A szerbiai NIS szerbiai kőolajipari vállalat (Naftna industrija Srbije) egyre nehezebben vásárol nyersolajat külföldi kereskedőktől, miközben belföldön korábbi ügyfelei alternatív üzemanyag-beszállítókat keresnek – mindez annak ellenére történik, hogy az Egyesült Államok által bejelentett szankciók még nem léptek hatályba. Erről a Danas napilap számolt be a Reuters értesülései alapján.

A NIS többségi tulajdonosa az orosz Gazprom Nyeft, így a vállalat az egyik utolsó, még működő orosz olajipari érdekeltség Európában. A cég Szerbia energiaellátásának kulcsszereplője, hiszen a balkáni ország egyetlen olajfinomítóját – a pancsovait – is üzemelteti.

A NIS domináns piaci helyzete és Szerbia tengerpart nélküli földrajzi elhelyezkedése miatt más vállalatok számára nehéz vele együttműködni – logisztikai kihívások is nehezítik az ellátást. Egy kereskedő szerint a NIS biztosítja a szerbiai benzin- és gázolajellátás 80 százalékát, a repülőgép-üzemanyag és a fűtőolaj ellátásának pedig 90 százalékát vagy annál is többet.

A vállalat közelmúltbeli problémái előrevetítik, mi történhet, ha az amerikai szankciók valóban életbe lépnek. Aleksandar Vučić szerb elnök korábban figyelmeztetett, hogy Szerbia akár teljesen elveszítheti hozzáférését a nyersolajimporthoz.

Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala (OFAC) 2024. január 10-én szankcionálta a NIS AD Novi Sad vállalatot, és 45 napos határidőt szabott a Gazprom Nyeft számára, hogy kivonuljon a cégből. Ezt a határidőt később kétszer is 30 nappal meghosszabbították.

A Reuters értesülései szerint a NIS – amely korábban hosszú távú szerződésekkel biztosította nyersolaj-beszerzését – törölte a 2025-re vonatkozó tenderét, és jelenleg rövid távú, spot áras vásárlásokkal próbálja beszerezni a szükséges nyersanyagot olyan nemzetközi kereskedőházaktól, amelyek még hajlandók üzletelni vele.

A NIS közleménye szerint a vállalat sikeresen kötött új beszerzési megállapodásokat, és több beszállítótól is vásárol nyersolajat, de részleteket nem közöltek. Azt is hozzátették: „A vállalat üzleti tevékenységét az új körülményekhez igazítja.”

A horvátországi Omišalj kikötőjén keresztül, a JANAF vezetéken át, 2025-ben eddig napi átlagosan 28 000 hordó nyersolaj érkezett Szerbiába – szemben a 2024-es 40 000 és a 2023-as 70 000 hordós napi átlaggal – közölték a Kpler globális elemző cég adatai alapján.

Közben olyan cégek, mint az osztrák OMV és a görög tulajdonban lévő Eko, leállították a NIS-től való üzemanyag-vásárlást az amerikai szankciók miatt. Helyette most közvetlenül importálnak: az OMV a Duna mentén bárkákkal szállít üzemanyagot más európai finomítóiból, míg az Eko Görögországból hozza be a termékeket.

Egy szerb üzemanyag-kereskedő szerint a hazai fogyasztást – napi 44–49 ezer hordó gázolajat és 14 ezer hordó benzint – nehéz lenne teljes mértékben importból fedezni, mivel korlátozott a logisztikai kapacitás (bárkák, vagonok, teherautók).

A NIS a Reuters kérdésére úgy nyilatkozott: „Készen állunk arra, hogy minden szerződéses kötelezettségünknek eleget tegyünk, beleértve a vállalati ügyfeleket és más olajcégeket is.” Hozzátették, hogy a pancsovai olajfinomító továbbra is zavartalanul működik.