Vajdaság
Dr. Fizel Natasa: Csökkenhet az asszimiláció, ha a kisebbség azt érzi, fontos az anyaországnak

A nemzeti nevelés helye és szerepe az oktatásban címmel tartott előadást Szabadkán a VM4Köz.Klubban dr. Fizel Natasa, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Szociálpedagógus-képző Tanszékének megbízott tanszékvezetője, főiskolai docens.

Bemutatta a nemzeti nevelés kialakulását, fejlődését, fordulópontjait a XIX. század elejétől az 1950-es évekig, érintve azokat az időszakokat, amelyekben a nemzeti nevelés ügye kiemelkedő szerepet játszott, továbbá azokat is, amelyekben jelentősége erősen visszaszorult. Ismertette a reformkori oktatási stádiumokat – a nemzeti nevelésügy kibontakozásának, majd radikalizálódásának időszakát –, amely során a nevelési színterek mindegyikében nagyarányú változások történtek, továbbá szemléltette az akkori „új” iskolarendszert, amely már teret adott a korabeli társadalmi igényeknek, például a nemzeti szellemiségű nevelésnek.

A szabadkai előadását kihasználva kérdeztük dr. Fizel Natasát a külhoni magyar oktatás helyzetéről és szerepéről Trianon után, konkrétan, hogy a nemzeti nevelésnek milyen szerepe volt abban, hogy száz évvel az ország feldarabolása után is megmaradtak a külhoni magyar közösségek.

- Az oktatásnak mindig van egy nemzetmegtartó ereje és nagyon erős törekvések voltak a határon túli területeken Trianon után, hiszen nem fogadta el sem a csonka Magyarországon maradt lakosság, sem a kívül rekedt lakosság, hogy ez egy végleges állapot. Nagyon sokáig bármi áron próbálták fenntartani a magyar oktatást, a nemzeti központú oktatást. Hogy csak egy példát mondjak, Kolozsvárról az egyetem hiába menekült el még 1919-ben, még évekig próbálták egyházi fenntartással álcázva, vagy bárhogyan eldugva, a magyar nemzeti kultúrát ápolni és ezt a nevelést fenntartani. Trianon után még évtizedekben beszélhettünk arról, hogy ezt az oktatást egyféle búvópatakként próbálták megtartani minden határon túli területen. Azonban ennek egyre gyengült a hatása, ahogy egyre erősödött a befolyása az új államnak, ahová ezek az elszakadt területek kerültek.

- Most mi a helyzet, van-e erről képünk?

- Folyamatosan zajlanak kutatások ezzel kapcsolatban, hasonlítjuk össze az anyaországi és a külhoni oktatási rendszereket. Több doktori kutatás is zajlik ebben a témában. Azt el tudom mondani, hogy bizonyos tekintetben erősödött a nemzeti szemlélet, a nemzeti oktatás. Ez nyilván sok alapítványnak, egyesületnek, anyagi eszközök bevonásának köszönhető, amik részben az anyaországból érkeznek, részben a helyi alapítványoktól. Én azt gondolom, hogy ma ez a problémakör, tehát hogy legyen nemzeti kultúrán alapuló magyar oktatás a határon túl is, nagyon fontos. Fontos a határon túliaknak és az otthoniaknak is, és nagyon szeretnénk, ha ez az oktatás minél magasabb szintre jutna. Ugye, Szabadkán van a Szegedi Egyetemnek kihelyezett tagozata, ez a Szegedi Egyetem számára egy nagyon fontos színtér, és szeretnénk minél több képzést idehozni, hogy a szülőföldön is lehessen magyarul diplomát szerezni, magas fokú oktatásban részesülni, ne kelljen ahhoz feltétlenül átjönni Szegedre. Inkább mi jövünk ide.

- Az egységes Kárpát-medencei oktatási térről elég sokat hallani. Ez mikorra valósulhat meg, és ha megvalósul, akkor mi lesz az eredménye?

- Szerintem ezek olyan törekvések, amelyek megvalósítása hosszú ideig eltart. Belátható időpontot nem tudok meghatározni, nyilván jó lenne, ha ez minél hamarabb bekövetkezne. Az átjárhatóság, a mobilitás miatt ez nagyon fontos lenne. Nekünk nagyon sok hozadékot jelentenek a határon túli hallgatók, hiszen máshogy látnak bizonyos kérdéseket, máshogy is fogalmazzák meg, és ez nagyon sokat hozzátesz a mi oktatási rendszerünkhöz. Ugyanakkor ezt gondolom, hogy ez oda-vissza működik, tehát fontos lenne az együttműködés a külhoni területeknek egymással is és az anyaországgal is.

- Tapasztalat, hogy amikor egy nemzeti kisebbség jó körülmények között él, akkor sokkal nagyobb az asszimiláció. Régen ez volt a helyzet Jugoszláviában, most pedig talán Szlovákiában. Ön hogyan látja?

- Igen, ez ténylegesen így van, ha jól alakulnak a dolgok, akkor az asszimilációs hatások sokkal erősebbek. Véleményem szerint a magyar kormány arra most nagy hangsúlyt fektet, hogy ezeket az asszimilációs törekvéseket valahogy visszaszorítsa. Sok lehetőséget kapnak a települések, sok lehetőséget kapnak a fiatalok akár a sport, akár az oktatás területén. Én nagyon jónak tartom azokat a kezdeményezéseket is, amikor a határon túli gyerekeket Magyarországon nyaraltatjuk, táboroztatjuk. Személyes kapcsolatokat tudnak kötni a kortársaikkal, amik akár hosszú távú barátságok is lehetnek. Azok a hatások, hogy a kisebbségek érzik, hogy az anyaország számára fontosak, ezek az asszimiláció ellen tudnak hatni.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A kishegyesi községben idén első alkalommal írtak ki pályázatot családi gazdaságok számára, melyeken keresztül vissza nem térítendő támogatást igényelhettek. A pályázatok keretösszege 2,5 millió dinár. A szerződéseket a községi képviselő-testület nagytermében írták alá a kedvezményezettek. Öt kategóriában...
2019. DECEMBER 10.
[ 14:07 ]
A szilveszteri program összeállításában résztvevők az idén rendhagyó, a korábbinál sokkal modernebb és változatosabb kínálattal várják az újvidékieket és az óévbúcsúzatóra a tartományi székvárosba érkezőket – emelték ki a szervezők mai sajtótájékoztatójukon, amelyen ismertették a szilveszteri...
2019. DECEMBER 10.
[ 13:40 ]
Újvidéken a Liman városrészben élő egyik polgár több alkalommal jelentette az illetékeseknek a Ratko Mladić hágai elítélt, a Szerb Köztársaság Hadseregének egykori vezetőjét éltető falfirkákat, de hiába. Végül a saját kezébe vette az ügyet és „kijavította” az egyiket, fölé írta, hogy "háborús...
2019. DECEMBER 10.
[ 12:09 ]
Beolvasás folyamatban