Szerbiában az év eleje óta több mint 70 hibás terméket vontak ki a forgalomból.

A fogyasztóvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy nincs megbízható adat arról, hogy a különböző okokból visszahívott termékeket ténylegesen megsemmisítik-e, és ha nem, akkor mi történik velük – írja a Biznis i finansije.

A visszavont termékek között voltak például olyan gyerek sapkák, amelyek apró részei könnyen leválhatnak, így fulladásveszélyt jelentenek, illetve olyan lufik, amelyek anyagában a megengedettnél magasabb koncentrációban volt jelen egy rákkeltő vegyület. Volt olyan autótípus is, amelyben gyárilag hibás olajhűtő fúvókákat építettek be, ami a motor károsodásához vagy akár tűzhöz is vezethet.

A Pepco cég hat különböző terméket vont ki a forgalomból – világító lufiktól kezdve, gyermek játékbélyegzőn át, egészen a bodykig és sapkákig.

A vállalat szerint a visszahívást az Európai Unió szabályozása alapján végzett kockázatértékelésük alapján hajtják végre. Az eljárásuk szerint a kivont termékeket biztonságossá teszik vagy visszaküldik a beszállítónak.

„A kivont termékek nem kerülnek vissza a piacra, hacsak nem esnek át egy részletes újbóli értékelésen, és nem kapnak biztonsági tanúsítványt a minőségellenőrző csapatunktól” – közölték a Pepco-nál.

Az Ikea szerint minden termékük kockázatértékelésen és alkalmassági teszten megy keresztül a mindennapi használatra vonatkozóan, és megfelelnek minden érvényes előírásnak az összes piacon, ahol jelen vannak.

„A működésünk mérete, az évente eladott darabszám, valamint az egyes termékek sajátosságai miatt előfordulhatnak bizonyos hibák. Ha a termékről biztonsági kockázatra utaló információ érkezik, azt kivonjuk a forgalomból, részletes vizsgálat következik, és szükség esetén gyors korrekciós intézkedéseket hozunk” – mondták az Ikeánál.

A cégek gyakorlata azonban gyakran eltér a szerbiai valóságtól.

Marko Dragić, a Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet jogásza szerint az importált áruknál általában nincs minőségellenőrzés a határon – csak a dokumentumokat vizsgálják meg. Ha azok rendben vannak, a termék bejut az országba.

„A gyártó az első, aki ellenőriz, majd az importőr is megvizsgálja, hogy a termék megfelel-e a hazai előírásoknak, végül – ha szükséges – a forgalmazó is. De az engedély nélküli kereskedőket senki sem ellenőrzi, így a termékek a feketepiacon jelennek meg, és semmilyen felelősség vagy szankció nem éri ezeket az eladókat” – állítja Dragić.

Hozzátette: a fogyasztók a gyakorlatban nem tudják biztosan, hogy a kivont termékeket ténylegesen megsemmisítették-e, illetve hogy mi történt velük. Minden a kereskedők „jóindulatára és lelkiismeretére van bízva”.

A piacfelügyeleti törvény szerint a játékokat az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzi, a textiltermékeket a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium, a növényi eredetű termékeket pedig a Mezőgazdasági Minisztérium.

A Kereskedelmi Minisztérium szerint a gyártók és forgalmazók kötelesek kivonni a termékeket a piacról, ha úgy ítélik meg, hogy az szükséges.

„A kivont termékeket megsemmisítik, visszaküldik a gyártónak vagy a külföldi beszállítónak, vagy ha lehetséges, kijavítják a hibát, amely veszélyeztette a fogyasztók egészségét és biztonságát. A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak elrendelni a veszélyes termékek azonnali kivonását, figyelmeztetni a fogyasztókat a termékkel járó kockázatokra, előírni, hogy a termék csak bizonyos feltételek teljesítése után kerülhet forgalomba, megszervezni a termék visszahívását a fogyasztóktól, és végül annak megsemmisítését” – közölte a minisztérium.

A gyakorlatban például, ha egy játéknál vegyi kockázatot állapítanak meg, akkor azt megsemmisítik. Ha viszont ruházati terméknél például egy nem megfelelő hosszúságú zsinórról van szó, azt módosítják, majd a terméket visszahelyezik a piacra.

A növényi eredetű termékek esetén – amelyek a mezőgazdasági felügyelet hatáskörébe tartoznak – minden terméknek meg kell felelnie a biztonsági előírásoknak a forgalomba hozatalhoz. Ha a vizsgálat során kiderül, hogy nem felel meg az előírásoknak – például növényvédőszer-maradvány vagy más szennyeződés miatt –, az ellenőr megtiltja a forgalmazást, vagy elrendeli a termék kivonását.

„Ezek végrehajtásáért maga az élelmiszerrel foglalkozó gazdasági szereplő felelős, míg az ellenőrző hatóság nyomon követi a végrehajtás menetét és ütemezését. A nem biztonságos árukat biztonságosan, törvényes és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kell megsemmisíteni. Ez általában hivatalos bizottság felügyelete mellett történik, engedéllyel rendelkező szervezetnél, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően” – magyarázta a Mezőgazdasági Minisztérium.

A termékek általános biztonságáról szóló törvény alapján minden olyan gazdasági szereplő, amely hibás, veszélyes vagy megtévesztő terméket hoz forgalomba, 500.000-től 3 millió dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható.