Miközben a vajdasági gazdák évről évre egyre gyakrabban szembesülnek aszállyal, erős széllel és a termőföld pusztulásával, másfél évtizede nem indult átfogó program a szélvédő, illetve mezővédő erdősávok telepítésére – írja a Volim Zrenjanin portál.

A szélvédő erdősávok a síkvidéki mezőgazdaságban különösen fontosak: mérséklik a szél erejét, csökkentik a talaj kiszáradását és elsodródását, segítenek megőrizni a nedvességet, télen pedig a hó egyenletesebb eloszlásához is hozzájárulhatnak. Vajdaságban, ahol nagy kiterjedésű, nyílt szántóföldek uralják a tájat, ezek a fasorok és erdősávok a termőföld védelmének egyik alapvető eszközét jelenthetnék.

A 021.rs szerint a tartományi mezőgazdasági titkárság adatai azt mutatják, hogy az elmúlt tizenöt évben nem valósult meg új, tartományi forrásból finanszírozott nagyobb szélvédőerdősáv-telepítési projekt. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hosszan tartó száraz időszakok és az erős szelek.

A Stanište ökológiai központ korábbi kutatásai is arra figyelmeztettek, hogy a vajdasági önkormányzatok jelentős része rendszerszinten elhanyagolta ezt a területet. A szervezet adatai szerint az elmúlt bő évtizedben a vajdasági városok és községek mintegy fele egyáltalán nem különített el pénzt szélvédő erdősávok telepítésére. Azokban az önkormányzatokban is, ahol volt ilyen beruházás, az összegek gyakran alacsonyak és rendszertelenek voltak.

A kutatás szerint a szélvédő erdősávokra fordított pénz mennyisége az évek során csökkent. Míg 2015-ben a vajdasági önkormányzatok összesen 72,8 millió dinárt költöttek ilyen célra, 2023-ban ez az összeg már csak 16,3 millió dinár volt. A Stanište adatai alapján átlagosan csupán minden ötödik vajdasági önkormányzat fordította a földbérleti díjakból származó bevételek egy részét szélvédő erdősávok telepítésére.

A szakemberek szerint a probléma nemcsak környezetvédelmi, hanem mezőgazdasági és gazdasági kérdés is. A szél által okozott talajerózió csökkenti a termőréteg minőségét, a kiszáradó talaj pedig gyengébb terméshozamot eredményezhet. A porviharok és a nyílt területeken akadálytalanul mozgó szelek a közlekedésbiztonságot is veszélyeztethetik, különösen a mezőgazdasági területeken áthaladó utak mentén.

Ahelyzet azért is különösen ellentmondásos, mert a szélvédő erdősávok stratégiai jelentőségét a szakemberek régóta hangsúlyozzák. Ennek ellenére sem a tartományi, sem a helyi szintű intézmények nem alakítottak ki olyan következetes, hosszú távú programot, amely valóban érezhetően növelné a fásított védősávok arányát Vajdaságban.

A környezetvédők szerint nem elegendő alkalmi faültetési akciókat szervezni, hanem többéves, összehangolt tervre lenne szükség. Ebbe beletartozna a leginkább veszélyeztetett mezőgazdasági területek feltérképezése, a helyi önkormányzatok bevonása, a tartományi támogatási rendszer megerősítése és annak ellenőrzése is, hogy a földbérleti díjakból származó bevételeket valóban a termőföld védelmére fordítják-e.

A kérdés Vajdaság egészét érinti, nem csupán egy-egy települést vagy térséget. A tartomány mezőgazdasága nagyrészt a termőföld minőségére épül, ezért a szélvédő erdősávok hiánya hosszú távon a gazdák megélhetését, a terméshozamokat és a környezet állapotát is befolyásolhatja.

A szakemberek szerint az idő egyre sürgetőbb: a klímaváltozás hatásai már most láthatók a vajdasági földeken, miközben a termőföld védelmét szolgáló egyik legegyszerűbb és régóta ismert eszköz továbbra is háttérbe szorul.