A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Nyitás
Betűméret:
Ha megnézzük, három és fél színházunk közül melyik mit ígér, úgy tűnik, jó évad elé nézünk. Újvidéken, ahol a magyar dráma napján tartott drámaíróversennyel kezdődött hagyományosan az új színházi évad, lesz magyar klasszikus, a Csongor és Tünde, lesz világirodalmi félklasszikus Peter Weisstől a Marat/Sade, lesz továbbá egy filmsiker színpadi változata, Bergmantól a Fanny és Alexander, s lesz – talán az Ózon felbuzdulva – mesejáték, a magyar meseirodalom legjobbjai között számontartott Lázár Ervintől, a Berzsián és Dideki. Kivétel nélkül mind a négy bemutatónak lehet, ígérkezik bizonyos varázsa. Vörösmarty mesedrámája esetében elsősorban a mű mai olvasatára kell gondolni. A Marat/Sade kapcsán nem lehet nem arra gondolni, hogy az egykori híres kaposvári előadás után ma itt van-e, lehet-e politikai töltete (nem feledkezvén meg az elmúlt szezon Mester és Margaréta előadásáról, melyből teljesen kilúgozták a politikát és ezzel üres művészkedéssé silányult!), hogy miként fog működni az elmegyógyintézet mint társadalmi metafora. A Bergman-mű esetében megkerülhetetlen kérdés, önállósul-e a színpadi változat, sikerül-e feledtetni a nagyszerű film sikerét. Lázár Ervin meséje kapcsán pedig az juthat az ember eszébe, hogy a műfajcsere sikerrel jár-e, nem uralkodik el az epika a dráma felett, mint az Óz esetében történt. Hogy minden oké lesz, arra nem kis előleget nyújthat a felkért rendezők (Hernyák György, Urbán András, Vidovszky György és Mezei Kinga) reputációja.
Az újvidékitől lényegesen különbözik a szabadkai Népszínház műsora. Se nem jobb, se nem rosszabb, de más, s ez így jó. Csehov Cseresznyéskertje mindig tartogathat izgalmakat, amit A Gézagyerekkel a közelmúltban sikeres Bérczes László rendező neve is előlegez. A La Mancha lovagja mint a zenésdráma képviselője, a műfaj megújításának lehetősége által válthat ki érdeklődést, annál is inkább, mert vagyunk néhányan, nyilván kevesen, akik láttuk a darab évtizedekkel ezelőtti szabadkai előadását. Két tervezett előadás mindenképpen rendhagyónak ígérkezik. Az egyik az Andrić-elbeszélés színpadi változata, a másik pedig vajdasági magyar szerzőként színpadhoz jutó Lénárd Róbert nagyszínházi debüje.
A Kosztolányi Dezső Színház három bemutatót ígér. Elsőre az Urbán András rendezte a kábítószer-függőségről és a családon belőli erőszakról szóló három részes történet lesz látható. Ezt két vendégrendező, a zágrábi Borut Šeparović és a Magyarországon dolgozó vajdasági Keszég László által jegyzett produkciók követik.
A működése kezdetén levő zentai színház egy kétszemélyes amerikai pszichodrámát vesz elő a közelmúltból, Marsha Normantól a Jó éjszakát, mamát, és amit megkülönböztetett figyelemmel kell várni, az a pesti Stúdió K-ban már sikerrel bemutatkozó Danyi Zoltán itteni színházi premierje, amire stílusosan a szerző városában, Zentán kerül sor.
Ez a színházi étlap kínálata. Hogy ki mit választ, s kinek mi ízlik, az fogyasztás közben fog kiderülni.
Mindenestre: jó étvágyat, mindenkinek!
Gerold László
Ahhoz, hogy legyen életképes drámairodalom, közös kiadói és színházi figyelem kell, amire az utóbbi időben nem igen volt példa. Éppen ezért örvendetes, hogy Terék Anna nemrégen megjelent drámakötetét a szerző új drámájának tanyaszínházi bemutatója követte. Igaz, a három drámai szöveget tartalmazó (külsőre...
2016. AUGUSZTUS 11.
[ 16:06 ]
Nem hiszem, hogy olvastam valaha is szomorúbb, lehangolóbb könyvet Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójánál.Alább erről a könyvről próbálok írni. Nem kritikát, nem is recenziót, csak néhány fésületlen mondatot.Nem sokkal egy évre rá, hogy bejelentette, hasnyálmirigyrákja van, májáttéttel, július 14-én meghalt...
2016. JÚLIUS 27.
[ 16:47 ]
Az alábbi rövid portréval az egy évszázaddal ezelőtt (1916. július 16-án) született Pataki Lászlóra szeretnék emlékezni, úgy, ahogy a színészre, a színházi emberre – mert Pataki László rendező is, színészpedagógus is volt – legillőbb emlékezni: az életet jelentő szerepei, alakjai felidézéseivel. Mert a...
2016. JÚLIUS 10.
[ 15:05 ]
