Talán megoldás lehet a szerbiai iskolákban egyre csak halmozódó problémákra a tankönyvekről szóló, készülőben lévő törvény, amelynek alkalmazásával csökkenne a szükséges tankönyvek száma minden tantárgy esetében, s amely előirányozza az elektronikus tankönyvek bevezetését, illetve azok évenkénti frissítését a jelenlegi, 20 vagy több éve használt tankönyvek helyett.

Az új törvény aktivizálná az iskolakönyvtárakat is, s az ingyenes tankönyvek projektumát is újradefiniálná. Ugyanakkor megmaradna a tankönyveknek a következő generációk számára való átadási projektuma, csak másként funkcionálna: az egyik javaslat az, hogy a használt tankönyveket a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei kapják meg minden osztály és minden tantárgy esetében.

Zorana Lužanin, a szerbiai oktatási miniszter segédje elmondta, ez a projektum az alkalmazása során adott ugyan pozitív, de sajnos negatív eredményeket is. „A minisztérium mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a szociálisan veszélyeztetett családok gyermekeinek ne csak néhány tantárgyból biztosítsunk tankönyveket, hanem mindegyikből, és – talán – ne csak az első négy évben, hanem később is” – magyarázta.

A készülő törvény nyilvános vitáját októberre tervezik, egyes megoldásokat pedig már a következő iskolaévtől bevezetnének. Lužanin az újdonságokról szólva azt mondta, ezúttal a diákon lesz a hangsúly, s nem például azon, hogy jól járjon egy kiadó. Ez többek között azt jelenti, hogy csökkennie kellene az iskolába hordott tankönyvek számának minden tantárgy esetében, illetve pontosan lehet majd tudni, mi kerül be a kötelező tankönyvcsomagba.

„Változtatni szeretetnénk a tankönyvekre vonatkozó terven, definiálni kívánjuk a tankönyvek minimális számát, amellyel a diáknak rendelkeznie kell ahhoz, hogy megfelelő színvonalú oktatásban részesüljön. Kikérjük az egészségügyi szakemberek véleményét is arról, mennyi könyvet tud egy gyerek cipelni. Komolyan azt szeretnénk, hogy az a gyenge fizikumú gyerek is, aki öt kilométert gyalogol az iskoláig, minden szükségeset magával tudjon vinni.”

Korlátozzák a tankönyvek érvényességi idejét

A minisztérium közlése szerint meg szeretnék határozni a tankönyvek élettartamát is, valószínűleg öt évben. Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy jó matematika-tankönyv érvényességét meghosszabbítanák öt év után, de a rosszakét nem.

A nagy probléma egyébként jelenleg az, hogy nem tudjuk nyomon követni a tankönyvek minőségét, így egyszer jóváhagyják a tankönyvet, s utána csak esetleg komolyabb hiba esetén vonják vissza. „Nem tudok olyan példáról, hogy egy tankönyvet rossz minősége miatt visszavontak volna, de még kevésbé tudok olyan visszajelzésről, hogy valamelyik tankönyv olyan jó lenne, hogy használata érezhető a diákok teljesítményén” – jegyezte meg Lužanin.

A rossz tankönyveket ki se nyitják a gyerekek, szögezte le Lužanin, s hozzátette, reméli, hogy az új törvény elfogadása után nem alakul majd ki olyan helyzet, hogy a tanár megveteti a szülővel a tankönyvet, munkafüzetet, de azt később nem használják.

Óriási probléma az is, hogy a tankönyvek elavultak, ezt pedig – ahol csak lehet – elektronikus, de kinyomtatható tankönyvek meg oktatási szoftverek bevezetésével szeretnék orvosolni. Különösen fontos ez a szakiskolák esetében, ahol vannak ugyan ún. kis példányszámú tankönyvek, de a diákok a több évtizedes tankönyveket használják.

„A szakiskolák diákjainak szóló elektronikus tankönyvek szerzői akár az iskolák közösségei is lehetnek” – jegyezte meg Lužanin, s emlékeztetett, a középiskolások 75 százaléka éppen szakközépiskolákba jár. A tervek szerint a szerzők által közreadott elektronikus kiadások elérhetőek lennének az adott szakok minden diákjának, viszont az újítás leginkább azért fontos, mert így a tankönyveket lényegében évente lehet majd újabb adatokkal frissíteni.

Lužanin továbbá megjegyezte, hogy az újítások révén az általános iskolások ezután rajztáblák és vonalzók helyett szoftverek segítségével tanulják majd a geometriát. A törvénynek új életet kell lehelnie az iskolák könyvtáraiba is, amelyeket további taneszközökkel kellene felszerelni, s ezeket a diákok majd aktívan használhatják anélkül, hogy megvennék. Emlékeztetett, hogy az átlagosan két órát nyitva tartó iskolakönyvtárakból jelenleg leginkább csak a kötelező olvasmányokat veszik ki a diákok. A terv most az, hogy például ne legyen kötelező történelmi olvasókönyvet venni mindenkinek, hanem ki lehessen azt kölcsönözni a könyvtárból is, fűzte hozzá Lužanin.

Értékelik majd a tankönyveket is

A törvénytervezet készítői fontosnak tartják, hogy minden tankönyv értékelést kapjon és mindenki számára elérhető legyen. A tankönyvekért ezután is az oktatás és nevelés fejlesztésével foglalkozó intézet, a nemzeti oktatási tanács meg az oktatási minisztérium lenne a felelős, de ezt a felelősséget másként definiálnák majd.

Arra is külön figyelmet fordítanak majd, hogy az értékelésnél egy matematikus például ne arról mondjon véleményt, hogy a mondatok megfelelnek-e az adott korosztálynak, a pszichológus pedig ne a tankönyv szerkezetét véleményezze, írja a Tanjug.