Đorđe Petrović, a Hollandiában és Szerbiában működő tanácsadó cégek tulajdonosa, valamint a kis- és középvállalkozások szakértője szerint a vállalkozói problémák nagyjából mindenütt ugyanazok. Arra is figyelmeztet, hogy a kis- és középvállalkozások gondjainak hullámát végső soron mindannyian megérezhetjük.

Đorđe Petrović az RTS-nek elmondta: az emberek gyakran nincsenek tisztában azzal, mennyire fontos szerepet játszanak a kis- és középvállalkozások a gazdaságban – ezek alkotják annak gerincét.

„És ez nem csak Szerbiában van így, általánosságban igaz. Az Európai Unióban a cégek több mint 60 százaléka családi vállalkozás. Nálunk ez az arány még magasabb is. A lakosság jelentős része azt gondolja, hogy mindent a nagyvállalatok hoznak létre, de ez egyszerűen nem így van” – hangsúlyozta Petrović.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e politikai kapcsolatok nélkül boldogulni Szerbiában, azt válaszolta: igen.

„Ha megnézzük a hazai cégek többségét, pontosan így érnek el sikert. Vannak-e olyanok, akik másképp működnek? Természetesen igen. Ez mindenhol jelen van, tudnunk kell róla. De az biztos, hogy az egyik legnagyobb tévhit az, hogy kapcsolatok nélkül nem lehet sikeresnek lenni a vállalkozásban – ez egyszerűen nem igaz” – tette hozzá.

Szerinte vállalkozást indítani bárhol nehéz, így Szerbiában is, ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy a legfontosabb az ötlet.

„Ötlete bárkinek lehet. Az ötlet megvalósítása az üzleti életben az, ami igazán számít. Ezt a legnagyobb mai világcégek példáján is láthatjuk: nem eredeti ötletekből születtek, hanem azért lettek sikeresek, mert az alapítóik rátermettebbek voltak azoknál, akik először álltak elő az adott elképzeléssel” – magyarázta Petrović.

Könnyebb-e egy meglévő vállalkozást átvenni, vagy újba kezdeni?

Arról beszélve, hogy egyszerűbb-e egy jól működő céget örökölni, mint teljesen újat indítani, Petrović azt mondta: mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai.

„Egy vállalkozás átvétele bizonyos előnyökkel jár – nem kell az erőforrások miatt aggódni, adott egy működő üzlet. Ugyanakkor a második generáció komoly kihívásokkal szembesül a családi cégekben, hiszen gyakran vannak olyan munkatársak, akik régebb óta dolgoznak ott, mint amióta az örökösök élnek. Ilyenkor nem könnyű tekintélyt építeni, és megküzdeni az alapítók árnyékával sem, amely óhatatlanul rávetül a vállalkozásra” – fejtette ki.

Kiemelte azt is, hogy az állam nem bánik egyformán a nagyvállalatokkal és a kis- és középvállalkozásokkal, ezen pedig változtatni kellene.

„Az államnak sokkal több figyelmet kellene fordítania a hazai cégekre, hiszen ezek itt maradnak, az általuk megtermelt profit túlnyomó része az országban marad, és támogatásra van szükségük. Láttuk már, mennyi értéket teremtenek ezek a vállalkozások” – mondta Petrović.

A kis- és középvállalkozások Európa-szerte számos problémával küzdenek – mire számíthat Szerbia?

Egy 17 európai uniós országot felölelő elemzés szerint a kis- és középvállalkozások egyre súlyosabb gondokkal néznek szembe Európa-szerte. Görögországban folyamatosan nő a csődök száma, ezt Írország és Hollandia követi, ahol több mint egyharmadával több vállalat ment tönkre, mint egy évvel korábban.

Még Európa legerősebb gazdaságai sem maradtak érintetlenek: Németországban 22,5 százalékos, Franciaországban 17 százalékos, Olaszországban pedig közel 9 százalékos növekedést jegyeztek fel a csődök számában.

Arra a kérdésre, hogy ez aggodalomra ad-e okot, Petrović azt válaszolta: mindenképpen, mivel Szerbia és vállalatai szoros kapcsolatban állnak más országokkal.

„A hazai vállalkozók általában hozzászoktak a nehéz körülményekhez, és szerintem elég találékonyak vagyunk azokhoz az országokhoz képest, amelyek hosszú ideje jólétben és rendezett rendszerekben élnek. Ettől függetlenül ez olyan folyamat, ami miatt aggódnunk kell, mert a mi cégeink is meg fogják érezni, így vagy úgy” – fogalmazott.

A következményeket mindannyian megérezhetjük

Arra a kérdésre, hogy mit tehet az állam annak érdekében, hogy ez a hullám ne érje el Szerbiát, vagy ha már átterjed, akkor minél kisebb legyen a hatása, Petrović szerint a vállalkozói problémák nagyjából mindenütt azonosak.

„Ezért az adókedvezmények és a támogatások mindenképpen olyan eszközök, amelyeket az állam bevethetne. Emellett még számos további lépés is szóba jöhet” – mondta.

Hozzátette: a kis- és középvállalkozások problémáinak hullámát végső soron mindannyian megérezhetjük, hiszen a gazdasági érték jelentős részét ezek a cégek állítják elő, és rengeteg ember dolgozik bennük.

„Ha romlik a helyzet ezekben a vállalkozásokban, egy idő után elbocsátások következnek. És ahogy már láttuk, minden mindennel összefügg – függetlenül attól, hogy van-e saját vállalkozásod vagy sem, ez előbb-utóbb hatással lesz rád is” – zárta gondolatait Petrović.