Útravaló elnevezéssel indul akkreditált képzés óvónőknek és alsó tagozatokon tanító pedagógusoknak, hogy hogyan lehet a kézművességet, a népdalokat, a mondókákat, a meséket beépíteni a kisgyermekek oktatásába. A képzés kapcsán ma, csütörtökön tartottak megbeszélést Horgoson a Hagyományok Háza Hálózat és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársai az első alkalommal megrendezett Népi Kézműves Táborban.

Vörös Zsuzsannát, a Hagyományok Háza hálózati munkatársát és Kovács Nádi Karolinát, a hálózat és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársát kérdeztük az elképzelésekről.

Öt éve van jelen a Hagyományok Háza a külhoni területeken. Mit sikerült elérni ebben a fél évtizedben? - kérdeztük elsőként Vörös Zsuzsannát.

- 2017-ben a Hagyományok Háza úgy döntött, hogy a tevékenységét kibővíti a határon túli területekre, illetve Magyarországon megyei szintre is. Még az évben elkezdtük a hálózati munkát, és mivel a Hálózat a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének az intézménye, nagyon fontos, hogy a határon túli területeken is megszervezzük a munkát. Négy külhoni területen indult el a tevékenység, Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban és a Felvidéken. Első körben három nagyon fontos területre összpontosítottunk, az egyik a rendezvények. Mindenhol voltak már rendezvények, volt szakmai alap, amit mi szerettünk volna bővíteni. A második terület volt a gyűjtések, hogy a helyi gyűjtemények bekerüljenek egy nagy körforgásba, s mindenki számára elérhetővé váljanak. A harmadik a képzések, amely területen nagyon nagy fejlődés történt az öt év alatt.

Amikor azt mondjuk, hogy hagyomány, ez a kifejezés nagyon sok mindent takar. Mire összpontosítanak a Hagyományok Hálózatában?

- Nagyon fontos, hogy az őseink által ránk hagyományozott tudást megőrizzük és ezt tovább éltessük. Például, az egyik rendezvényen megvizsgáltuk, régen hogyan gondolkodtak a fenntarthatóságról. Úgy éltek régen, hogy nem termeltek szemetet. Arról beszélgettünk, hogy melyek azok a dolgok, amikhez mi is vissza tudnánk nyúlni.

Figyelnek arra, hogy a helyi hagyományok nagyobb hangsúlyt kapjanak?

- Nagyon ügyelünk arra, hogy a helyi kultúrát, a helyi szokásokat, a helyi viseletet erősítsük, mert akkor lehet kitekinteni más vidékekre, ha a helyi mindenki számára egyértelmű. A Hálózatnak nagy szerepe van abban is, hogy a határon túli területek között a mobilitást elősegítse, a hasonló programokat megismertessük a kollégákkal.

Fontos a képzés, de felmerült, hogy vannak-e olyan fiatalok, akiket oktatónak lehetne kiképezni?

- Igen, a néptáncoktatás terén ez is elindult. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel. Az ő közreműködésükkel most folyik a néptáncpedagógusi képzés is a VMMSZ és a Magyar Táncművészeti Főiskola együttműködésével, a Hálózat és a VMMI közreműködésével pedig nagyon sok kézműves képzést szerveztünk már az öt év alatt. Most pedig nagyon nagy sikernek könyvelem el, hogy a 60 órás Útravaló elnevezésű képzésünket sikerült akkreditáltatni itt, Vajdaságban, háromszor 20 órában. Ez kifejezetten óvónőknek és alsó tagozatos pedagógusoknak szól, hogy hogyan lehet a kézművességet, a népdalokat, a mondókákat, a meséket beépíteni a kisgyermekek életébe és itt is törekszünk arra, hogy helyi, vajdasági anyag legyen elsősorban. Ma tartottunk egy szakmai megbeszélést a kollégákkal, s döntöttünk, hogy most fogjuk ezt meghirdetni, mert augusztus végén kell majd az akkreditációra jelentkezni. Ezeken a képzéseken a pedagógusok pontot kapnak, tehát már a helyi rendszerbe sikerült beépíteni ezt a Hagyományok Háza által kidolgozott képzést, természetesen a helyi adottságokra szabva. Korábban volt már népi ének és népmese képzés is, úgyhogy folyamatosan haladunk. Fontos az is, hogy a népmese területén is vannak fiatalok, akik nagyon ügyesek a különféle rendezvényeken. Megemlíthetném azt is, hogy a Hagyományok Házának immár második éve van egy szakmai tábora, ami nyitott a határon túli kollégák és pedagógusok számára is. Idén Kiscsőszön voltunk, s Vajdaságból ezen 11 kolléga vett részt, fiatal táncosok, kézművesek, mesemondók. Minden évben van egy tematika, hogy mi mentén szerveződik a tábor. Idén a tudás átadása volt a fókuszban.

A Délvidéken miként sikerült megszervezni ezt a hálózatot? - kérdezzük Kovács Nádi Karolinától.

- Négy kollégával dolgozunk. Juhász Gyula a Hálózat vezetője, illetve ő a népzenei felelős. Cseszák Balázs a néptánccal és a gyermekprogramokkal foglalkozik, illetve a néphagyományoknak az oktatásba való beemelésével. Vass Endre szintén népzenével foglalkozik. Az utóbbi időben segíti a munkánkat még Nagy Abonyi Szabolcs, aki a népmesével foglalkozik.

A megbeszélésre Horgoson, a Domus Pacisban került sor, ahol kedd óta zajlik az I. Népi Kézműves Tábor. Az öt nap alatt a táborlakók megismerkednek a bútorfestés alapjaival (első ízben), a szövéssel apróeszközökön, szádfán és karmantyúfán, a kötélkészítéssel, a gyékény- és csuhéfonással, a kosárfonással, a nemezeléssel, valamint saját nyomódúcot is készíthetnek, mellyel textilt mintázhatnak indigófestéssel.