A szabadkai Városháza dísztermében tartották meg a II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia újabb közvitáját, ahol a résztvevők és a döntéshozók a 2026–2033-as időszak tervezett fejlesztési irányait vitatták meg. A fórumon dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese, Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke, valamint Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottsági elnöke vett részt.

A közvita célja, hogy a vajdasági magyar közösség minél szélesebb körben megismerhesse a stratégiát, és saját javaslataival járulhasson hozzá annak véglegesítéséhez. A rendezvény elején a politikusok ismertették a stratégia fő elemeit. Dr. Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata a jelenleg külföldön élő vajdasági magyarok hazahívásának ösztönzése lesz. Ennek érdekében olyan intézkedéseket terveznek beépíteni a stratégiai dokumentumba, amelyek egyszerre könnyítik meg az újrakezdést és teremtenek biztonságos, kiszámítható környezetet a hazatérők számára. Kiemelte továbbá, hogy a munkavállalók támogatása külön hangsúlyt kap a stratégiában, hiszen nem csupán a vállalkozók és a mezőgazdasági termelők fejlesztése szükséges, hanem azoké is, akik alkalmazottként kívánnak boldogulni.

Juhász Bálint arról beszélt, hogy a fejlesztéseknél a materiális beruházások mellett a tudás fejlesztése, a kapcsolati háló bővítése és a vállalkozói közeg erősítése ugyanolyan fontos tényező. Úgy értékelte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a befektetett szakmai munka és az emberi tőke folyamatos fejlesztése hosszú távon is megtérül.

A fiatalok helyben maradásának kérdésével kapcsolatban Nagy Imre rámutatott, hogy a közösség gazdasági jövője nagymértékben függ attól, mennyire sikerül a fiatal generációt szülőföldjén tartani. A fiatalok térségben maradása szerinte a demográfiai helyzet javítása mellett a gazdaság szerkezetének megújulását is elősegíti, ami nélkülözhetetlen a vállalkozásfejlesztéshez és a közösség gazdasági megerősödéséhez.

A stratégia pénzügyi hátterével kapcsolatban Magyar Levente kifejtette, hogy Magyarország kész biztosítani a szükséges támogatásokat, amennyiben a vajdasági magyar közösség közösen és egyhangúan határozza meg a stratégia végleges irányait. Hangsúlyozta, hogy a korábbi stratégiák megvalósítását elsősorban a vajdasági magyar közösség elszántsága és kezdeményezőkészsége tette sikeressé, amelyhez a magyar kormány a megfelelő pénzügyi hátteret biztosította.

A közvitát megelőzően bejelentették egy új, hárommilliárd forintos – mintegy nyolcmillió eurós – pályázati keret megnyitását falusi házvásárlás támogatására, illetve kezdő vállalkozások elindítására. A stratégia előkészítése mintegy tíz hónapig tartott, kilenc munkacsoport és közel száz szakértő bevonásával.

A rendezvény második részében a résztvevők mondhatták el véleményüket, valamint kérdéseket tehettek fel a stratégia tartalmával kapcsolatban. A közvita január 20-áig tart, a további fórumokra pedig december 10-én Újvidéken, december 11-én Székelykevén, december 18-án Muzslyán, valamint január 16-án Magyarkanizsán kerül sor, ahol az érdeklődők újabb alkalmat kapnak a tervezet véleményezésére.