„Kisebbségi önkormányzatunk alapvető feladata 2019-ben sem volt más, minthogy a vajdasági magyar nemzeti közösség minden egyes tagjának meghallgassa érdekeit, motivációit, kéréseit, igényeit, és hogy a lehetőségekkel összhangban a megvalósításukon fáradozzon” – jelentette ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az MNT pénteki ülésén.

A tavalyi munka beszámolójában elmondta azt is, hogy az elmúlt egy évben az egyes területek infrastrukturális és szakmai fejlesztése során a céljuk nem volt sem több, sem kevesebb, minthogy európai viszonylatban is kiemelkedő egyedit hozzanak létre, ami európai mértékkel mérve is felveszi a versenyt. A digitális átalakuláshoz szükséges alapfeltételeket igyekeztek úgy megvalósítani, hogy az néhány év múlva alapvetően változtassa meg közösségünk életét, oktatási, kulturális, tájékoztatási, közéleti és vállalkozási tevékenységünk szervezését és működését.

Száz év távlatából nem lehetett fontosabb feladatunk tavaly sem annál, minthogy anyanyelvünk mindenhol fennmaradjon, és hogy közösségünket versenyképessé tegye azáltal is, hogy tagjaik anyanyelv használati jogaikat ismerik és alkalmazzák, és amely arra ösztönzi a többségi nyelven beszélőket is, hogy beszélőpartnereink tudjanak és akarjanak lenni a hivatalban, az utcán, az élet minden területén.

Az oktatás színterén 2019-ben is prioritás maradt új bölcsődei és óvodai csoportok kialakítása, a Vackor program, az iskolakezdő csomagok kiosztása, az iskolabusz és napközis program, a felsőoktatási ösztöndíjazás, annak teljesítményi és szociális alapú megújításával, bővítésével, sorolta Hajnal Jenő. A szakképzett és a tanács által ösztöndíjban vagy más támogatásban részesült fiatalok szülőföldön való érvényesülésének a serkentése, az egész életen át tartó tanulás, valamint az elmúlt évek tapasztalataira építve a demonstrátorok szerepének az újragondolása is fontos feladat volt.

Az MNT az elmúlt évben azzal a meggyőződéssel alakította kultúrával kapcsolatos tevékenységét, hogy a kultúra gyarapít, közösségeket éltet, ezáltal pedig erősíti a nemzeti összetartozást, mutatott rá az MNT elnöke. A kultúra egyúttal versenyképes erő is művelődési egyesületeink és intézményeink egymással és a közösséggel úgy működnek együtt, hogy tovább árnyalódott a vajdasági magyar kulturális térkép, hiszen komoly, minőségi változások történtek mind az értékvédelemben, mind az értékteremtésben. 2019-ben gyarapodott a magyar közgyűjtemények, könyvtárak, múzeumok, levéltárak állománya, de kiemelten segítették a vajdasági magyar fesztiválokat is. A tavalyi év egyik legfontosabb örökségvédelmi eseménye az volt, hogy a magyar kormány úgy döntött, támogatja az aracsi pusztatemplom és környezete műemléki helyreállítását, fejlesztését.

Hajnal Jenő szerint 2019-ben az MNT mindent megtett, hogy a vajdasági magyar tájékoztatás fejlesztése korszerűsítése és fejlesztése folyamatos és kiszámítható legyen. Az elmúlt évben egy nagyon hosszú időszak előkészületi munkája után kézzelfogható közelségbe került a vajdasági magyar regionális és helyi médiumok egységes magyar hálózatának kialakítása. Az MNT ennek megvalósulását látja a szabadkai Magyar Médiaház kialakításában. 2019-ben az MNT kiemelt feladata volt, hogy a készülő médiastratégia semmiben se sértse a szerzett jogokat, hogy az a vajdasági magyarság igényeihez alkalmazkodjon. A 2020. januárjában elfogadott dokumentummal az MNT mégsem teljesen elégedett, remélik, hogy a hiányosságokat a dokumentumot kísérő akcióterv kidolgozása során sikerül majd pótolni, hisz az a nemzeti tanácsok bevonásával történik majd.

Hajnal Jenő a beszámolóban kiemelte a gyermekvállalási kedvet serkentő, és a családsegítő aktivitásokat is, illetve még több más programot.

Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának az elnöke a pénzügyi beszámolót tartotta meg. Elmondta, hogy a tanács 2019 évi költségvetése 1 milliárd 103 millió 367 ezer dinár volt. A bevételi oldal csak 72 százalékban valósult meg, aminek az volt az oka, hogy Magyarországról nem érkezett meg több betervezett támogatás, mint például az aracsi pusztatemplom komplex védelmére és konzerválására, valamint a zsablyai templom felújítására szánt összeg, a kulturális intézmények hálózatba szervezésének költsége, a professzorlakások vásárlásának összege stb.

A vitában De Negri Ibolya oktatási tanácsos néhány megvalósult oktatási programra hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy humán és tárgyi fejlesztések is zajlottak. Paskó Csaba kulturális tanácsos arról beszélt, hogy művelődéspolitikájukat tavaly is az alapján alakították, hogy a kultúra közösségeket éltet, ezáltal pedig erősíti a nemzeti összetartozást. Mészáros Zoltán (Magyar Összefogás) szerint a kisebbségi lét megélése azt eredményezheti, hogy a kultúránk visszaszorul, elkezd keverék kultúrává válni, s kétnyelvűség helyett keveréknyelvűség alakul ki. Azonban, ha a kultúránkba többet fektetünk be, mint az átlag, akkor ebből a kisebbségi helyzetből előnyt is kovácsolhatunk.

