Lassan végéhez közeledik a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi összetételének a mandátuma. A nyári szabadságok után már a kampányidőszakba fordulunk. Sikerült-e megvalósítani az elmúlt időszakban a terveket? Az anyaországi változások után vajon hogyan tud majd működni az új MNT? Nemcsak Magyarországon, hanem a vajdasági magyar közösségen belül is felpezsdült a politikai élet. Mennyire heves választási kampány várható? Ezekről kérdeztük Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét.

- Az új magyar kormány átmenetileg, a vizsgálatok idejére, felfüggesztette a támogatások kifizetését. Ez bármilyen módon érinti-e az MNT-s programok megvalósítását? Maradnak-e el rendezvények?

- A magyar kormány valóban egyelőre felfüggesztette a támogatások kifizetését. Bízom benne, rövid időszakról van szó, s mihamarabb megindul a függőben levő támogatások kifizetése. A Magyar Nemzeti Tanács már az év elején megkapta az előzetesen leszerződött összegek jelentős részét, viszont vannak olyan anyaországi támogatások, amelyekről döntés ugyan született, de az utalás nem történt meg, tehát ezekre egyelőre türelmesen várunk, ugyanakkor attól, hogy nem érkezik támogatás, az élet még nem állhat meg: mi a tervek szerint dolgozunk tovább. Minden, a közösség számára fontos programot igyekszünk megtartani, hiszen az anyaországi támogatásokon túl szerbiai és tartományi forrásokkal is rendelkezünk. Ha elmaradna az anyaországi finanszírozás, azt a közösségünk megérezné, de bízom benne, hogy ahogyan Magyarország valamennyi kormánya a rendszerváltás óta, úgy a jelen Kormány is támogatni fogja a határon túli magyarokat, s biztos vagyok abban, hogy ez egy átmeneti időszak.

- Körvonalazódik-e, hogy a jövőben milyen mértékű támogatásokra lehet számítani az anyaországból? Meg tudnak-e tartani minden programot, működtetni tudnak-e minden intézményt?

- Egyelőre azt tudjuk, amit Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere nyilvánosságra hozott: a folyó programokra igényelt összegek, amelyek esetében döntés ugyan született, de szerződéskötés és utalás nem történt, azokat soron kívül megvizsgálják. Erről Tarr Zoltán miniszter úr levélben értesítette a határon kívüli szervezeteket: „Ennek érdekében haladéktalanul intézkedünk a kifejezetten működési jellegű források eljuttatásáról, illetve az ilyen célú támogatási döntések és szerződések soron kívüli kezeléséről” – áll a levélben. Bízom benne, hogy nem lesz túlságosan időigényes az átvilágítás. Az MNT készen áll mindenféle ellenőrzésre, mert mi eddig is rendeltetésszerűen működtünk és minden forinttal elszámoltunk. Éppen ezért korai lenne még arról beszélni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközökből mire futja és mire nem. Mi arra számítunk, hogy év végéig minden tervezett támogatás megérkezik.

- Az új magyar kormány mely tagjaival volt már hivatalos tárgyalása és ezeken milyen témák kerültek szóba?

- A Kormány tagjaival ugyan nem, de Forsthoffer Ágnes házelnök asszonnyal volt alkalmam találkozni, amikor belgrádi útját követően nálunk járt, Szabadkán. A találkozót követően nem került sor sajtónyilatkozatokra, de annyit szeretnék elmondani, hogy a találkozón alkalmam volt házelnök asszonyt arra kérni, hogy mielőbb történjen meg az átvilágítás, mert ez minden határon túli szervezet érdeke. Ez szükséges a bizalomépítéshez, ezért mindenben együttműködünk és állunk rendelkezésükre, továbbá arról is biztosítottam házelnök asszonyt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mindenben együtt kíván működni Magyarország mindenkori kormányával.

- Az ősszel lejár az MNT jelenlegi összetételének mandátuma. Megvalósulnak-e a tervezett programok, a ciklus elején felvázolt stratégiák?

- Úgy gondolom, hogy már azzal, hogy kidolgoztuk a három stratégiát (a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás területére), már ezzel nagyon fontos munkát végeztünk, hiszen oktatási stratégia ezt megelőzően 2016-ban készült, a kultúra területére 2012-ben, médiastratégia pedig 2011-ben. A munkánk az elmúlt években ezek, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia mentén folyt. A folyamatos és évek óta megvalósuló programok mellett, mint amilyen az ösztöndíjprogram vagy az egyetemi felkészítő programok, új vállalásaink is voltak. Az oktatás terén például meghonosítottuk a Suliexpót, bevezettük, hogy az év során az általános iskolások évfolyamonként kapnak valamilyen ajándékot a Magyar Nemzeti Tanácstól, de említhetném a szintén hagyományteremtő szándékkal megszervezett Délvidéki Médiatalálkozót, a nyelvhasználat területéről, a magyar nyelvű feliratokat tartalmazó közlekedési táblák kihelyezését, vagy a 2024 február elsején bevezetett Zsebtükör alkalmazást, ami lehetővé teszi az anyanyelvi jogsértések azonnali bejelentését. A kultúra terén pedig példaként az MNT egyik kiemelt rendezvényét említeném, a futaki megemlékezés újraélesztését, melynek célja, hogy gróf Hadik András kultusza méltó helyet kapjon a vajdasági magyarság kollektív emlékezetében. De ide tartozik a zsablyai katolikus templom felújításának befejezése és annak átadása is a szerb-magyar megbékélés jegyében. Természetesen sok más példát is hozhatnék, de egészében véve azt gondolom, hogy a Végrehajtó Bizottságban a területüket jól ismerő szakemberek kerültek és valamennyien jó munkát végeztek. Minden évben jelentés készül a Magyar Nemzeti Tanács munkájáról, és azt gondolom, hogy a legjobb tudásunk szerint végeztük a dolgunkat. Vár ránk még egy stratégia meghozatala az írás- és nyelvhasználat területén, ezt mindenképp szeretném még elfogadtatni a mandátum lejárta előtt.

