Kishomokon ugyan csak alig 130-an laknak, szombaton este mégis majdnem szűknek bizonyult a faluház nagyterme, hisz szinte a falu teljes népessége eljött a szép közösségi épület megszentelésére. Az egyházi ceremónia lebonyolítására a martonosi helyi közösség, amelyhez a kis falucska is tartozik, Savelin Zoltán martonosi katolikus plébánost kérte fel.

Zoli atya először a faluház bejárata előtt mondott imát és szentelte meg az épületet, majd a martonosi helyi közösség elnökének és kishomoki tanácstagjának gyertyás kíséretében bement a házba és megszentelte a beltéri helyiségeket is. Savelin atya külön jelentőséget tulajdonított annak, hogy az épület szentelésére Vízkereszt ünnepén került sor, és annak a hitének adott hangot, hogy az egy nappal korábban megszentelt víz Isten oltalmát biztosítja majd a kishomokiak új faluházának, ahol végre a helybeliek is egy igazi közösségi otthonra találtak.

„Ahogyan a lakóházakat, úgy a közösségi épületeket is leginkább vízkeresztkor kezdjük szentelni a Katolikus Egyházban, hiszen a vizet éppen a vízkereszt előtti napon szenteljük meg a püspökségben minden esztendőben. Ezzel a frissen megszentelt vízzel adtam áldásomat a kishomoki faluházra is, méghozzá abban a hitben, hogy ahova ennek a szenteltvíznek a cseppje hullik, ott a jó Isten kegyelmessége védelmet nyújt. Hinnünk kell ebben, mert hiszen beönthetnénk akár egy egész vödör szenteltvizet is, de ha nincs mellette a hitünk és a szeretetünk, akkor az semmit nem ér” - mondta az atya, aki bízik benne, hogy hamarosan szentmisét is tarthat majd a falubelieknek a faluház nagytermében.

Az egykori iskolaépület felújítása régi vágya volt a kishomokiaknak, de pénz híján sokáig csak elképzelési szinten foglalkoztak a témával a martonosi helyi közösségben.

„Itt állt ez az épület kihasználatlanul, szerettünk volna kezdeni vele valamit. Jó lett volna egy boltot nyitni, de mivel kevesen vannak a faluban, senkinek sem éri meg fenntartani egy üzletet. Aztán amikor láttuk, hogy a tejgyártól kapott, közösségi célokra használt barakkot is lassan megeszi az enyészet, újra kipattant az épület felújításának a gondolata, a faluház kialakításának terve. Mivel szakmám szerint ács vagyok, otthonosan mozgok az építészet területén, kialakítottam a bejárat elé ezt a kis beugrót, ezt a verandát, és mivel megteremtődtek az anyagi feltételek és lettek segítők, támogatók is, megkezdődött a felújítás. Nagyon jó érzés látni a kishomokiak örömét, hogy ilyen szép faluházuk lett, amelyet remélem mihamarabb megtöltenek tartalommal is. A nagyterem mintegy 30-40 ember befogadására alkalmas, tehát kisebb rendezvényeknek nagyon is megfelel. Remélem, ha csak kis mértékben is, de ez a faluház is jelent valamit a szülőföldön maradásunkért folytatott közdelemben” - hallottuk Horváth Gergely tanácselnöktől.

Sors Endre, a martonosi helyi közösség tanácsának egyetlen kishomoki tagja már évtizedek óta képviseli a falubelieket a testületben.

„Két héttel ezelőtt, a faluház avatásán kevesebben voltunk, mert akkor meghívtuk a községi elöljárókat is, és a felújított épület nagytermében megtartottuk a helyi közösség kihelyezett tanácsülését is. A mai házszentelőre viszont meginvitáltuk falucskánk összes lakosát, hogy együtt örüljünk ennek a szép és felemelő eseménynek. El is jöttek, szinte mindannyian, nagy örömmel fogadták, hogy egy szentelésre is sor kerül végre a faluban. Így együtt csak ritkán látni a kishomokiakat, a faluház azonban most már lehetőséget nyújt nekik a gyakoribb, szervezett találkozásokra, rendezvények, családi vagy más jellegű ünnepségek megtartására” - nyilatkozta meghatottan és elégedetten Sors Endre.

Az eseményen megjelent a falu apraja-nagyja, a karonülő gyerektől a 80 feletti idősekig, akiknek a támogatók jóvoltából a helyi közösség finom babgulyással kedveskedett, melynek elfogyasztása után pedig megkezdődött a zene és a tánc.

Bödő Sándor