Colin Powell, Jiří Menzel, Larry King, Bálint gazda, Balázs Fecó, Bergendy István... csupán néhányan azok közül, akiket a koronavírus ragadott el tőlünk a járvány kitörése óta. A lista természetesen nem teljes, inkább szimbolikus: a járvány valamennyi áldozatára emlékezünk a halottak napja alkalmából a néhány neves személyiség kiemelésével.

Colin Powell, volt amerikai külügyminiszter

A Covid-járvány egyik legutóbbi áldozata. Ő volt az Egyesült Államok történetének első afroamerikai külügyminisztere. A jamaikai felmenőkkel rendelkező Powell neve összefonódott az iraki háborúval. Az ifjabbik George Bush külügyminisztereként ő volt az, aki az ENSZ közgyűlése előtt bemutatta a háború megindítását megalapozó, hamis adatokat is tartalmazó hírszerzési jelentést. Pályája végén csalódott a republikánus pártban, már Barack Obamát is támogatta, Donald Trumpot pedig a nemzet szégyenének nevezte. A politikus 84 éves volt.

Captain Sir Tom Moore

A világháborús veterán Nagy-Britannia egyik legnépszerűbb emberévé vált a járvány miatt bevezetett karantén-időszak alatt. Azt a kihívást vállalta, hogy megtesz száz kört a kertjében, az adományozóktól kapott összeget pedig felajánlja a brit egészségügynek.

Eredeti célkitűzése 1000 font összegyűjtése volt, de az akció annyira sikeres lett, hogy másfél millió felajánlótól csaknem 33 millió fontot kapott a célra. Júliusban érdemei elismeréseként ütötte lovaggá II. Erzsébet királynő. Végül 2021 februárjában, száz éves korában halt meg.

Larry King

A többszörösen kitüntetett újságíró 87 évet élt. A nadrágtartós interjúkészítő beszélt a világ legnagyobb politikusaival, hírességeivel és hétköznapi embereivel is. A hírességek az ő műsorába szerettek volna bejutni, a hétköznapi emberek pedig úgy szerettek volna beszélgetni, mint ő.

Élete során körülbelül 50 ezer interjút készített, 1995-ben pedig ő vezette a Jasszer Arafat palesztin vezető, Husszein jordán király és Jichák Rabin izraeli miniszterelnök közötti béketárgyalást is. 1985-ben szerződött a CNN-hez, ahol 2010-ig dolgozott.

Kenzo Takada, a Kenzo alapítója

81 éves korában Párizsban halt meg Kenzo Takada divattervező, a Kenzo divatcég alapítója. Ő volt az első japán designer, aki a francia divatvilág élvonalába tudott kerülni. Takada Japánban született, de 1964-ben Párizsba költözött, szinte az egész munkássága a francia fővároshoz kötődik. Terveit eleinte divatházaknak adta el, aztán később létrehozta saját brandjét, a Jungle Jap-ot. A 80-as években vált világszerte ismertté a nyugati öltözéket keleti vonásokkal elegyítő, harsány konfekciódarabjaival.

2020 októberében, a koronavírus szövődményeinek következtében halt meg.

Valéry Giscard d´Estaing francia köztársasági elnök

A francia politikus 1974 és 1981 között volt köztársasági elnök. Külpolitikájában a közös Európa építésére koncentrált. Személyes jó barátjával, Helmut Schmidt német kancellárral felkarolta a monetáris unió gondolatát. 1981-ben François Mitterrand-nal szemben veszített az elnökválasztáson.

Az egykori köztársasági elnök Loir-et-Cher-i családi házában, a koronavírus okozta betegség szövődményeibe halt bele 94 éves korában.

Jiří Menzel

Az Oscar-díjas cseh rendező az 1966-ban bemutatott, Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjéért kapta meg az amerikai filmkritikusok díját. Az 1938. február 23-án született Jiří Menzel Prágában tanult a rendezői szakon. A diploma megszerzése előtt a tévében, még a híradóban is volt asszisztens. A 60-as években a csehszlovák új hullám vezető rendezője volt Miloš Formannal együtt, aki a Száll a kakukk fészkére című alkotásával kezdte nagy ívű nemzetközi pályafutását.

