A második világháború végén történt megtorlások szinte minden délvidéki magyar családban gyászt okoztak, a történteket pedig évtizedeken át hallgatás övezte - hangsúlyozta Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke hétfőn Csúrogon, az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatokra emlékezve.

"Az elmúlt több mint nyolc évtized jelentős része hallgatásban telt" - fogalmazott. Hozzátette: a félelem miatt a túlélők és a szemtanúk nem merték elmondani, mit éltek át, a családok azonban tovább őrizték a kimondatlan történeteket és a veszteségek fájdalmát.

Teleki Júlia túlélő felidézte: 1994-ben, a tragédia ötvenedik évfordulóján állították fel az első emlékkeresztet, amelyet már másnap összetörve találtak. "Az első kereszt egy napig állt" - mondta, hozzátéve, hogy ezt követően minden évben újabbat állítottak. Teleki Júlia kutatásai során eddig 556 csúrogi magyar áldozatot azonosított név szerint.

Az ártatlan áldozatok emlékművét Csúrogon 2013-ban állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolić akkori szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.

A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben mintegy 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.

A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település, Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.