A Délvidék Kutató Központ és a szegedi Gál Ferenc Főiskola közös szervezésében a Gulág és a Goli otok történelmi összefüggéseit taglaló konferencia után alig két hónappal az 56-os események magyar, jugoszláv és szovjet kapcsolatait boncolgató, a Nem hiába haltatok meg címet viselő konferenciát tartottak.

A Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban megtartott esemény résztvevőit, Vranić Váradi Lívia moderátor tartalmas felvezetője után, Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke köszöntötte.

„Egy nemzet vagyunk, egy a történelmünk, ezért mindaz, ami 1956-ban Magyarországon történt, az egyetemes magyar történelem része is. Ezen a konferencián is azokra a hősökre emlékezünk, akik a megfélemlítés ellenére is kiálltak a haladó eszmék mellett, és egy hiteles értékek alapján szerveződő társadalmat, élhető világot, személyi és társadalmi jogokat biztosító, szabad, független, demokratikus elvek alapján működő országot akartak. Az 56-os fiatalok nem csak elégedetlenségüknek adtak hangot, hanem megfogalmazták követeléseiket is, amelyekért feláldozták életpályájukat, szabadságukat és életüket is.” - mondta egyebek között Nyilas Mihály.

A forradalom nemzetközi, elsősorban szovjet és jugoszláv vonatkozásairól, Hruscsov és Tito szerepéről prof. dr. Kun Miklós történész beszélt az egybegyűlteknek.

„Ez egy gyönyörű nemzeti felkelés volt, teljesen egyedülálló a 20. századi Európa történelmében. Szememben 1956 csak az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc történésihez mérhető. A mai előadás tematikája megvilágítja azt a tényt, hogy sokban összefügg az akkori Jugoszlávia magatartása 56 történéseivel, hiszen Tito Brioni-szigetén fogadta Hruscsovot, a szovjet Kommunista Párt vezetőjét és Malenkovot, a párt egy másik magas rangú vezetőjét, ahol elhatározták, pontosabban Tito rábólintott, hogy a szovjet csapatok lerohanják Magyarországot. Legújabb kutatásaim azt is igazolják, hogy a szovjet titkos rendőrség, a KGB, legalább olyan fontos szerepet játszott a magyar forradalom leverésében, mint maga Konyev marsall ármádiája. (...) Egyik alapvető célunk ezekkel az előadásokkal az volt, hogy az anyaországiak mellett a határokon túli magyarság is megismerje kutatásaink legújabb eredményeit, és azt hiszem, ezen a téren igenis sikerült bizonyítanunk.”

Prof. dr. Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró azokkal a megtorlásokkal foglalkozott előadásában, amelyeket a Kádár-rendszer a forradalom leverését követően vezetett be.

„Olyan példátlan mértékű terror, amit a forradalom leverése után alkalmazott a kádári rendszer, soha korábban nem fordult elő a magyar történelemben. Miután a rendszer rádöbbent arra, hogy egy egész ország ellene van, úgy gondolta, hogy példátlan megtorlással, több száz ember kivégzésével, 26 ezer ember bebörtönzésével, 200 ezer ember elüldözésével el tudja érni, hogy az embereknek ne jusson többé eszükbe az ellenállás, ne jusson eszükbe az, hogy itt bármilyen módon bármit is lehet tenni a rendszer ellen. A megtorlás meglepő módon a határokon túlra is átterjedt. Hruscsovval együtt maga Tito is közreműködött a megtorlások irányításában, gondoljunk csak arra, hogy becsalta Nagy Imrét a jugoszláv nagykövetségre, de ezen felül a magyar forradalom itteni szimpatizánsaival is leszámolt. Úgyhogy bármennyire is „külön utas” volt a titói Jugoszlávia a nemzetközi porondon, a magyar forradalommal szemben Hruscsovval együttesen lépett fel.”

Még mindig kevesen tudják, hogy az 56-os forradalom tulajdonképpen Szegedről indult. Október 16-án, a diákok szervezte nagygyűlésen ugyanis már elhangzottak azok a követelések, amelyek egy héttel később Pesten is megfogalmazódtak. Ezt a témát dr. Forró Lajos történész tárta a hallgatóság elé.

„Tudományos szinten az 1956-os forradalom Szegedhez kapcsolódó történéseivel részleteiben is foglalkoztam. A szegedi diákok már egy héttel a budapesti események előtt követelték a szovjet csapatok kivonását, Nagy Imre visszatérését az ország vezetésébe és mindazt, amik majd a Műegyetemen is elhangzanak. Azt is kevesen tudják, hogy a Műegyetemre is egy szegedi egyetemista, Kiss Tamás vitte fel a MEFESZ megalakulásának a hírét, és tulajdonképpen ez volt az a szikra, amely kirobbantotta az 56-os forradalmat. (…) Divatos azt mondani ugye, hogy Budapestről indult a forradalom a Műegyetemről, az előzményekről keveset beszélünk. Pont a tudomány felelőssége az, hogy egy-egy területet teljességében lássunk, és teljességében átvizsgáljunk, napvilágra hozzuk azokat a történelmi tényeket, amelyek – ma már tudjuk – igazak és így történtek.” - nyilatkozta Forró Lajos.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megtartott nemzetközi konferencia végén bemutatásra került Forró Lajos Szegedi Láng című dokumentumfilmje is, amely a szegedi diáklázadásnak az egész országra való kiszélesedését tárja a nézők elé.

Bödő Sándor