Közismert barátsága sok magyar művésszel. Ráadásul játszott több magyar filmben (például Böszörményi Géza Szívzűrében, Maár Gyula Felhőjátékában, Simó Sándor Franciska vasárnapjaiban, Szabó István Az ajtó című filmjében). A Katona József Színházban Carlo Gozzi Szarvaskirály című darabját vitte színre. Jiří Menzel 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült. 82 éves korában, 2020 februárjában halt meg.

Jevgenyij Nyesztyerenko

Az orosz operaénekes, a világ egyik legnagyobb basszistája több mint félszáz főszerepet adott elő. 1971 és 2000 között volt a moszkvai Bolsoj színház szólistája. Fellépett többek között a milánói Scalában, a New York-i Metropolitan Operában és a londoni Covent Gardenben. Életének utolsó éveit az osztrák fővárosban töltötte, itt is vesztette életét. A 83 éves művész halálát a Covid-19 okozta.

Bálint György

A kertészmérnök és tévés személyiség, akit mindenki csak Bálint gazdaként ismert, 2020 június 21-én, 101 éves korában halt bele a vírusba. Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön egy mezőgazdásággal foglalkozó, zsidó középbirtokosi családba, két lánytestvér mellé. Négyéves volt, amikor édesapja kivitte a földekre, és hatévesen kapott egy pónifogatot, a lovakról magának kellett gondoskodnia.

A Kertészet és Szőlészet egykori főszerkesztője országosan az Ablak című műsorban vált országszerte ismertté, ahol kertészkedési, növénytermesztési tanácsokat adott, majd nyolc éven át a Gazdaképző című műsor főszerkesztője volt. Számtalan könyve és publikációja jelent meg. Újságírói munkája miatt Aranytoll-díjat, közéleti tevékenysége elismeréseképp Prima Primissima-díjat kapott, valamint Budapest, Gyöngyös és Várda is díszpolgárává avatta.

Szőcs Géza

A 67 éves költő, Orbán Viktor miniszterelnök egykori kulturális főtanácsadója szintén koronavírusos volt. 2020 november 5-én jelentették be halálhírét. A Kossuth- és József Attila-díjas költő, politikus 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar-orosz szakon 1978-ban. A nyolcvanas évek elején Erdélyben szamizdat lapot szerkesztett, de dolgozott újságíróként Genfben és a Szabad Európa Rádió budapesti irodájában, majd a Magyar Naplónál.

A romániai rendszerváltás után, 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra; itt politikai szerepet is vállalt újságírói és szerkesztői munkái mellett. 1990 és 1991 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, 1991 és 1993 között politikai alelnöke volt. 2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára volt, majd 2012-től a miniszterelnök kulturális főtanácsadója lett.

Böröndi Tamás

Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója 1955. március 8-án született. 1980-ban szerzett diplomát a Színház- és filmművészeti Főiskolán, pályáját a debreceni Csokonai Színházban kezdte. Játszott a Rockszínházban, az Operettszínházban, a Vidám Színpadon, melynek 2013-tól igazgatója is volt. Számos tévéfilmben, köztük a Kicsi a borsban, a Kémeriben, a Szomszédokban és a Jóban Rosszban című sorozatban is szerepelt. A 65 éves színházigazgatónak nem volt alapbetegsége, életerős ember volt. 19 nap betegség után, november 23-án ment el - felesége, Götz Anna színésznő, ikerlányai, 88 éves édesanyja és kollégái gyászolják.

Balázs Fecó

Az Apostol együttes Facebook-oldalán közölte először a hírt, hogy elhunyt Balázs Ferenc popzenész. A magyar könnyűzene korai történetének egyik fontos szereplője ment el 69 évesen. Ott volt a magyar hard rock egyik első zenekarának, a Taurus XT-nek a megalapításánál, Koncz Zsuzsa kísérőzenekarában is játszott, igazán ismertté mégis a Korál nevű zenekarával vált.

Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki munkásságáért. 2020 november közepén vitték kórházba koronavírus-fertőzéssel. Lélegeztetőgépre került, vérplazmát is kapott. Csütörtökön még felesége arra kérte a rajongóit, hogy imádkozzanak a zenészért, halálhírét péntek reggel közölték.