Az ellenzék tagjai közül elsőként Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) kért szót. Pozitívnak értékelte azt, hogy folytatódtak és bővültek az MNT korábbi programjai az oktatás és művelődés terén. A tájékoztatás és a nyelvhasználat terén már vannak problémák, tette hozzá. Fontosnak tartaná, hogy az MNT valóban meghallgassa a közösség minden tagjának a véleményét, nagyon fontos lenne a tanácsnak az ilyen integratív szerepe. Ez jelenleg problematikus, mert amíg egy kisebbségi közösségben vannak listák, addig nem beszélhetünk arról, hogy ez a cél megvalósul. Zsoldos szerint az, hogy az MNT Szerbia, Magyarország és az EU felé is igyekszik igazodni ugyancsak problémás, hisz ezek szubjektumok céljai nincsenek teljesen összhangban egymással. Jónak tartja azt is, hogy az MNT erősíteni szeretné a vajdasági magyarok nemzeti identitását, de sokszor vannak olyan események, amik ezt teljesen keresztül húzzák, mint például november 25 megünneplése vagy a szabadkai Zsolnay szökőkút szétverése. Zsoldos kifogásolta, hogy a stratégiai tervezés eltűnt az MNT-ből, s csak azokat a célokat valósítjuk meg, amit éppen ki lehet eszközölni. Hiányolta a népesedési- és családgondozási cselekvési programot, amit a VANCSESZ valósít meg, de a beszámolóban egy szó sem esett róla.

Kucsera Géza (MM) dicséretesnek tartja, hogy az MNT minden magyar képviseletét felvállalja, de felhívta a figyelmet, hogy a „minden magyar” közé az ellenzék is bele tartozik, viszont a különféle bizottságokba való jelöléskor az ellenzékiek sokszor kimaradnak. A beszámolót egyébként részletesnek és alaposnak tartotta, viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a diáksegélyezőkről szóló rész kimaradt a dokumentumból. Ugyancsak nem volt szó például a szabadkai Karc Irodalmi Kávéház produkcióiról.

Jerasz Anikó arra az ellenzéki felvetésre reagált, hogy a VMSZ neve többször is szerepelt a dokumentumban. Elmondta, hogy számos alkalommal ez a párt volt az MNT segítségére, hogy bizonyos ügyeket megoldjanak. Hajnal Jenő ugyanakkor azt mondta, hogy olyan programokat nem akartak feltüntetni a beszámolóban, amihez az MNT-nek nincs köze, nehogy azt a látszatot keltsék, hogy ki akarnak sajátítani valamilyen eredményt, például a Karc rendezvényeket. Elmagyarázta, stratégiák azért nem készültek, mert az állami stratégiák megszületését várták, de senki sem gondolta, hogy ezek meghozatala ennyire elhúzódik. Ennek ellenére szerinte nem lehet azt megkérdőjelezni, hogy az MNT nem stratégiában gondolkodik. Tervezés azonban folyik, s hamarosan leteszik az asztalra a négy fő területre vonatkozó dokumentumokat.

Zsoldos Ferenc e mondatra reagálva elmondta, hogy érti a logikát, de nem tartja jónak. Véleménye szerint előbb kellene megfogalmazni a magyar elvárásokat, s azután arra törekedni, hogy azok bekerüljenek az országos stratégiákba.

Az MNT beszámolóit a hatalmi többség tagjai elfogadták, az ellenzék viszont tartózkodott a szavazásnál.

Az ülésen felmentették a Magyar Szó és a Hét Nap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületeit, de ugyanakkor kinevezték az új összetételű testületeket is. Ezek tagjai egy-egy kivétellel a régiek maradtak. A Magyar Só esetében Urbán Zsuzsannát Juhász Attila magyartanár váltja, a Hét Napnál pedig Franciskovics Olgát Kartali Róbert újságíró.

Az ülésen megvitatták több művelődési intézmény tavalyi jelentését és idei munkatervét. Nagyobb vita a Pannónia Alapítvány esetében volt. Zsoldos Ferenc szerint elhibázott lépés volt egy központosított médiaházat létrehozni, inkább hálózatszerűen kellett volna építkezni, mert a téves döntés következtében a helyi tájékoztatás szinte teljesen megszűnt.

Az ülés végén Hajnal Jenő elnök képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács korábban kialakított álláspontja a közelgő választások kapcsán az, hogy amennyiben kikérik a tanács véleményét, akkor minden beérkező magyar listát támogatnak, hogy részt vehessen a választásokon. Kivételt esetleg csak nagyon kirívó esetek képezhetnek. Zsoldos Ferenc viszont a Magyar Mozgalom frakciója nevében azt közölte, hogy az ellenzéki tanácsnokok együttműködést ajánlanak a többségnek, készek tevőlegesen részt venni a fejlesztési koncepciók szakmai, tartalmi kidolgozásában.