- Ellenzék nélkül működött az elmúlt négy évben az MNT. Mik voltak a tapasztalatok? Jobban haladt a munka, vagy volt valamiféle elkényelmesedés az ellenzéki kritikák nélkül?

- Erre egyenes választ nem tudok adni, hiszen én is ebben a mandátumban kerültem először az elnöki posztra. Ám, alapvetően mi nem foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy van ellenzék vagy nincs. Mi a magunk által felállított követelmények szerint dolgoztunk, önmagunkkal szemben állítottunk elvárásokat és azokat igyekeztünk teljesíteni. Nagyon sok, a korábbi években beindított programot kellett továbbvinni az újonnan bevezetettek mellett, de igyekeztünk helytállni és ebben nagy segítségünkre volt az MNT hivatala, illetve annak dolgozói. Egyébként, amikor a választáson indult ellenzéki lista, akkor azok képviselője mindig bejutott a nemzeti tanácsba, s én szeretném, ha a soron következő választáson több lista közül választhatnának a vajdasági magyar választópolgárok.

- Új civil szervezet alakult a közelmúltban Vajdasági Magyar Alternatíva (Malter) néven. Az egyik célkitűzésük stratégiák megfogalmazása azon területekre, amelyek az MNT hatáskörébe tartoznak. Elnök úr hogyan kommentálja ezt a bejelentést?

- A Magyar Nemzeti Tanács stratégiáinak a lényege az, hogy ezeket a nemzeti tanács tagjai fogadják el és az MNT vállalását képezik egy soron következő időszakra. Bár minden szervezetnek jogában áll tervezni, ezt mindenki csak a saját nevében teheti meg, és a Tanácson kívül egyetlen szervezet sem fogadhat el a Tanácsra kötelező érvényű dokumentumot.

A kultúra, az oktatás és a tájékoztatás területére vonatkozó stratégiáink a 2029-ig tartó időszakot ölelik fel. Most készül és hamarosan elfogadásra kerül a Hivatalos magyar nyelv- és íráshasználati stratégia kétéves időszakra szóló dokumentuma, szintén 2029-es érvényességi határidővel, hogy időbelileg összehozzuk mind a négy stratégiai dokumentumot, és egyszerre történjen majd az új dokumentumok kidolgozása. Mi ezek a dokumentumok mentén fogunk tevékenykedni a mandátumunk végéig és a folyamatosság érdekében a következő összetételű tanácsnak is kész dokumentumokat hagyunk.

A dokumentumok kidolgozása nem egy vákuumban történik, a tervezeteket eddig és ezentúl is széles közvitára bocsátjuk, ahol mindenkinek lehetőséget adunk jobbításokat megfogalmazni a dokumentumok tartalmát illetően, változtatni annak céljait és programjait. Ezért szorgalmaznám inkább, hogy a szervezetek az MNT hatáskörébe tartozó kérdésekben ne különálló dokumentumokat készítsenek el, hanem vegyenek részt a közvitákon, és ezáltal az ötleteik akár beépülhetnek a nemzeti tanács stratégiai dokumentumaiba.

- Őszre nemzeti tanácsi választások lesznek. Elnök úr elvállalna-e még egy mandátumot, ha felkérik, hogy maradjon elnök egy győztes választás után? Ha igen, mik lennének ebben az esetben a legfőbb célok a következő négy évre?

- Már most érezhető a közbeszédben, hogy többen készülnek a magyar nemzeti tanácsi választásokra. Ha felkérnek, hogy vezessem a következő négy évben is ezt az intézményt, természetesen elfogadom azt. Azt gondolom, hogy nagyon sok területen sikerült vagy új dolgokat meghonosítani, bevezetni vagy fenntartani a már meglévőket, esetleg kicsit jobbítani a jól bejáródott programokon. Nagy felelősséggel járó feladat ez, de sohasem menekültem a felelősség elől és a munkát is beletettem a legjobb tudásom szerint, úgy érzem van annyi erő bennem, hogy munkámmal továbbra is segítsem a vajdasági magyar közösség megmaradását. Azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Tanács legfontosabb feladta az intézményrendszerünk fenntartásával és a különböző programok megszervezésével a vajdasági magyarság jólétének szolgálata, hogy erősítsük közösségünket és ha arra szükség mutatkozik, védjük érdekeit.

