Kedden ünnepi műsorral emlékeztek meg a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) fennállásának huszadik évfordulójáról a zentai Művelődési Házban. A jubileumi rendezvény a vajdasági magyarság kulturális életének egyik kiemelkedő eseménye volt, amelyen az intézmény alapítói, vezetői, politikai képviselők együtt tekintettek vissza az elmúlt két évtized munkájára. Az ünnepség alkalmat adott arra is, hogy számba vegyék mindazt a kulturális, tudományos és közösségi tevékenységet, amelyet az intézet húsz év alatt végzett, hidat építve Vajdaság és a Kárpát-medence magyar közművelődési intézményei, szakemberei és alkotói között.

A rendezvényt Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója nyitotta meg, aki beszédében az örökség felelősségteljes megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott arra, hogy az intézet létrejötte mögött olyan közösségi akarat és hit állt, amely nehéz körülmények között is képes volt tartós értékeket teremteni. Felidézte az alapítás szellemiségét, amikor a vajdasági magyar kultúrát megtartó erőként felfogó közösség nem kézzelfogható monumentumokkal, hanem kitartó munkával, értékmentéssel, hagyományápolással és közösségépítéssel hozta létre azt az intézményt, amely ma a vajdasági magyar kulturális élet egyik meghatározó pillére.

Kitért az intézet jelenlegi feladataira is, kiemelve a kulturális örökség gyűjtését, megőrzését és digitalizálását, a közösség számára hozzáférhető tartalmak biztosítását, az identitás erősítését, az ifjúsági programokat, valamint a szakmai együttműködések és konferenciák szervezését. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz év tevékenysége jelentősen hozzájárult a vajdasági magyar identitás megerősítéséhez és a kulturális sokszínűség megőrzéséhez.

Ezt követően mgr. Hajnal Jenő, az intézet alapítója szólt az egybegyűltekhez. Beszédében a kilencvenes évek történelmi és társadalmi körülményeit idézte fel, amelyek döntő szerepet játszottak az intézmény megszületésében. Rámutatott arra, hogy a háborús időszakok, különösen a NATO-bombázás idején vált világossá a közösség számára, mennyire sérülékenyek az értékek, és milyen könnyen eltűnhet mindaz, amit egy közösség maga mögött hagy. Ez a felismerés hívta életre azt az igényt, hogy a vajdasági magyarság tárgyi és szellemi örökségét tudatosan dokumentálják, megőrizzék és bizonyítsák a jelenlétet, a múltat és az alkotó munkát a jövő számára.

Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézet húszéves fennállása nem pusztán egy időszak lezárását jelenti, hanem annak a közösségi önképnek a tükrét is, amelyet a vajdasági magyarság önmagáról kialakított. Kiemelte, hogy a kultúra élő, közösségi tapasztalat, amelyet az intézet két évtizede folyamatosan ápol, gazdagít és továbbad.

Felidézte az intézmény megalapításának körülményeit, hangsúlyozva, hogy a Magyar Nemzeti Tanács 2005-ben hozta létre, 2008 óta pedig állami intézményként működik, Vajdaság Autonóm Tartomány társalapításával. Véleménye szerint éppen ez a folytonosság és a közös felelősségvállalás tette lehetővé, hogy a VMMI a vajdasági magyar közösség egyik kulcsintézményévé váljon. Beszédében köszönetet mondott az intézet munkatársainak, kutatóinak, művészeinek és együttműködő partnereinek, akiknek sokszor háttérben végzett, de elkötelezett munkája biztosítja, hogy a vajdasági magyar kultúra ne csak fennmaradjon, hanem folyamatosan fejlődjön kiadványok, kutatások, rendezvények, tehetséggondozás és digitalizáció révén.

A jubileumi ünnepségen felszólalt Nacsa Lőrinc, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, aki hangsúlyozta, hogy az intézet húszéves működése egy élő, cselekvőképes vajdasági magyar közösség bizonyítéka. Rámutatott, hogy a kultúra és az anyanyelv megőrzése az egyik legfontosabb megtartó erő, amelynek szolgálatában a VMMI immár két évtizede következetesen dolgozik.

Beszédében részletesen szólt Magyarország Kormányának felelősségvállalásáról a külhoni magyar közösségek iránt, kiemelve a művelődés, a szülőföldön való megmaradás és a boldogulás támogatását. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet kulturális nemzet, amelyhez tartozni tudással, cselekedetekkel és elköteleződéssel is lehet, ezért a művelődés nem kizárólag intézményi vagy politikai kérdés, hanem minden magyar közös ügye.

Kitért arra is, hogy a magyar kormány kiszámítható támogatást nyújt az intézetnek, amely nemzeti jelentőségű intézményként működik. Beszédében történelmi és politikai összefüggéseket is érintett, hangsúlyozva a sikeres nemzetpolitika fontosságát, valamint a Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolatok és stratégiai partnerség jelentőségét, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a vajdasági magyarság számára.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében a VMMI-t a vajdasági magyarság kultúrájának és tudományos életének egyik csúcsintézményeként határozta meg. Rámutatott arra, hogy az elért eredmények mögött közösségi összefogás áll, és mindazok munkája szükséges volt, akik részt vettek az intézmény létrehozásában és működtetésében.

Kitért a szerb–magyar kapcsolatok fejlődésére és a történelmi megbékélés folyamatára is, hangsúlyozva, hogy az intézet már jóval a hivatalos vegyes bizottságok létrejötte előtt foglalkozott az 1944–45-ös magyarellenes vérengzések feltárásával és tudományos feldolgozásával. Felidézte, hogy a VMMI jelentős kiadói tevékenységet folytat, több mint százhúsz könyvet jelentetett meg, valamint a Vajdasági Magyar Digitális Adattár révén digitális formában teszi elérhetővé a vajdasági magyar közösség értékeit világszerte. Szólt arról is, hogy az intézet példaként szolgált más vajdasági nemzeti közösségek számára, amelyek hasonló művelődési intézményeket hoztak létre.

Az ünnepségen többször is hangsúlyt kapott az intézet székházának szimbolikus jelentősége, hiszen alapkövét 2002. január 22-én tették le, a magyar kultúra napján, történelmi hátteret adva a mostani jubileumnak. A felszólalók egyaránt kiemelték, hogy a VMMI tevékenysége Vajdaság egész területére kiterjed, feladatai közé tartozik a kulturális örökség védelme, a digitalizálás, a szakmai képzések, a népművészeti, színházi, irodalmi és képzőművészeti rendezvények szervezése, valamint a közművelődési élet támogatása. Az intézet munkája nélkülözhetetlen szerepet játszik abban, hogy a vajdasági magyar közösségnek jelene és jövője is legyen.

Az ünnepi rendezvényt jelenlétével több köztársasági és tartományi tisztségviselő, államtitkár, valamint a vajdasági magyar közélet számos meghatározó szereplője is megtisztelte. Az eseményen részt vett Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere is, továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség helyi képviselői is, jelezve az intézmény munkájának közösségi és térségi jelentőségét.

A jubileumi megemlékezés ünnepi műsorral is kiegészült, fellépett Babos Fehér Nóra énekesnő, valamint bemutatták a Dúrmoló népzenei tábor keretében készült Anador szép Anna című népzenei előadást.