy is óriási területeket felemésztő tűz nem terjedt tovább olyan gyorsan. A tűzoltóknak azonban nincs idejük megpihenni, mert máris beköszöntött a következő hőhullám, aminek következtében a hőmérséklet a 40 fokot is meghaladja és a helyzet további romlását okozza.

Görögországban hetek óta erdőtüzek veszélyeztetik a lakosságot, mindenek előtt Athén északi részén és Évia szigetén. Míg az ország kontinentális részén, ha lassan is, de ellenőrzés alá kerül a tűz, addig Évia olyan „mint egy valóra vált horrorfilm, amelyről nem tudni, mikor ér véget”, fogalmazott az egy hete tomboló görögországi erdőtüzekről egy, a szigetről kimentett várandós nő. A Peloponézoszi-félszigeten is aggasztó a helyzet. Ám, még ahol a tűzvész alábbhagyott, ott is fennáll annak veszélye, hogy a parázsló aljnövényzet újra lángra kap.

Nagyon sokan mindenüket elveszítették. “Ez volt a földi Paradicsom, ritka növény- és állatfajokkal”, mesélte a DW újságírójának egy helybeli. “Most nézzék meg, olyan kopár ez a vidék, mint egy holdbéli táj, minden leégett és mindent hamu borít.”

Nagy, erdős területek váltak a lángok martalékává

Görögországban nyáron nem ritkák az erdőtüzek, de az ilyen méretű eddig példátlan. Az erdőtüzeket figyelemmel kísérő európai központ, az EFFIS adatai szerint Görögországban augusztus 5-éig kétszer akkor terület vált a tűz martalékává, mint a 2008 és 2020 közötti átlag.

A tűz oka sokféle lehet, az eldobott égő cigarettától kezdve a nagyítólencseként viselkedő kis üvegdarabkáig. Arról is beszélnek, hogy szándékos gyújtogatás is történt, részben azért, hogy új építkezési területeket nyerjenek. Az eddig nem tapasztalt tartós hőség azonban minden esetre táplálja a tüzet.

Riasztó a helyzet Oroszországban

A szárazság, az erdőtüzek és áradások a világ számos részén megnehezítik az életet. Más mediterrán országok, Olaszország, Törökország, Észak-Macedónia, Bulgária és a balkáni országok tűzoltói már hetek óta küzdenek az erdőtüzekkel. Erdogan török elnök a napokban azt nyilatkozta, hogy az ország történelmének legnagyobb tűzvésze tombol Törökországban.

De fellángoltak az erdők Oroszországban, az USA és Kanada nyugati partjainál is. Oroszországban az erdővédelmi intézet hétfői adatai szerint 240 helyen tombol a tűz jelenleg is és már mintegy 37 ezer hektár erdős terület semmisült meg. Ez körülbelül akkora terület, mint Baden-Württemberg német tartomány. A helyzet Jakutszkföldön a legsúlyosabb, ahol a füst már messze délre is eljutott, egészen a mongol határig. A NASA műholdjainak felvételein pedig az látszik, hogy a füst már a Északi-sarkig is eljutott, amire még soha nem volt példa.

Az Egyesült Államokban a tűzoltók Észak-Kaliforniában küzdenek a tűzvésszel, amely már 198 ezer hektárra terjedt ki. “Olyan az egész, mint egy háborús övezet”, nyilatkozta az AFP újságírójának egy házából elmenekülni kényszerült lakos, aki most családjával együtt egy sátorban él. Az Egyesült Államok nyugati partvidékén nem ritkák az erdőtüzek, de az elviselhetetlen hőség most jelentős mértékben rontja a helyzetet.

Túl forró, túl szeles, túl nedves

A nemzetközi klímatanács aktuális jelentése szerint a szélsőséges időjárás egyre gyakoribb lesz és mind több embert veszélyeztet majd a szárazság. A klímakutatók már évek óta egyetértenek abban, hogy a Föld éghajlati felmelegedésének ez várható következménye. A Földközi-tenger térségében keletkező meleg levegő például azt eredményezheti, hogy a levegő több vízpárát tartalmaz és ez azután a légtömegek mozgása következtében heves esőzéseket okoz akár távoli országokban is. Ilyen katasztrófa sújtotta a közelmúltban Németországot és Belgiumot.

“Az extrém időjárás a jövőnk része”, szögezte le a DW-nek nyilatkozó Levke Caesar, az ír Maynooth Egyetem klímakutatója.

Nagy áradásokkal küzd ezekben a napokban Kína, India és Mianmar. A napok óta tartó esőzések miatt megáradtak a folyók Kína középső részén, sokan meghaltak és százezrek maradtak otthon nélkül.

Indiában a monszun időszak súlyosabb volt, mint az elmúlt évtizedek során bármikot. Az eső okozta földcsuszamlások eddig 40 emberéletet követeltek. Mianmarban is küzdenek az árvíz ellen, Bangladesben pedig az elmenekült rohingya lakosság falvai kerültek víz alá.

Az afrikai országok is árvizekkel küzdenek. Lagosz, Nigéria gazdasági központja júliusban került víz alá, mert a csatornarendszer nincs kiépítve. Dél-Szudában az áradások 90 ezer embert veszélyeztetnek, közölte néhány nappal ezelőtt az ENSZ humanitárius szervezete. Ezreket kellett kitelepíteni a veszélyeztetett térségekből.