Az európai fejlesztési politikát össze kellene hangolni a migrációs politikával, csak így lehetne elérni, hogy a migrációs nyomás csökkenjen – véli dr. Spiedl Bianka, a budapesti Migrációkutató Intézet vezető kutatója, aki A kereszténység végveszélyben: Európa, Közel-Kelet, migráció címmel tartott előadást csütörtök este a szabadkai VM4Köz. Klubban. Véleménye szerint az elkövetkező évtizedekben sem fog spontán csökkenni a bevándorlók áradata.

A kutatót szabadkai előadása kapcsán kérdeztük.

- Mi a globális prognózis a migrációval kapcsolatban az elkövetkező évekre?

- Vannak olyan kibocsájtó zónák, ahonnan a továbbiakban is folyamatosan fognak érkezni a bevándorlók Európába. A számuk az elkövetkező években is több százezres, ha nem milliós nagyságrendű lesz. Az elvándorlás okai a helyi, a globális konfliktusok és a klimatikus változások egyaránt. Ezek intenzitása egyforma a világban. Ami Európa számára emellett még nagyon fontos, az a már itt élő migránsközösségeknek az integrációja. Továbbra is - közép és hosszabb távon is - egy folyamatos bevándorlás várható, ha nem is olyan intenzitású, mint amilyen 2015-ben volt. Ugyanakkor a több millió bevándorló beilleszkedés és az ő munkavállalási kapacitásuk teljes egészében bizonytalannak látszik.

- Vannak olyan vélemények, hogy Afrikából majd csak az elkövetkező időszakban kezdődik meg a bevándorlás.

- Az afrikai migráció olyan tekintetben érdekes, hogy azokban a zónákban, ahol a legrosszabb a helyzet, onnan érkeznek legkevesebben, hiszen ott nincsenek meg még azok a források sem, amiből fedezni tudnák az Európába való utazás költségeit. Tudni kell, hogy ahonnan a legtöbben érkeznek, azok gazdasági migránsok, tehát nem polgárháború miatt vándorolnak el. Általában az a réteg tudja megfinanszírozni az Európába való érkezését, amelyik nem a legszegényebb csoportokhoz tartozik ezekben a társadalmakban.

- Hogyan lehetne megállítani a migrációt, mi lenne a megoldás?

- Az európai fejlesztési politikát nagymértékben össze kellene hangolni a migrációs politikával. Ennek gyakorlatilag az összefüggését is tagadja a jelenlegi – remélhetőleg most végre leköszönő – brüsszeli vezetés. Nem ismerik el azokat az összefüggéseket, amelyek a migráció és az elhibázott európai fejlesztéspolitikai koncepciók között húzódnak meg, tehát mindenképpen ezeket a stratégiákat újra kellene gondolni. Másrészről pedig Európának sokkal határozottabb üzeneteket kellene küldenie ezekbe a társadalmakba, hogy Európa többé már nem a Paradicsom, az Ígért földje, ahol mindenki, aki nincstelenül a reménytelenségből érkezik, könnyen és egyszerűen jobb élethez juthat. Ez az elmúlt években radikálisan megváltozott, de a kibocsátó térségekben a sok millió ember ezzel nincs tisztában.

- Ha az afrikai és ázsiai kibocsátó országok életszínvonalán nem sikerült javítani, akkor a migráció nem szűnik meg, és akár évtizedekig is eltarthat. Kijelenthetjük ezt?

- Ez pontosan így van, és ezért kell Európának tulajdonképpen technikai megoldásokban gondolkodnia. Egy ilyen lehet, mint említettem a fejlesztési politika, másrészről pedig a külső határok eredményesebb védelme.