Vajdaság
Dr. Fizel Natasa: Csökkenhet az asszimiláció, ha a kisebbség azt érzi, fontos az anyaországnak

A nemzeti nevelés helye és szerepe az oktatásban címmel tartott előadást Szabadkán a VM4Köz.Klubban dr. Fizel Natasa, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Szociálpedagógus-képző Tanszékének megbízott tanszékvezetője, főiskolai docens.

Bemutatta a nemzeti nevelés kialakulását, fejlődését, fordulópontjait a XIX. század elejétől az 1950-es évekig, érintve azokat az időszakokat, amelyekben a nemzeti nevelés ügye kiemelkedő szerepet játszott, továbbá azokat is, amelyekben jelentősége erősen visszaszorult. Ismertette a reformkori oktatási stádiumokat – a nemzeti nevelésügy kibontakozásának, majd radikalizálódásának időszakát –, amely során a nevelési színterek mindegyikében nagyarányú változások történtek, továbbá szemléltette az akkori „új” iskolarendszert, amely már teret adott a korabeli társadalmi igényeknek, például a nemzeti szellemiségű nevelésnek.

A szabadkai előadását kihasználva kérdeztük dr. Fizel Natasát a külhoni magyar oktatás helyzetéről és szerepéről Trianon után, konkrétan, hogy a nemzeti nevelésnek milyen szerepe volt abban, hogy száz évvel az ország feldarabolása után is megmaradtak a külhoni magyar közösségek.

- Az oktatásnak mindig van egy nemzetmegtartó ereje és nagyon erős törekvések voltak a határon túli területeken Trianon után, hiszen nem fogadta el sem a csonka Magyarországon maradt lakosság, sem a kívül rekedt lakosság, hogy ez egy végleges állapot. Nagyon sokáig bármi áron próbálták fenntartani a magyar oktatást, a nemzeti központú oktatást. Hogy csak egy példát mondjak, Kolozsvárról az egyetem hiába menekült el még 1919-ben, még évekig próbálták egyházi fenntartással álcázva, vagy bárhogyan eldugva, a magyar nemzeti kultúrát ápolni és ezt a nevelést fenntartani. Trianon után még évtizedekben beszélhettünk arról, hogy ezt az oktatást egyféle búvópatakként próbálták megtartani minden határon túli területen. Azonban ennek egyre gyengült a hatása, ahogy egyre erősödött a befolyása az új államnak, ahová ezek az elszakadt területek kerültek.

- Most mi a helyzet, van-e erről képünk?

- Folyamatosan zajlanak kutatások ezzel kapcsolatban, hasonlítjuk össze az anyaországi és a külhoni oktatási rendszereket. Több doktori kutatás is zajlik ebben a témában. Azt el tudom mondani, hogy bizonyos tekintetben erősödött a nemzeti szemlélet, a nemzeti oktatás. Ez nyilván sok alapítványnak, egyesületnek, anyagi eszközök bevonásának köszönhető, amik részben az anyaországból érkeznek, részben a helyi alapítványoktól. Én azt gondolom, hogy ma ez a problémakör, tehát hogy legyen nemzeti kultúrán alapuló magyar oktatás a határon túl is, nagyon fontos. Fontos a határon túliaknak és az otthoniaknak is, és nagyon szeretnénk, ha ez az oktatás minél magasabb szintre jutna. Ugye, Szabadkán van a Szegedi Egyetemnek kihelyezett tagozata, ez a Szegedi Egyetem számára egy nagyon fontos színtér, és szeretnénk minél több képzést idehozni, hogy a szülőföldön is lehessen magyarul diplomát szerezni, magas fokú oktatásban részesülni, ne kelljen ahhoz feltétlenül átjönni Szegedre. Inkább mi jövünk ide.

- Az egységes Kárpát-medencei oktatási térről elég sokat hallani. Ez mikorra valósulhat meg, és ha megvalósul, akkor mi lesz az eredménye?

- Szerintem ezek olyan törekvések, amelyek megvalósítása hosszú ideig eltart. Belátható időpontot nem tudok meghatározni, nyilván jó lenne, ha ez minél hamarabb bekövetkezne. Az átjárhatóság, a mobilitás miatt ez nagyon fontos lenne. Nekünk nagyon sok hozadékot jelentenek a határon túli hallgatók, hiszen máshogy látnak bizonyos kérdéseket, máshogy is fogalmazzák meg, és ez nagyon sokat hozzátesz a mi oktatási rendszerünkhöz. Ugyanakkor ezt gondolom, hogy ez oda-vissza működik, tehát fontos lenne az együttműködés a külhoni területeknek egymással is és az anyaországgal is.

- Tapasztalat, hogy amikor egy nemzeti kisebbség jó körülmények között él, akkor sokkal nagyobb az asszimiláció. Régen ez volt a helyzet Jugoszláviában, most pedig talán Szlovákiában. Ön hogyan látja?

- Igen, ez ténylegesen így van, ha jól alakulnak a dolgok, akkor az asszimilációs hatások sokkal erősebbek. Véleményem szerint a magyar kormány arra most nagy hangsúlyt fektet, hogy ezeket az asszimilációs törekvéseket valahogy visszaszorítsa. Sok lehetőséget kapnak a települések, sok lehetőséget kapnak a fiatalok akár a sport, akár az oktatás területén. Én nagyon jónak tartom azokat a kezdeményezéseket is, amikor a határon túli gyerekeket Magyarországon nyaraltatjuk, táboroztatjuk. Személyes kapcsolatokat tudnak kötni a kortársaikkal, amik akár hosszú távú barátságok is lehetnek. Azok a hatások, hogy a kisebbségek érzik, hogy az anyaország számára fontosak, ezek az asszimiláció ellen tudnak hatni.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Elsősorban az észak-bácskai települések lakói panaszkodnak egy-két napja, 2-3 milliméteres, kullancshoz is hasonlító apró rovarok inváziójára. Szakemberek szerint a repceszár-ormányos a repce betakarítását követően próbálja megtalálni új élőhelyét. A rovar az emberre nem veszélyes, de kellemetlen lehet. A nyár...
2020. JÚLIUS 3.
[ 19:28 ]
A nagybecskereki válságtörzs mai, telefonos értekezletén úgy döntött, hogy a város területén, a zárt helyiségekben kötelezővé teszik a maszk viselését, ugyanez vonatkozik a városi tömegközlekedésre is, erről már előbb döntöttek. Egyébként Nagybecskereken a Dr. Đorđe Joanović közkórház illetékesei...
2020. JÚLIUS 3.
[ 18:52 ]
A koronavírus járvány kihirdetésének kezdete óta a mai napig Szabadkán összesen 86 személynél igazoltak koronavírus fertőzést, azaz 4 új esetet regisztráltak Szabadkán, olvasható a válságkezelő városi törzskar közleményében. A Szabadkai Közkórház Fertőző Osztályán jelenleg 10 koronavírus-gyanús pácienset...
2020. JÚLIUS 3.
[ 18:50 ]
Beolvasás folyamatban