Illusztráció

Szerbia polgárainak január 16-án, vasárnap kell választ adniuk a következő kérdésre: Támogatja-e a Szerb Köztársaság alkotmányának megváltoztatásáról szóló törvény megerősítését? A módosítások - a szakma soraiból kikerülő szakértől szerint - lehetővé teszik majd az igazságszolgáltatás depolitizálását.

Azoknak a megválasztásáról, akik ítélkeznek, vasárnap a polgárok mondanak ítéletet. Amennyiben a referendumon résztvevők többsége az IGEN mellett voksol, az igazságügyben dolgozók számára azt jelenti, hogy többé nem a parlamentben választják meg őket, hanem a Bírósági Főtanácsban a kollégák – hat bíró, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és négy kiemelkedő jogász.

Megszűnne ezzel a hároméves próbamegbízatás is, így a bíró tisztségében maradhatna nyugdíjaztatásáig vagy felmentéséig. Szavatolják és kiterjesztik ún. funkcionális immunitásukat is.

“Az első választáson minden bírót, a bíróságok összes elnökét, a Bírósági Főtanács tagjait a parlamentben választották meg. Tehát politikai beleegyezés kellett a megválasztásukhoz. Ahhoz azonban, hogy egy bíró pártatlan döntéseket tudjon hozni, függetlenségi garanciákkal kell rendelkeznie. Azért, hogy szembeszállhasson azokkal, akik erősebbek a hétköznapi polgároknál, s hogy ezáltal a bírósági eljárásokban minden állampolgár egyenlő jogokat élvezzen”, mondta a közszolgálati televízió (RTS) műsorában Snežana Bjelogrlić a Szerbiai Bírák Egyesületének tagja.

Hasonló módon neveznék ki az ügyészeket is. Az Állami Ügyészi Tanácsban 11 tag dönt a szolgálatba való felvételről. A jelenlegi szabályozással ellentétben a legfőbb ügyészt nem lehet kétszer megválasztani. Az újdonság azt is előrevetíti, hogy megszűnik az ügyész-helyettesi funkció.

“Ez azt jelenti, hogy az az ügyész, aki az állampolgárt bármilyen minőségben – gyanúsítottként, sértettként, tanúként – fogadja és beszél vele, nos, ugyanaz az ügyész dönt majd a jogairól és kötelezettségeiről is. Ő fogja meghozni a döntést. Most olyan rendszer van, amelyben csak egy ügyész van, a többiek mind helyettesek. Maga az ügyész egyáltalán nem érintkezik az állampolgárokkal, mások által tett hivatkozások, vélemények alapján dönt. Tehát, így most egyértelmű lesz annak a rendszere, hogy ki intézte az ügyet, adott esetben ki a felelős”, emelte ki Radovan Lazić, a Szerb Ügyészek Szövetségének tagja.

A szakma szerint a referendumon születendő döntés felelőssége azt is jelenti, hogy ha a javasolt változtatások támogatást kapnak, akkor azokat bírósági törvények kísérik. Elkészítésük határideje pedig egy év.

“Azokkal a véleményekkel is egyetértek, hogy lehetett volna többet tenni, és ezek a változtatások nem elegendőek, de jó és jelentős előrelépést jelentenek”, mondta Lazić.

Ezekre a lépésekre Szerbia az Európai Unióval folytatott tárgyalási folyamat során kötelezte el magát. És ezeknek – amint arra az illetékesek rámutatnak – nagyobb függetlenséghez és felelősségvállaláshoz, hatékonyabb igazságszolgáltatáshoz és a polgárok jogainak jobb védelméhez kellene vezetniük.