Szerbia a 23-as fejezetre vonatkozó akciótervvel felvállalta azt a kötelezettséget is, hogy ösztönzi a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok létrehozását és hatékony működését minden olyan közösségben, ahol vegyes nemzetiségű lakosság él, viszont a tanácsok a gyakorlatban nem alakultak meg, habár megalapításukat a helyi önkormányzatról szóló, tíz évvel ezelőtt elfogadott törvény is előirányozza.

Minderről ma annak a konferenciának a résztvevői beszéltek, melyen Zoran Pašalić polgári jogvédő ismertette a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsokról szóló külön jelentést.

Pašalić szerint a helyi önkormányzatról szóló törvény módosítása által pontosabban kell definiálni a rendelkezéseket, hogy a nemzeti kisebbségek minden tagja tudja, mit jelent a nemzeti egyenjogúság, de a tanácsokat jobban meg kell szervezni azokban a vegyes közösségekben is, ahol már megalakultak.

Szerbiában 72 vegyes közösség van, 53-ban alapították meg a tanácsot, viszont 2016-ban többségük egyetlen ülést sem tartott, részletezte az ombudsman, s hozzátette, hogy a tanácsok csak akkor ülnek össze, amikor valamilyen nemzetek közötti incidens történik.

Suzana Paunović, az emberi és kisebbségi jogok irodájának megbízott igazgatója azt mondta, Szerbiában a nemzeti kisebbségi jogok megvalósításának jogszabályi kerete jó, amit a nemzetközi testületek jelentései is alátámasztanak, de egyes törvényi rendelkezéseket a gyakorlatban nem alkalmaznak. Az iroda adatai szerint mondössze 16 helyi önkormányzati egységben működött aktívan a nemzetek közötti viszonyügyi tanács.

Nela Kuburović igazságügy-miniszter hangsúlyozta, a nemzetek között fennálló jó viszony a tolerancia fejlődésének alapja, ami a modern társadalom egyik alapértéke. Ezért fontos, hogy helyi szinten létezzen olyan testület, mely lehetővé teszi a nemzetek közötti viszonyok kérdésének és a nemzeti kisebbségi jogok megvalósításának megvitatását, viszont ez nem kelt életre kellő mértékben, amire az ombudsman jelentése is rámutat.

Kuburović külön kihangsúlyozta a polgári jogvédő jelentőségét, aki más független szervek mellett fontos helyet kapott a 23-as fejezetben. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy fontos teljesíteni az ombudsman ajánlásait, s elmondta, hogy az igazságügyi minisztérium a tartományi ombudsman ajánlásai nyomán módosította a közjegyzői tarifát, s ezáltal a nemzeti kisebbségek tagjai mentesültek a fordítás és a tolmácsolás költségei alól. (Tanjug)