Fotó: Wikimedia 

Évértékelőt tartottak a vajdasági szőlészek és borászok a bácsfeketehegyi szüreti napok keretlben a Kultúrotthonban, Fekete Andor, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége munkatársának szervezésében. Orosz Kálmán, a Gazdakör elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Barcsik Márta növényvédő szakember tartott előadást. Ennek során arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új betegség veszélyezteti szőleinket.

Szerbiában az ezredforduló után észlelték, hogy az országban több helyen megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). Az előadás keretében bemutatott fotók is Niš környékén készültek. Fokozatosan haladt északi irányba, és az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először Magyarországon is. Bácsfeketehegy környékén is ekkor, vagy egy-két évvel korábban jelenhetett meg. A már fertőződött növények esetében nincs más megoldás, mint megsemmisíteni még a talajban található részeket is. Ellenkező esetben további fertőzés forrása lehet.

A rendkívül veszélyes FD terjedése csak komoly odafigyeléssel akadályozható meg, mégpedig az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel. Legalkalmasabb időszak a védekezésre, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot. Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Olyankor szokás védekezni a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen is. Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő, a megfigyelések alapján talán egyedüli tápnövénye a szőlő. A növények levélfonákján szívogat. Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a repedezett kéreg alatt telel át. A lárvák kelése május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat, attól függően, hogy milyen az időjárás. Egy évben csak egy nemzedéke kel ki, ami részben megkönnyíti a védekezést. A rajzáscsúcs – szintén időjárástól függően -, a július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt azonban nem a kabóca szívogatása, hanem közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Az egyedek egész életük során fertőzőképesek maradnak, sőt, a petéken is „örökítik” a fertőzöttséget. A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható. Lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin és más hasonló hatóanyagú permetező szerek használatát ajánlotta a szakember.