Horgos a falu újratelepítésének 250 évfordulóját ünnepli. Sajnos tavasszal, a falunapon nem tudtak a járványintézkedések miatt nagyobb ünnepséget szervezni, így most, a Szüreti napok keretében emlékeznek meg a negyed ezredéves jubileumról. Az emlékév tiszteletére pénteken kora este felavatták a Horgos központjában elhelyezett betűsort, amely a település nevét alkotják, s amelyet horgosi népművészeti motívumok díszítenek.

Horgas halászfalut először 1075-ben említik a felső-magyarországi Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként, de a falut 1241-ben a templomával együtt a Batu kán vezette mongol sereg elpusztította. Többször is létesült még itt település, a Tisza jobb oldali, horog alakú részén, de mindannyiszor hasonló sorsra jutott, mint az első Horgas: az országba betörő ellenség felperzselte.

1245 körül IV. Béla magyar király az Alföld homokpusztáira megkeresztelkedett kunokat telepített, akik újraépítették a halásztanyát. Buzgán-szállása néven emlegeti ezt a települést egy oklevélben 1333-ban. Buzkán fejedelem a kun nemzetségű Arbuz fia volt, Kun IV. László (1262-1290) magyar király rokona. A krónikák szerint a király is gyakran megfordult Horgoson, pontosabban annak területén, mert egy itteni kun menyecskének udvarolt.

A kun települést a törökök pusztították el, akárcsak Tisza-Szentpétert. Ez utóbbi falu a jelenlegi Horgos keleti részén, a Holt-Tisza partján feküdt. A török korban jelentős településnek számított, nagyobb volt, mint a korabeli Zenta. Lakossága a defterek tanúbizonysága szerint mindvégig magyar volt. A 18. század végi térképeken még fel volt tüntetve a területen néhány tanya, később már csak a folyóhoz közeli szentpéteri csárda őrizte a település emlékét.

Horgos és Szentpéter pusztákat 1746-ban Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéshez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1771-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját, olvasható a Wikipádián.

Az ünneplőket péntek kora este Tóth Zoltán, a helyi közösség elnöke üdvözölte, köztük a magyar diplomácia, a Magyar Nemzeti Tanács, illetve a politikum és közélet képviselőit. Gutási Ákos atya tartott rövid szertartást, majd a művelődési ház előterében megnyitották a terménykiállítást. Ezt követően bemutatták a helybeli Szécsi Zsolt: „Én mög vagyok a betyárok királya” – Rózsa Sándor a Vajdaságban című könyvét. Korabeli dokumentumok szerint Rózsa Sándor gyakran járt Horgoson, nemegyszer itteni tanyákon bujkált üldözői elől. Nem csoda, hogy rengeteg történet maradt fent Horgoson és más környékbeli településeken a betyárvezérről. Ezeket gyűjtötte egy kötetbe a szerző. A könyvbemutató után táncjátékot mutattak be a 250 éves Horgos tiszteletére a Bartók Táncegyüttes előadásában.

Szombaton egész nap kézműves és gasztronómiai vásár várja a 250 éves faluba látogatókat. Lesznek különféle sportrendezvények kicsiknek és nagyoknak, köztük szüreti futás. Magyarkanizsáról reggel túrázók indultak kerékpárral Horgosra, ahol a nap folyamán végigtekernek a falun, s megtekintik Horgos nevezetességeit. A Vasút utcában déltől főzőversenyt tartanak, a gyerekeknek játszóházat szerveznek, de kiválasztják Horgos születésnapi tortáját is.

Díszfelvonulás indul a helyi közösség udvarából 16.30-kor, majd 17 órától a nagyszínpadon a XXXI. Szüreti napok kultúrműsorát láthatja a közönség hazai és magyarországi fellépők közreműködésével. 19 órától a Helyi Közösség udvarában Ifjúsági tér nyílik, ahol Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája mutatkozik be és lehetőségekről, együttműködésekről ötletelhetnek a fiatalok, majd DJ Rich fellépése zárja az estét az udvarban.

19.30-kor zenei kavalkád veszi kezdetét, horgosi születésű fellépőkkel. Többek között színpadra lépnek aTiszamenti tamburások, a B4, Pesti Péter, Voz, Box és a Flashpoint zenekarok. 21 órakor az est sztárvendége, az Irigy Hónaljmirigy kínál remek időtöltést.

Vasárnap a Havasboldogasszony templomban ünnepi szentmise és terményáldás lesz 10 órától, majd a szentmisét követően a Nepumuki Szent János utcában Balázs G. Árpád festőművész és grafikus tiszteletére táblaavatásra kerül sor Magyarország Kormánya jóvoltából.

Minden helybelit, a településről elszármazottat, s minden vendéget szeretettel vár a szüreti napokra a 250 éves Horgos.