A tartományi könyvtártámogatási programnak köszönhetően hamarosan közpénzből megvásárolt könyvként kerülhetnek a vajdasági könyvtárak polcaira Milorad Ulemek Legija könyvei, annak a Legijának az "alkotásai" akit jogerősen elítéltek Zoran Đinđić szerb miniszterelnök meggyilkolásában való részvételéért és más politikai gyilkosságokért. Az Insajder oknyomozó portál szerint tíz, börtönben írt regényét a vajdasági kulturális titkárság döntése alapján válogatták be a hivatalos könyvbeszerzési listára.

Milorad Ulemek, a hírhedt „Crvene beretke”, vagyis a Vörössapkások parancsnoka, a szerb állambiztonsági szolgálat, a bűnözés és a politika összefonódásának egyik legismertebb alakja. Az ő műveinek közpénzből történő könyvtári beszerzése számos kérdést vet fel, mindenekelőtt azt, hogy milyen értékrend mentén zajlik jelenleg Szerbiában a kulturális politika alakítása.

„Ez egyértelműen politikai gesztus – egy üzenet, hogy ezek az értékek legyenek a társadalom alapjai. Ez határozza meg, mit kell olvasni, mit tartunk fontosnak” – mondta Gojko Božović, az Arhipelag kiadó vezetője.

A döntés különösen visszás annak fényében, hogy több jelentős vajdasági kulturális rendezvény – köztük a Sterijino pozorje, amely idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját – idén nem kapott támogatást a tartományi pályázati forrásokból. Ugyanez történt az Újvidéki Művészeti Akadémiával, a Shakespeare Fesztivállal, az Új Erőd Színházzal és az Exit Fesztivállal is.

„A bűnözők és háborús bűnösök dicsőítése egy súlyosan beteg társadalom tünete” – figyelmeztetett Zoran Hamović, a Szerbiai Professzionális Kiadók Egyesületének (UPIS) elnöke. Szerinte ha a társadalom „egészségesebb része” nem szólal fel, ez a betegség tovább fog terjedni.

Dragoslav Bokan nemrégi kinevezése a Belgrádi Nemzeti Színház igazgatótanácsának élére csak fokozta a feszültségeket. Bokan, a „Fehér Sasok” félkatonai egység alapítója, a kilencvenes évek nacionalista ideológiájának ismert alakja. Az ő szerepvállalása egy olyan időszakban történik, amikor hónapok óta tartanak a diákmegmozdulások, sokak szerint a hatalom válaszlépései ezekre az eseményekre egyre inkább büntető jellegűek.

„A jelenlegi politikai rezsim olyan kultúrát akar, amely nem kérdőjelez meg, nem kritizál. Márpedig komoly kultúra nem létezhet kritikai gondolkodás nélkül” – hangsúlyozta Gojko Božović.

Az ügy ismét rávilágít arra, hogy a kultúra irányítása és annak üzenetértéke nemcsak esztétikai, hanem mélyen politikai kérdés is, amely hosszú távon formálja a társadalom önképét, értékrendjét és emlékezetét.