Vajdaság
MNT: Visszafordítható-e a kivándorlási hullám?
Betűméret:             

A Magyar Nemzeti Tanács keddi, 21. rendes ülésén a tanács tagjai egyhangúlag felszólaltak az elvándorlás mértékét és visszafordíthatóságát vizsgáló kutatások szükségessége mellett. Az ellenzéki képviselők beadványban kérték a Szerbiában élő magyarság elvándorlását célzó kutatás lefolytatását, az ülésen Hajnal Jenő elnök bejelentette: 2015-től folyik ilyen irányú kutatás Vajdaságban.

Két éve, 2014. november 17-én alakult a többségében a Vajdasági Magyar Szövetség és a pártot támogató civilek közös listája, a Magyar Összefogás, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Másként Magyarságunkért, illetve a Magyar Liga képviselőiből álló új összetételű MNT, majd a következő évben különváltak a Magyar Mozgalom képviselői. Hajnal Jenő, a kisebbségi önkormányzat elnöke bejelentette, hogy az elmúlt két év munkáját a tanács decemberi ülésén vitatják meg a képviselők, viszont ennek egy részletét - a vajdasági magyarok emigrációs terveiről és hazatérési hajlandóságáról szóló, folyamatban levő kutatások részeredményeiről - már most napirendre tűzte az elnök.

Ennek egyik oka, hogy nyolc képviselő külön beadványban fordult a nemzeti tanácshoz, amelyben egy hasonló objektív felmérésre szólították fel a testületet. Az indoklásban Joó-Horti Lívia, az MM képviselője elmondta, nem volt tudomásuk arról, hogy az MNT részt vesz az elvándorlásról szóló felmérésekben. Hajnal Jenő beszámolója alapján a folyamatban lévő négy kutatást Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának megbízásából a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve és a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programok keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Hétfa Kutatóintézet végzi vajdasági kutatók és a Magyar Nemzeti Tanács segítő közreműködésével, másrészt a Délvidékért Kiss Alapítványnak és a Magyar Tudományos Akadémia Domus Kuratóriumának támogatásával, valamint Papp Z. Attilának, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete igazgatójának segítségével, Ágyas Réka szabadkai okleveles szociológus vezetésével folynak erre irányuló kutatások Vajdaságban.

Az MNT célja nem az elvándorlás mértékének kutatása, hanem a fiatalok szülőföldön való boldogulásának és hazahívásának az ösztönzése – hangsúlyozta Hajnal.

A beszámoló alapján két csoportot vizsgáltak, az itt élőket és a külföldön élő magyarokat. Egyebek mellett megfogalmazódott a kérdés, hogy vajon beteljesült-e az ún. amerikai álom, illetve mi fordíthatná vissza a folyamatot – összegezte az MNT elnöke. A végső eredményeket legkésőbb a 2017-es év első negyedévében mutatják be a Tanácsnak, valamint konferenciát is szerveznek a témában – hangzott el az ülésen.

A Magyar Mozgalom képviselője szerint kevés az objektív adat a migrációról, szubjektív benyomások alapján értékeljük a helyzetet, ezért javasolta a szakmai felmérés elkészítését a nyolc képviselő, amelyet nem fogadott el a tanácstagok többsége. Joó-Horti emlékeztetett arra, hogy ez a probléma folyamatosan veszélyezteti a vajdasági magyar oktatást és a tagozatok megnyitását. A következő adatokkal érvelt a tanácsos: a 2002-es és a 2011-es népszámlálási adatokat figyelembe véve a vajdasági magyarok napi létszámbeli fogyatkozása 12 fő, ami a 90-es években is megközelítőleg ennyi volt és mára még drasztikusabb méreteket öltött. Kimutathatóan csökken az itteni magyar nyelvű középiskolába beiratkozók száma és az első osztályba indulók száma is évről évre. A képviselőnő szerint az itt élők érdeke, hogy tisztán lássanak az elvándorlás tekintetében, az MNT-nek pedig mint az itt élő magyarság autonóm szervének feladata, hogy foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. Aggasztónak nevezte azt, hogy a Hajnal Jenő által most bemutatott, folyamatban lévő kutatás konkrét módszereiről és a minta nagyságáról, továbbá annak hátteréről és motívumairól szóló adatokat nem tartalmaz a beszámoló. Joó-Horti Lívia szerint erőltetett szálak kapcsolják az elvándorlás problémáját a szakképzés és a fiatal vállalkozók évéhez, manipulatív összemosni ezeket a témákat – mondta.

Hajnal Jenő szerint mind a szakképzésnek, mind pedig a vállalkozói kedvnek komoly hatásai lehetnek az elvándorlás kérdésére, a felmérés pedig nem egy élhetetlen világ bemutatását tűzte ki célul, éppen ezért megfordított irányba indultak el a kutatók.

Mihók Kucora Eszter szerint ki kell használni a vállalkozók és fiatalok előtt álló lehetőségeket. Paskó Csaba pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hosszú időre visszanyúló migrációs folyamatot követhetünk nyomon a térségben, amely során egy fejletlen országból egy sokkal fejlettebb országba történő elvándorlás valósul meg, Vajdaságban pedig már a ’90-es évektől folyamatos az elvándorlás. A képviselő azért támogatja a két éve megindult kutatást, mert az azt vizsgálja, hogy miért maradnak itthon a fiatalok, és miért nem külföldön kezdenek vállalkozni. Szerinte nem Londonban kell kutatni, hanem azokat támogatni, akik itthon vannak. Magyarként Szerbiában még azokkal a lehetőségekkel sem egyszerű élni, amelyekkel az utóbbi időszakban kecsegtetnek – fogalmazott a képviselő.

Az MNT képviselői megszavazták a vajdasági magyarok emigrációs terveivel és hazatérési hajlandóságával kapcsolatos, folyamatban levő kutatások részeredményeiről szóló beszámolót, a folyatatásban pedig jóváhagyták a Forum Könyvkiadó 2016-os pénzügyi és kiadói tervét a megnövekedett bevételek és az anyaországi donáció miatt. Továbbá támogatták az Európa Kollégium munkahelyi és szervezeti módosításait, egyebek mellett 29-ről 34-re növelték a munkahelyek számát, amelyeket szükség esetén töltenek majd fel – mondta Snejder-Sára Ildikó, az Európa Kollégium megbízott igazgatója.

Az ülésen oktatásügyi kérdésekről is döntött a tanács, vita nélkül fogadták el többek között két óvodai tagozat áthelyezését a Széchenyi iskolából a Csikós Béla utcai óvodába, támogatták dr. Lepeš Josipot az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának dékánválasztási eljárása kapcsán, illetve több igazgatói és igazgatóbizottsági kinevezés jóváhagyását is megszavazták.

Végezetül a tájékoztatásról szóló javaslatok kerültek napirendre Szenttamás, Bács, Antalfalva, Palánka, Újvidék, Nagykikinda és Petrőc községek területén megvalósuló magyar nyelvű tömegtájékoztatás támogatása céljából.

Az ülés végén Joó Horti Lívia képviselői kérdéssel fordult a tanácshoz. Mint elmondta, a Magyar Szó nyolc kirúgott dolgozója után az elmúlt egy hónapban további öt újságíró hagyta ott a lapot önként. A törvénytelen elbocsátások, az átszervezés nem kímélte a lap eladását sem, mondta a képviselő, aki az MNT-től az újság példányszámának alakulásáról kért részletes adatokat.

A tervek szerint december elején lesz a következő ülés, majd az év vége előtt döntenek a jövő évi költségvetésről is.

Basity Gréta

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Nagybecskereken a városháza előtti Szabadság téren gyűltek össze a környék motorosai, hogy hivatalosan is megnyissák számukra az idényt. A cél az, hogy felhívják magukra a közlekedésben szereplő autósok figyelmét, hogy a szép időnek köszönhetően megnő a motorosok száma az utakon, és a közlekedés résztvevői legyenek...
2024. ÁPRILIS 14.
[ 15:13 ]
A közlekedési rendőrök szombaton este Bácskossuthfalván, a szokásos közlekedési ellenőrzés keretében megállítottak egy tehergépjárművet. A sofőrről hamarosan kiderült, hogy erősen ittas állapotban van. Ezt erősítette meg az alkoholszonda is, ami 2,18 ezrelékes véralkoholszintet mutatott ki. A teherautót azonnal...
2024. ÁPRILIS 14.
[ 11:33 ]
A szabadkai rendőrség egy 17 éves fiút vett őrizetbe, miután marihuánát és amfetamint talált nála, de a házkutatás során egy hangtompítóval ellátott maroklőfegyver is előkerült. A rendőrök a fiú lakásának átkutatása során kb. 1 kilogram marihuánát, kisebb mennyiségű amfetamint és négy digitális, a...
2024. ÁPRILIS 14.
[ 10:46 ]
Beolvasás folyamatban