- Ellenzéki oldalon vannak olyan vélemények, hogy bővíteni kellene a nemzeti tanácsok hatásköreit, vagy legalább kutatásokat végeztetni, hogy felmérjék a nemzetrészünk jelenlegi állapotát. A Vajdasági Magyar Plénum javasolja egy Magyar Kisebbségkutató Intézet létrehozását. Mi erről a véleménye?

- Ez nem egy új ötlet. A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács által 2019-ben szervezett tanácskozáson elhangzott, hogy Vajdaság az egyetlen jelentős határon túli magyar régió, ahol nincs önálló, intézményesített kisebbségkutató központ. Ezért egy ajánlást fogalmaztak meg, miszerint egy tartományi alapítású, valamennyi vajdasági kisebbség kutatásával foglalkozó intézet létrehozására lenne szükség. Szeretném azonban emlékeztetni az olvasókat, hogy a Magyar Nemzeti Tanács által alapított Szekeres László Alapítvány munkásságának egy meghatározó részét képezik a vajdasági magyar kisebbséget érintő kutatások, de Zentán az IDENTITÁS Kisebbségkutató Műhely is ezzel a témával foglalkozik, Szabadkán a Magyarságkutató Tudományos Társaság társadalom- és humántudományi kutatásokat folytat, különös tekintettel a vajdasági magyarság történetére, társadalmi viszonyaira és kulturális örökségére. Ezen kívül a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács is rendszeresen szervez kisebbségkutatási konferenciákat és a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetében szintén folynak kisebbségjogi, szociológiai és etnopolitikai kutatások. Önálló kisebbségkutató intézményünk nincs, ez valóban így van, de véleményem szerint közösségünk megmaradása szempontjából ez nem tartozik a prioritások közé.

- A palicsi magyar fiatalok bántalmazása kapcsán egy bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy segítik, hogy a sértetteknek igazságot szolgáltassanak az illetékes szervek. Mennyire jellemző most a magyarokkal szembeni nemzeti türelmetlenség és fizikai bántalmazás? Mások kértek-e hasonló támogatást az MNT-től?

- A közbeszédben felmerült, hogy a magyarokkal szembeni nemzeti türelmetlenség és fizikai bántalmazás ügyében egyfajta tendenciáról van szó. Én nem gondolom, hogy ez tendencia lenne, ami Palicson történt. Hogy pontosan mi történt, azt még nem tudjuk, de a Magyar Nemzeti Tanács ügyvédet biztosított a sértettek szüleinek, megtörtént a feljelentés és ettől kezdve a hatóságok dolga, hogy kiderítsék és szankcionálják a történteket. Senkit sem utasítottunk el. Aki hozzánk fordult segítségért, annak segítettünk, és ez így lesz a jövőben is.

- Mire számít, mennyire lesz heves és esetleg indulatos az MNT-választási kampány?

- Abból, ami most zajlik a közösségi médiában, arra lehet következtetni, hogy heves és indulatos lesz a kampány. A Magyar Összefogás, mint ezidáig mindig, az eddig elvégzett munka eredményeivel és a jövőre vonatkozó terveivel fog kampányolni. Mi bízunk a választóinkban, a közösségünk támogatásában, aztán a választáson pedig eldől, hogy ki hány szavazatot, illetve milyen meghatalmazást kap. Ez a mérvadó: a szavazatok megszámlálása után kiderülnek az erőviszonyok, és a választási eredményt mindenkinek el kell majd fogadnia.

Mit szeretne üzenni a Vajdaság Ma olvasóinak?

- A legfontosabb számomra, hogy ne a közösség bomlasztásán, hanem annak összetartásán dolgozzunk valamennyien. Irigylésre méltó intézményrendszerünk van, az a dolgunk, hogy fenntartsuk és megtöltsük tartalommal. Ahhoz, hogy jó legyen itthon magyarnak lenni, mindannyiunknak tenni kell. Nemrégiben volt a Gyöngyösbokréta és a Durindó, ahol csaknem 2500 fellépő érkezett Hajdújárásra. Ez azt jelenti, hogy a népzenei és néptánc hagyományok továbbadásán több ezren dolgoznak egész évben, hogy megmutassák a fesztiváli fellépésen, hogy mit alkottak. Szerintem ez csodálatos, mert ez nem csak egy hétköznapi vándorfesztivál, hanem a közösség erejének, értékeinek mutatója is. Számos más olyan terület is van, amelyeken kiváló eredmények születtek, születnek. Ezekre kell koncentrálnunk, nem pedig az egymás elleni támadásokra. Kisebbség vagyunk, fogjunk össze, ez visz, ez vihet bennünket előre. Az építő jellegű kritikát meg kell fogadni, de a rosszindulatú rágalmakat vissza kell utasítani, mert csak a közhangulatot mérgezik.