Tűlevél
Szentek, partizánok, csetnikek

MILOŠEVIĆ AZ UKRAJNAI OROSZOK KÖZÖTT. Ukrajnára Jugoszlávia sorsa, vagyis a széthullás vár, állítják a kijevi hatóságok ellen fellázadt orosz zendülők, ezért kerülhetett követendő idolként a volt szerb vezér fényképe a barikádosok transzparenseire, amint arról a RIA Novoszti beszámol. Az egyre véresebb összetűzések (csak a hétvégén negyvenen haltak meg az Odesszában, Szlovjanszkban, Kramatorszkban és más kelet-ukrajnai városokban lezajlott lövöldözésekben), a felszított nemzeti gyűlölködés valóban a kilencvenes évek délszláv történéseit idézi, és ha Moszkva nem hagy fel felforgató tevékenységével, az események könnyen vehetnek ilyen irányt. Ám akik Miloševićot választják példaképül, elég felületesen ismerhetik az általa előidézett tragédiákat. Ha tettek volna egy röpke tanulmányi kirándulást errefelé, talán kétszer is meggondolják, mielőtt belekezdtek volna a nemzeti alapú konfliktusokba.

PUTYIN EMBERE A SZERBEK KÖZÖTT. Leonyid Resetnyikovra akkor figyelt fel a belgrádi sajtó, amikor Irinej pátriárka a minap magas kitüntetésben részesítette őt a szerb és az orosz nép közötti barátság elmélyítéséért. Resetnyikov, aki a Vlagyimir Putyin közvetlen ellenőrzése alatt álló moszkvai Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője, és mint ilyen nem egészen világos küldetést teljesített Belgrádban (a média szerint hírszerzői munkát végzett), arra használta fel az alkalmat, hogy figyelmeztesse a szerb kormányt: ne merészeljen csatlakozni a nyugati szankciókhoz az ukrajnai események miatt. Szerbiának hamarosan döntenie kell az Európai Unió és Oroszország között, és Belgrád nem csatlakozhat az ellenséges táborhoz, mondta. Szavaiból az is kiderült, hogy miként tekintenek moszkvai vezetői körökben a szomszédos országban kialakult helyzetre: Ukrajnának szét kell esnie, és az ottani orosz ajkú polgárok nem akarnak ebben az országban élni. Resetnyikov párhuzamot vont Napoleon, Hitler és a Nyugat között, azt jósolva, hogy az előbbiekhez hasonlóan a nyugatiak is vereséget fognak szenvedni Oroszországtól. Eléggé furcsa, hogy egy olyan ország területéről hasonlítgatják a Nyugatot a hitleri Németországhoz, amely maga is az EU-ba készül.

INTELEM ĐUKANOVIĆNAK. Az ukrajnai események Montenegróban is lázba hozták az oroszpártiakat. Amfilohije metropolita egy könyvbemutatót használt fel arra, hogy keményen megintse Milo Đukanović miniszterelnököt. „Aki hűtlenné válik az egy nyelvű, egy vérű Oroszországhoz, annak élő húsa szakadjon testéről, legyen átkozott háromszorosan, és háromezerszeresen tőlem!”, ontotta az átkokat a szélsőséges nacionalista kirohanásairól ismert főpap. Đukanović azzal vonta magára az oroszbarátok haragját, hogy NATO-taggá akarja tenni Montenegrót, washingtoni látogatásakor pedig elítélte Moszkva ukrajnai beavatkozását. Miután a podgoricai sajtó kikelt Amfilohije példátlan gyalázkodása miatt, a püspöki hivatal azzal vette őt védelmébe, hogy csak a montenegróiak által tisztelt Cetinjei Szent Péter szavait idézte. Egy szentnek pedig szent joga, hogy átkozódjon.

SZELEKTÍV TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET. Már senkit sem lep meg Tomislav Nikolićnak az első világháború korszaka iránti elfogultsága és az, hogy a „nagy háborút” kiváltó szarajevói merénylet elkövetőjét, Gavrilo Principet nemzeti hősként magasztalja. A minap azonban még nemzettársai körében is visszatetszést keltett a történelmi eseményekhez való sajátos ideológiai hozzáállása. A szerb hadsereg napja alkalmából részt vett az idén Užiceben tartott díszszemlén, és a szerb nemzet dicső felszabadító és antifasiszta múltjáról szónokolva egy szóval sem említette a partizánokat és azok vezérét, Titót. Senki sem tagadja a kommunisták vezette partizánok véres gaztetteit, írja a Danas, de pont Užiceben hallgatni róluk és vezérükről, ahol elkeseredett harcokat vívtak a német megszállókkal, ez mégiscsak különös, véli a cikkíró, aki Nikolić viselkedését úgy magyarázza, hogy nem akarta megsérteni a csetnikeket.

ÚJ SEPRŰ JÓL SEPER. A régi szólást juttatja eszembe az új szerb kormány egyik első intézkedése, amellyel egy órával korábbra hozta a munkakezdést az állami hivatalokban. Még nem tudni, hogy a maratoni május elsejei ünneplést követő első munkanapon mennyire voltak fegyelmezettek a miniszterek és a többi érintettek, megjelentek-e valamennyien fél nyolckor irodáikban, és hányuknak kellett raportra jelentkezniük késés miatt a szigorú miniszterelnöknél, de hogy ettől nincsenek túlságosan elragadtatva, az sejthető. Mint ahogyan nyilván a szolgálati kocsik használatára vonatkozó szigorú korlátozást sem fogadták tapsikolva: ezentúl ugyanis nincs vidéki kirándulgatás sofőrrel és busás napidíjjal, mert minden egyes utat személyesen Aleksandar Vučić hagy jóvá. Hangos méltatlankodásnak azonban nyoma sincs, mindenki zokszó nélkül igyekszik eleget tenni az új követelményeknek, mintha csak arra vártak volna, hogy végre valaki új regulát vezessen be, hogy apait-anyait beleadjanak, hajnali fél nyolctól délután fél négyig. Senki sem panaszkodott a közvállalatok vezetői közül sem, akiket Zorana Mihajlović kormányalelnök és közlekedésügyi miniszter pont május elsejére rendelt a hivatalába, és alapos fejmosás után azzal bocsátotta el őket, hogy akinek nem tetszik, veheti a kalapját. Gondtalan majális helyett miniszteri kioktatás, a megszokott direktori jólét helyett az állástalanság és nincstelenség perspektívája – ki az az ostoba pártfunkci, aki az utóbbit választaná?

CSAPODÁR SEJK. Az itteni közvélemény úgy ismerte meg Mohammad bin Zayed sejket, az Egyesült Arab Emírségek államfőjét, mint Aleksandar Vučić kormányfő jóbarátját, aki nemcsak milliós kölcsönökkel segíti Szerbiát, hanem jóindulata jeleként több luxus gépkocsit is ajándékozott az ország vezetőinek. A belgrádi kormány jórészt az emírségekből érkező hitelekre támaszkodva képzeli el a gazdasági válságból való kilábalást. A napokban azonban kiderült, hogy Zayed sejk mit sem törődik a Koszovóval kapcsolatos szerb érzékenységgel: Abu Dhabiban díszes fogadtatást rendeztek Atifete Jahjaga koszovói elnök asszonynak, és neki is kiadós támogatást ígértek. Jahjaga köszönetet mondott, amiért az emírségek elsőként ismerték el országa függetlenségét, és pristinai látogatásra hívta meg a sejket. Még majd Bin Zayed fog közvetíteni Belgrád és Pristina között.

J. Garai Béla

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban