Szerbiában az a vélemény dominál, hogy az ország legfontosabb külpolitikai partnere Oroszország, és a polgárok 80 százaléka nem ért egyet azzal az állásponttal, hogy szankciókat kellene bevezetnie Oroszországgal szemben, derült ki a Demostat legfrissebb felméréséből.

A válaszadók 56 százaléka gondolja úgy, hogy Szerbiának nem kellene összehangolnia külpolitikáját az Európai Unióval, 33 százalékuk szerint viszont igen, mondta Srećko Mihailović szociológus, a Demostat kutatócsoportjának vezetője a kutatás eredményeit ismertető belgrádi konferencián.

A kutatás egyik kérdése az volt, hogy mit tegyen a kormány Szerbia előrelépése érdekében: fogadja el vagy tagadja meg az EU-csatlakozást. Mihailović azt állítja, hogy a válaszadók 30 százaléka gondolta úgy, hogy el kellene fogadnia, 43 százaléka pedig elutasította a csatlakozást, míg a válaszadók 25 százaléka „valahol a kettő között van”.

„Szándékosan ajánlottuk fel a válaszadóknak a „kettő közötti” válaszlehetőséget, mert a közhangulatra való rálátás szerint a polgárok jelentős része valójában határozatlan, vagy nincs véleménye róla”, magyarázta Mihailović.

Kijelentette: a felmérés szerint, ha holnap népszavazást tartanának, a polgárok 51 százaléka nemmel, 34 százaléka pedig igennel szavazna az EU-csatlakozásra.

Mihailović elmondta, a válaszadók 78 százaléka azon a véleményen volt, hogy a külpolitikában nincs helye kívánalmaknak, mert a politikában az érdekeket kell nézni, és nem a kívánságokat.

A megkérdezettek szerint a politikában az érdekek drágábbak, mint maguk az értékek – szögezte le, majd hozzátette: a válaszadók 34 százaléka az értékeket, 44 százaléka pedig az érdekeket részesíti előnyben.

Mihailović szerint a kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 81 százaléka egyetért azzal az állásponttal, hogy Szerbiának mindenáron meg kell őriznie semlegességét.

Ha jövő héten lennének a parlamenti választások, és a pártok önállóan, koalíció nélkül indulnának, a kutatás szerint a legtöbb polgár a Szerb Haladó Pártra szavazna.

Mihailović kijelentette, hogy Szerbia polgárainak csaknem fele (48 százaléka) az SNS-t, 10 százaléka a Szabadság és Igazságosság Pártját, 9 százaléka az SPS-t, 6 százaléka a Szerbiai Demokrata Pártot, négy-négy százaléka a Moramo és a Dveri koalícióját, három-három százaléka az Eskütevőket és a Demokrata Pártot támogatná, a maradék 13 százalék pedig a többi pártot.

Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy Szerbia polgárai kiket tartanak a legközelebbinek a környezetünkben. Mihailović szerint minden harmadik válaszadó a montenegróiakat mondta, negyede a macedónokat, a válaszadók ötöde a magyarokat és a bosnyákokat emelte ki.

Ami a polgárok hazai és külföldi vezetőkről alkotott pozitív megítélést illeti, a kutatás kimutatta, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök áll az első helyen, őket követi Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja.

„A hozzánk legközelebb álló európai nép, válaszadóink véleménye szerint, az orosz. A polgárok 40 százaléka gondolja ezt”, emelte ki Mihailović, majd hozzáfűzte: minden más nemzetet sokkal kisebb mértékben kedvelnek a megkérdezettek, a görögöket 9 százaléka, a franciák és a németek 8-8 százaléka, az olaszokat és a magyarokat 6-6 százaléka mondta.

Mihailović elmondta továbbá, hogy a válaszadók 40 százaléka Oroszországot tartja a legfontosabb külpolitikai partnerünknek, 30 százalékuk az EU-t, míg Kínát 24 százalékuk említette.

A Szerbiának nyújtott vissza nem térítendő támogatásról azonban Mihailović kijelentette, hogy a polgárok 35 százaléka szerint az EU adta a legtöbb ilyen támogatást, 26 százaléka szerint Oroszország, a válaszadók 22 százaléka pedig Kínát említette.

A támogatást nyújtók hármasa (Európai Unió, Oroszország, Kína) a szerbiai beruházások esetében is megjelenik, de némileg eltérő sorrendben.

Mihailović szerint a megkérdezettek leggyakrabban az EU-t (36 százalék), Kínát (34 százalék), Oroszországot (19 százalék) és Németországot (10 százalék) említették.

Zoran Panović, a Demostat programigazgatója elmondta, hogy a mindig Európa-párti szerb polgárok egyharmadából igazából a válaszadóknak csupán mindössze 17 százaléka van tisztában a politikai kompromisszumokkal, vagyis azokkal az engedményekkel, amelyeket Szerbiának meg kell tennie, hogy EU-taggá válhasson.

„Ez azt jelenti, hogy ha Koszovó kontrollváltozóként szerepel a kutatásban, akkor az EU támogatása még kisebb”, magyarázta Panović.

A Demostat A szerbiai polgárok külpolitikai irányultságai című kutatását telefonos megkérdezéssel végezte el, idén június 13-a és 22-e között, 1.203 fős reprezentatív minta lapján.