Sas József

82 éves korában, idén januárban halt bele a betegségbe Sas József Jászai Mari-díjas színészművész, rendező, színházigazgató. A művész Polacsek József néven született Békéscsabán 1939. január 3-án. 1957-ben végezte el Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját, ezután a Győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. Később tagja volt a Békés Megyei Jókai Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének, majd a kecskeméti Katona József Színháznak.

A Mikroszkóp Színpad művésze 1973-tól lett, 1985 és 1993 között, majd 1998 és 2009 között a színház igazgató-rendezőjeként dolgozott. Több alkalommal is elismerték, többek között Jászai Mari-díjat (1981), Karinthy-gyűrűt kapott (1982), megkapta az érdemes és kiváló művész címet (1985-ban és 2003-ban) is. Mindezek mellett Radnóti Miklós antirasszista díjjal és Erzsébet-díjjal is kitüntették és több más elismerést is átvehetett.

Gyulai Líviusz

Gyulai Líviuszt a magyar grafika „nagy generációjának” egyik képviselőjének tartják. Idén márciusban életének 84. évében hunyt el a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású – és sokszor archaizáló – tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is.

Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot. Március 16-án halt meg a betegség miatt.

Igaly Diána

Igaly Diána 1965. január 31-én született Budapesten sportlövő családba. Édesapja, Igaly József válogatott sportlövő volt, aki 1976-ban politikai okokból, pártonkívülisége miatt nem utazhatott a montreali olimpiára. Diána tízéves sem volt, amikor gyakorolni kezdte a budaörsi lőtéren, 13 évesen igazolt versenyző lett. 1982-ben a magyar bajnokságon harmadik volt. Első nagy sikerét az 1983-as junior Európa-bajnokság hozta, amelyet megnyert. Pályafutása során lényegében mindent elért, amit csak el lehetett. Olimpián 2004-ben, világbajnokságon 1998-ban és 2002-ben, Európa-bajnokságon pedig 1989-ben diadalmaskodott egyéniben. A szakág ötkarikás debütálásán, a 2000-es sydneyi játékokon bronzérmet nyert, összességében vb-n 11, Eb-n pedig 13 alkalommal állt dobogóra. 57 évesen halt bele a koronavírus fertőzésbe idén április 8-án.

Bergendy István

Bergendy István Liszt Ferenc-díjas zenész, a Bergendy együttes alapítója és vezetője volt. A szaxofonos, klarinétos, zeneszerző 81 évesen halt meg a koronavírus-fertőzés szövődményeinek következtében. A Bergendy zenekar az ötvenes évek végén alakult, az alapító nevét 1962-ben vette fel. A hetvenes évek első felében voltak a csúcson, amikor Demjén Ferenc (basszusgitár, ének, szövegíró) és Laczin Norbert (billentyűs hangszerek, zeneszerző) csatlakozásával a zenekar országszerte népszerű lett. Olyan slágerek fűződtek a nevükhöz, mint a Jöjj vissza, vándor, a Sajtból van a Hold, a Darabokra törted a szívem vagy az Iskolatáska.

Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca és több más tévésorozat, valamint az Én táncolnék veled című televíziós tánciskola zenéjét, emellett musicaleket is írt. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2011-ben kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.

Đorđe Balašević

A hazai művészeti és közélet is több kiemelkedő egyéniséggel lett szegényebb a koronavírus-járvány miatt. Emeljünk ki közülük csak egyet, Đorđe Balaševićet, az egykori jugoszláv térség egyik népszerű, ha nem a legnépszerűbb zenészét. A “pannon matróz” három hónappal 68. születésnapja előtt hunyt el a koronavírus okozta szövődmények miatt.

Đorđe Balašević 1953. május 11-én született Újvidéken. Karrierje elején a Žetva és a Rani mraz nevű együttesek tagja volt, majd 1982-ben szólókarrierbe kezdett, amely során az egykori jugoszláv térség legnépszerűbb és leginkább szerethető zenészévé, dalszerzőjévé vált. Színészként több tévésorozatban is szerepelt, amelyeknek a zenéjét is maga szerezte. Könyveket is írt. (euronews.hu, vajma.info)