Vajdaság
Temerin: Átadták a Keskenyúton emlékérmeket

Öt olyan személynek ajándékozott emlékérmet a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, akik hosszú ideje szinte csendben, háttérben önzetlenül, s nagy bátorsággal és kitartással szolgálták az 1944/45-ös partizánterror áldozatainak történelmi igazságtételét. A kitüntetéseket csütörtökön délután adták át Temerinben, a Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ képtárában Baranyi István moholi, Bozóki Antal újvidéki, Horváth Orbán kaboli, Légvári Sándor bácsföldvári és Pásztor Antal sajkáslaki díjazottaknak.

Csorba Béla, az 1944/45-ös események kutatója köszöntőjében elmondta, hogy a temeriniek mindig nagy odaadással, kitartással, bátorsággal viseltettek a tragédia feltárásának a kérdéseihez. A község több jeles kutatót adott ügynek, a Délvidéken Temerinben szervezték meg az első nyilvános megemlékezést a kivégzett vagy más módon megölt magyarokról. Temerin magyarsága a 44-es kutatások és megemlékezések terén derekasan helyt állt, példát mutatott másoknak is arról, hogy hogyan lehet, és kell szolgálni bosszúvágy és gyűlölködés nélkül, de bátran és elvszerűen az igaz ügyet – hangsúlyozta, majd hozzátette:

- Az idei évben komoly lépések történtek, de azt is tudjuk, és látjuk, nap mint nap tapasztaljuk, hogy sok még az adósság, és különösen Szerbia vezetői, kormánya és parlamentje tartozik még sokkal. A sajkásvidéki magyarok kollektív bűnösségére vonatkozó határozatokat a folyamatos ígérgetések ellenére mai napig sem helyezték hatályon kívül. Sajnos tudjuk, hogy a Balkánon az ígérgetéseknek nem igen, vagy talán sohasem volt hitelük. Jó lenne, ha mint Budapesten, mint Belgrádban tudatosítanák, hogy az Európai Unió felé vezető úton nem lenne szabad megállni félúton, a vajdasági magyarság nem kerülhet be az EU-ba másodrendű polgárként. Már pedig örökre azok maradunk, ha a kollektív bűnösség stigmáját nem törlik le a homlokunkról – mondta Csorba.

Mint Cseresnyésné Kiss Magdolna, az alapítvány elnöke arról beszámolt, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványt 2011-ben hozták létre azért, hogy szervezettebb formában tudják a témával foglalkozó könyveket kiadni, a máig elhanyagolt tömegsírokkal foglalkozni, hiszen nem mindenhol olyan jó állapotúak a tömegsírok, mint ahogyan Temerinben gondozzák őket. A kitüntetettek családja mind ott van a tömegsírban, azóta is őrzik, ápolják, kijárnak oda, dacolnak azzal, hogy lerombolják ezeket a kereszteket.

Az emlékérmek átadását megelőzően Baranyi Istvánt Cseresnyésné Kiss Magdolna elnök Horváth Orbánt Csorba Béla kutató, Légvári Sándort Ternovácz István újságíró méltatta. Pásztor Antal munkásságáról Matuska Márton publicista számolt be, de elhangzott dr. Zétényi Zsolt, alkotmányjogász dr. Bozóki Antalról írt méltató szövege is.

Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető hosszú évek során gyűjtötte össze a moholi és adai áldozatok névsorát, élettörténetét, sőt a hozzátartozóktól a fényképeket is, így megőrizve a mártírok arcvonásait is.

Bozóki Antal ügyvéd, nemzeti jogvédő, kifogyhatatlan energiával elemzi és dokumentálja a magyar közösség sorsát Szerbiában. Az ellentmondásos szerb rehabilitációs és kárpótlási folyamat ismeretében tanácsokkal segíti a hozzáfordulókat az igen nehézkes jogi eljárások során. Sikerrel vitt végig néhány egyéni rehabilitációt.

Horváth Orbán családi emlékek alapján megírta a Kabol községben lezajlott magyarirtás történetét.

Légvári Sándor építőmester 18 keresztet faragott, ácsolt a csúrogi tömegsírra, mert azokat rendre összetörték, felégették. Teleki Júliával együtt vívott harcukat az új emlékmű és az államfői közös főhajtással siker koronázta..

Pásztor Antal elsők között, 1990 őszén, egyedül emlékművet állított a Délvidéken likvidált ártatlan magyarok tömegsírjára Sajkáslakon. Kibérelte a tulajdonostól a volt dögtemetőnek azt a területét, ahol a mintegy félszáz helybéli magyar tetemét elásták. A területet bekerítette s a közepébe egy maga ácsolta nagy fakeresztet állított. Néhány hétre rá a Titeli községi hatóság a keresztet eltávolíttatta. 2006-ban, többekkel összefogva ismét keresztet állított, ezúttal vasból hegesztette össze és betontuskót öntött a tövébe.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány emlékérmeit Schmittné Makray Katalin, a rendezvény védnöke adta át. Az emlékérem Lakatos Bendegúz ötvösművész alkotása, aki az érem egyik oldalának kialakításakor felhasználta Dormán László, a temerini tömegsír keresztjéről, 1994-ben készült fényképét. A másik oldalon égő gyertya lángja a Délvidéket világítja meg a Kárpát-medence stilizált térképén.

Ádám Csilla

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Befejeződtek a karbantartási munkálatok kedden valamivel 14 óra előtt, és ismét zavartalanul működik a röszkei közúti határátkelőhely - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t. Szabó Szilvia közölte, az átkelőnél kedden 9 órától áramkimaradás miatt szünetelt a...
2019. JÚNIUS 25.
[ 15:28 ]
A szabadkai városi képviselő-testület elnöke cáfolja, hogy politikai haszonszerzés céljából fogadták volna el a javaslatot, hogy Danilo Kišnek posztumusz adományozzanak díszpolgári címet. Bunford Tivadar közleményt tett közzé az önkormányzat hivatalos oldalán, amelyben emlékeztet arra, hogy Szabadka Város...
2019. JÚNIUS 25.
[ 15:24 ]
A Határtalanul! program keretében először utazhattak vajdasági gyerekek tanulmányi kirándulásra Magyarország történelmi helyszíneire. Zenta községből két iskola diákjai vettek részt a látnivalókban gazdag utazáson. A magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Határtalanul! programban 2010 óta már több...
2019. JÚNIUS 25.
[ 7:23 ]
Beolvasás folyamatban