Deli Andor vajdasági származású fideszes EP képviselő meghívására a Magyar Nemzeti Tanács hivatalának, valamint bizottságainak tagjai háromnapos szakmai kiránduláson vehettek részt Strasbourgban. Az Európai Parlament hivatalos látogatói programjának keretében előadás, kisfilm által is ismerkedtek az EP működésével, de ugyanakkor az Európai Parlamentben éppen zajló plenáris ülésre is ellátogathattak, a kisebbségi munkacsoport ülésén pedig Fremond Árpád, az MNT elnöke tartott előadást.

A látogatás lényege a kölcsönösség volt, nyilatkozta Deli Andor. "Az volt a célunk egyrészt, hogy közelebb hozzuk az uniós intézményeket a Magyar Nemzeti Tanács testületeihez, hiszen Szerbia tagjelölt ország, és fontos, hogy a döntéshozó helyzetben lévők, mint amilyenek a Magyar Nemzeti Tanács tagjai is, megismerkedjenek az uniós intézményrendszerrel. Másrészt pedig a Magyar Nemzeti Tanács, illetve a szerbiai kulturális autonómia modell egy európai értéket képvisel. Itt a kisebbségi munkacsoportban már évek óta ezzel a kérdéssel foglalkozunk és számos uniós tagállamból jönnek el szervezetek, egyesületek, testületek bemutatkozni. Láthatjuk azt is, hogy "nem minden arany, ami fénylik", tehát uniós tagállamokban, gazdag nyugati országokban is problémák vannak a kisebbségi nyelvi oktatási, kulturális jogok terén. Ezért fontos bemutatni egy pozitív példát, mint amilyen a szerbiai is, tehát ezért tartottam fontosnak az MNT meghívását, kiváltképp, hogy egy megbízatása elején álló testületről beszélünk, hogy megmutassuk, az únión kívül is vannak olyan jogosultságok, olyan közösségek, amelyek magas szintű jogokat élveznek, esetenként akár meg is haladva az uniós tagállamokban felállított jogi kereteket. Tehát ezért gondolom azt, hogy kölcsönösen hasznos volt ez mindkét fél számára, és ezáltal sikerült egyfajta kapcsot is teremteni, a további együttműködést előmozdítva", nyilatkozta Deli Andor.

A szakmai kirándulás fontos része volt, hogy Fremond Árpád elnök beszámolhatott az uniós testület előtt az MNT munkájáról, terveiről.

"Fontosnak tartjuk, hogy Európában is olyan pozitív példákat mutassunk be, amelyek segíthetnek esetleg más kisebbségeknek is, akik különböző problémákkal és gondokkal küszködnek az Európai Unióban. Amíg országunk nem csatlakozik az Európai Unióhoz, addig kell igazából olyan törvényeket, olyan mechanizmusokat beépíteni a jogrendszerbe, amelyek garantálják a kisebbségeknek a jogait, hiszen miután csatlakozik egy ország az Európai Unióhoz, azt látjuk, hogy utána kevésbé foglalkoznak ezzel a témával. Ilyen szempontból, pozitív példa a nemzeti tanácsokról szóló törvényünk. Azt gondolom, hogy a magyar közösséget, illetve azt, hogy mit teszünk a magyar közösségért, megfelelőbb helyen nem is tudjuk igazából bemutatni. Fontosnak tartottam arról beszélni, hogy az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra, az írás- és nyelvhasználat területén esetleg milyen nehézségeink vannak még, mire kell odafigyelnünk. Említettem azt, hogy a törvények, amelyek ezekhez a területekhez kapcsolódnak, azokat folyamatosan követnünk kell, és össze kell őket hangolni a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Sikeresnek mondható ez az út, mert az MNT tagjai, munkatársai valós képet kaphattak arról, hogyan működik maga az Európai Parlament, milyen döntéseket hoz. Mi pedig be tudtuk mutatni eredményeinket, de terveinket is. Örülök annak, hogy pozitív példaként tudtunk beszámolni arról, hogy mit tesz a Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyar közösségért", hangsúlyozta Fremond Árpád, az MNT elnöke.

Gál Kinga, Fideszes európai parlamenti képviselő a Magyar Nemzeti Tanács látogatásának tanulságairól nyilatkozott portálunknak:

"Nagyon fontos volt, hogy eljöjjön ide a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács, és bemutassa azt, ami jó példa, ami használható. Például azt lehet mondani, hogy van egy kiépülőben lévő intézményrendszer, ami működik és amely képes arra, hogy kiálljon a közösség érdekeiért minden szinten, kulturális és jogi szinten egyaránt. A másik nagy tanulsága számomra ennek a mai ülésnek az, amit itt elmondtunk és elhangzott Fremond Árpád elnök úr részéről is, hogy a vajdasági magyar közösség, a Magyar Nemzeti Tanács az egyértelműen érdekelt, és ki is mondja, hogy érdekében áll a minél előbbi csatlakozása Szerbiának az Európai Unióhoz. De az a lényeg, hogy ez a csatlakozás már úgy történjen meg, hogy egy kiépült kisebbségvédelmi intézményrendszer létezzen, egy jogi rendszer létezzen, egy szervezeti rendszer létezzen, mert ezáltal garantálható, hogy csatlakozás után is ezek a lehetőségek, ez a státusz megmarad a vajdasági magyarok számára. Fontos, hogy minden megteremtődjön ahhoz, hogy jövőképpel rendelkezzen a magyar ember Vajdaságban az elkövetkező években is, Szerbia csatlakozása után is. Mi, magyar képviselők azt mondjuk , hogy mindent meg kell tennünk éppen a vajdasági magyarok miatt is, hogy Szerbia minél előbb csatlakozzon az Európai Unióhoz és tegyünk meg mindent azért, hogy ez a csatlakozási hozzáállás ne lankadjon az Unió részéről, hiszen ezt látjuk most, ezért is küzdünk a különböző jelentésekben, különösen a Szerbiát érintő jelentésekben, például a külügyi bizottságban, aminek én magam is tagja vagyok, hogy ne ideológiai alapon, hanem tényleges teljesítmény alapon vizsgálják már végre Szerbiát. Értékeljék, ha volt fejlődés, például a kisebbségvédelem területén, és ezt ismerjék el Szerbiának. Az a lényeg, hogy itt kell lenni, meg kell mutatni, el kell hangozzon az Európai Parlament folyosóin az, ami zajlik Vajdaságban, az, amit kiépített a magyar rendszer, az, hogy milyen jól működik ez a nemzeti tanács - mondta Gál Kinga, aki még hozzáfűzte, hogy számára mindig külön öröm, ha magyar szó hangzik el népes közönség előtt a parlamenti padsorokból.