Nem felel meg a valóságnak az, hogy vészesen fogy a magyar diákok száma. Az őszre parlmanet elé kerülő tankönyvtörvény pedig kifejezetten kedvez a kisebbségi oktatásnak. Egyebek között ezekről a témákról beszélt szokásos kedd reggeli interjújában a Szabadkai Magyar Rádió reggeli műsorában dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.

Szerbiában ugyanolyan fontos a kisebbségi nyelveken folyó oktatás, mint a szerb nyelvű – ezt is tartalmazza a tankönyvtörvény kormány által előterjesztett módosítási javaslata, amelyet ősszel fogadhat el a parlament. Azt pedig, hogy ez így szerepel a javaslatban, a Vajdasági Magyar Szövetség szakpolitikusai érték el – szögezte le dr. Pásztor Bálint az SZMR műsorában. A magyar nyelvű oktatásban a Magyar Nemzeti Tanácsnak döntő befolyása marad, az MNT határoz arról, hogy a magyar tankönyvekben mi szerepel. A magyar diákok száma nem csökkent Szerbiában, egyedül a felsőoktatásban jelentkezett kevesebb hallgató, de ez megítélése szerint általános jelenség.

A szerbiai tankönyvtörvény javaslata, amelyet a kormány ősszel a parlament elé terjeszt elfogadásra, már nemcsak a szerbek nemzeti jelentőségű tankönyveire terjed ki, hanem a kisebbségekéire is, ez pedig a VMSZ oktatáspolitikusainak köszönhető – tudtuk meg dr. Pásztor Bálinttól, aki elmondta, egy olyan rendszert állítanak fel, amely két egyenrangú alrendszerből áll.

„Az egyik alrendszer az, ami eredetileg lett volna és maradt, hogy a szerbek bevezetik a nemzeti jelentőségű tantárgyakból a nemzeti jelentőségű tankönyveknek az intézményét. Ezek azok a tantárgyak, amelyek identitásmegőrzés szempontjából fontosak: anyanyelv, történelem, földrajz, zene, képzőművészet stb. És ennek a törvényjavaslatnak most már van egy másik alrendszere is, amely egyenrangú a szerb alrendszerrel, ez pedig ugyanezt irányozza elő a kisebbségi nyelveken zajló oktatás vonatkozásában, ami ugyanezt a csomagot jelenti, ugyanezeket a tantárgyakat, plusz a szerb mint idegen nyelv tantárgyat.”

A rendelkezésre álló adatok szerint az idén várhatóan 1276 magyar diák fogja megkezdeni a tanulmányait az általános iskola első osztályában Szerbiában, ami alig kevesebb, mint az előző évben. A magyar középiskolás elsősök száma várhatóan 1097 lesz, ez viszont több, mint tavaly volt. A magyar nyelven tanulók száma a legkisebbektől a legnagyobbakig 19.777, ez pedig 174-el több, mint 2024-ben.

„Szó nincs arról, hogy itt drasztikus fogyás lenne, szó nincs arról, hogy tömegesen íratnák át a gyerekeket Magyarországra a szülők, és ezt nagyon-nagyon fontosnak tartom. Mert fontos, hogy mi itt a következő években, évtizedekben is olyan fontos részei legyünk a szerbiai társadalomnak, mi vajdasági magyarok, mint korábban”, húzta alá a VMSZ elnöke.

A szerbiai egyetemisták itthontanulása szempontjából szomorú a helyzet - mondta a pártelnök. Húsz százalékkal kevesebben jelentkeztek az egyetemekre tavalyhoz képest. A magyar nyelven tanító szabadkai MTTK-n azonban csak két százalékos a visszaesés – emelte ki dr. Pásztor, aki szerint a magyaroknak a saját ügyeikkel kell foglalkozniuk. A VMSZ elnöke úgy véli, az oktatásban is vissza kell térni a normalitáshoz, hogy a gyerekek jövője biztosított legyen az országban.

„Senki nem vitatja el azt, hogy Újvidéken egy hatalmas tragédia történt, senki nem vitatja el azt, hogy a felelősöket meg kell büntetni, bárkik is legyenek azok, de ez nem ok arra, hogy mi, mint társadalom a saját intézményrendszerünket lebontsuk.”

Dr. Pásztor Bálint megítélése szerint az embereknek elegük van abból, hogy egy politikai kisebbség 8-9 hónapja terrorizál milliókat. A pártelnök szerint az emberek 95 százaléka dolgozni, tanulni akar, és jól akarja magát érezni.