Akcióterv készül Magyarkanizsán a roma népesség helyzetének a javítására. A dokumentum kidolgozása előtt felmérést végeztek, amelynek eredményeit beépítik majd a tervbe. A felmérés kapcsán tartottak szerdán tanácskozást az Auxilium Oktatóközpont szervezésében a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban.

A tartományi szociálpolitikai, demográfiai és esélyegyenlőségi titkárság 200 ezer dinárt hagyott jóvá tervdokumentáció kidolgozására, ismertette Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai Községi Tanács szociális védelemmel megbízott tagja. Elmondta, hogy az akcióterv a roma populáció lakhatási és életkörülményeinek a javítására szolgál Magyarkanizsa község területén. Ugyanekkora összeggel járult hozzá az önkormányzat is az akcióterv kidolgozásához. A terv elkészítésében a Szociális Központ szakmunkatársai mellett részt vesznek a kulturális és oktatási intézmények, az egészségügy képviselői, az önkormányzat, a helyi közösségek, valamint a Vöröskereszt munkatársai.

Az akcióterv előkészítését egy kutatómunka előzte meg. Ennek eredményeit összegezve készül majd el az akcióterv. A kutatómunka során elsősorban a lakhatási körülményeket elemezték, illetve azt, hogy milyen iskolai végzettsége van a romáknak. Nagyon fontosnak tartják, hogy ezek a fiatalok is befejezzék legalább az általános iskolát, ismertette Telek Krisztina pszichológus, a Szociális Központ igazgatója.

„A találkozóra igyekeztünk meghívni minden úgymond kulcsintézmény képviselőjét, tehát azokat a munkatársakat, akik foglalkoznak a roma lakosság gondjaival, a gyerekekkel, felnőttekkel, idős személyekkel. Nagyon fontos az, hogy minden terület képviseltesse magát, hisz a kérdőívek és a terepi munka alapján egyértelműen azt mutatja, hogy elsősorban az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a kommunális infrastruktúra területén, a sport, szabadidő, illetve a biztonság területén jelentkeznek a legnagyobb problémák” - mondta.

Telek Krisztina szerint a probléma hatalmas kihívás jelent, s nemhiába az uniós csatlakozás egyik fő pillére a roma lakosságról való gondoskodás, s a helyzetükön való javítás.

„Ezt feladatul kapta minden olyan EU-s tagállam is, amelyben roma populáció él. A Balkánon ez fokozottabb probléma, hisz Szerbiában is jelentős a roma lakosság száma. Községünkben a 2011-es népszámláláskor kicsivel több mint 500 személy vallotta magát romának.”

A fő célokat elsősorban az oktatás területén fogalmazták meg, ismertette a Szociális Központ igazgatója.

„A romák 75 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, általában 5-6 osztályuk van. Maguk az érintettek is úgy nyilatkoztak, hogy szeretnék utólag befejezni az általános iskolát. Vannak, akik önszorgalomból szakmát tanulnak, autómechanikusok, kőművesek lesznek, már nem mindenki napszámba jár, s szeretnének erről papírt is szerezni, hajlandóak a továbbképzésre. Az oktatás területén ehhez megfelelő lehetőséget kell teremteni. Problémák vannak az egészségügy területén is. Ezek főleg anyagi eredetűek, például gondot jelent a gyógyszerek megvásárlása.”

Fontos kérdés a fiatalok szabadidejének haszontalan eltöltése is. Ezeknek a gyerekeknek a nagy része az utcán tartózkodik, s gyakran keverednek különféle bűncselekményekbe. 2021-ben kimutatásuk szerint 41 kiskorú követett el bűncselekményt, 90 százalékuk roma volt. Fontos, hogy a szabadidő eltöltése terén is irányítani tudják őket, mutatott rá Telek Krisztina a magyarkanizsai tanácskozáson.