Apróhirdetések
Helységnévtár
Mikor önállósodik a tordai és a magyarittabéi iskola?
Betűméret:
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, miután július 6-án több témával kapcsolatban is tárgyalásokat folytatott Žarko Obradović oktatási miniszterrel, bejelentette: A miniszterrel egyebek között megállapodtak abban, hogy „a tordai Ady Endre Általános Iskola önállósulhat a Banatsko Karađorđevó-i Nikola Tesla Általános Iskolától, amelyhez igazából jogi szemponton kívül más köze nincsen. A miniszter azt mondta, felvállalja ennek a folyamatnak a befejezését, s őszre talán sikerülne is az önállósulás”.A hírnek még talán örülni is lehetne, ha az említett iskola önállósulásának nem lenne már tizenhét éves története, és ha a politikusok nyilatkozatainak még hinni lehetne. Meg aztán itt van az a fránya „talán” szó is. És azért sem, mert nem csak a tordai, hanem a magyarittabéi önálló magyar tantestület létrehozása és függetlenítése sem valósult meg a szerb tantestülettől. Ezt azonban Korhecz egy szóval sem említette.
Csak ígéretek
A begaszentgyörgyi községi iskolaközpontot 1994-ben három részre szakították. A tordai Ady Endre Általános Iskolát a mintegy hét kilométerre levő Banatsko Karađorđevo-i szerb nyelvű általános iskolához csatolták és attól kezdve „kihelyezett tagozataként működik”, vagyis nem önálló jogi személy. Ettől az időtől kezdődik az iskola hanyatlása is. A központi iskolában nincsen magyar nyelvet is ismerő pedagógus, sem pszichológus. Érdekes lenne tanulmányozni azt is, hogy ez mennyiben járult hozzá a helybeliek elköltözéséhez és a gyermekvállaláshoz. (1996-ban az iskolában 197 diák volt, a 2009/2010-es iskolaévben 146, az őszre kezdődő tanévben pedig már csak 132 tanuló lesz). Az sem kizárt, hogy a szomszédos udvarnokiak számára ez miatt nem vonzó a tordai iskola és inkább szerb iskolába íratják a gyerekeket.
A tordai iskola jó példája annak, hogyan nem lehet megvalósítani a nemzeti kisebbségi jogokat és az önkormányzatot a Vajdaságban/Szerbiában, de annak is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képtelen érvényesíteni a közösség érdekeit és a politikusok meg nem valósított ígéreteinek is.
Először – 2002. május 29-én – Bunyik Zoltán akkori tartományi oktatási és művelődési titkár és a VMSZ csúcsvezetőségének tagja (azóta kizárták a pártból) jelentette be: „Folyamatban van néhány új magyar általános iskola alapítása. Zentán úgy, hogy egy hatalmas iskola szétválik, Tordán pedig oly módon, hogy a helyi iskola (amely egy szerb iskola kihelyezett tagozata volt) önállósul”.
2005. február 11-én a Magyar Értelmiségi Fórumhoz tartozó 65 közéleti személyiség nyilvános levélben szólította fel a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságát, hogy „határozott fellépésével és intézkedésével harcolja ki a magyarittabéi önálló magyar tantestület létrehozását, és függetlenítését a szerb tantestülettől, valamint akadályozza meg a magyarittabéi, több mint kétszáz éves magyar nyelvű oktatás alattomos elsorvasztását”.
Pásztor Bálint (akkor az MNT Intézőbizottságának elnöke, most köztársasági parlamenti képviselő) és Böröcz József (akkor az MNT alelnöke) Magyarittabén 2005. március 15-én tanúk előtt ígéretet tett, hogy a Magyar Nemzeti Tanács az év április 30-áig feltérképezi a tartomány magyar oktatásának és a magyar tantestületeknek a problémáit, erről jelentést készít, és elintézi a magyarittabéi és a tordai magyar tantestületnek a központi iskolától való különválását.
2005. május 4-én öt civil szervezet – az Aracs Társadalmi Szervezet, a Pax Romana, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesület (VMPE) és a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) – elnöke nyílt levélben szólította fel az MNT oktatási bizottságának felelőseit, valamint Pásztor Bálint urat, hogy ígéretükhöz híven eszközöljék ki a magyarittabéi és a tordai magyar tantestületek, illetve az iskolák függetlenné válását. Ezt követően (2005. május 30-án) a VMPE panasszal fordult az Európai Parlament két képviselőjéhez, Dr. Becsey Zsolthoz és Dr. Gál Kingához a magyarittabéi iskola ügyében.
Következett Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács akkori elnöke (most a Szekeres László Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a Magyar Szó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnöke, stb.), aki 2005. június 8-án a következőket nyilatkozta: – A tordai általános iskola önállósulása befejezett tényként kezelhető, hisz itt mind a begaszentgyörgyi községi képviselő-testület, mind a Tartományi Végrehajtó Tanács meghozta a saját határozatát. Mi megkértük a minisztert (Slobodan Vuksanović akkori köztársasági oktatási minisztert – B. A. megjegyzése), hogy minél gyorsabban intézkedjen, hogy elháruljon mindenféle jogi akadály, és mielőbb megszülessenek a működési engedélyek”.
Az önállósulásról szóló hír akkor nagy teret kapott a belföldi és a magyarországi sajtóban és az elektronikus médiában is.
Közben Begaszentgyörgy községben létrejött az új összetételű (radikális–szocialista) önkormányzat, amely megkérdőjelezte a toráki, párdányi (Međa) és tordai általános iskola önállósulását és kérte az erről szóló (2004. június 21-i községi képviselő-testületi) döntés felülvizsgálását.
A két magyar tantestületű iskola önállósulása ezek után teljesen elakadt. Illetve csak az történt, hogy Tordán, 2009. május 16-án, a falunap alkalmából, nagy ünnepség keretében az iskola udvarában elhelyezték „az épülő tornaterem alapkövét” (amit időközben benőtt a fű). Az ünnepségen jelen voltak a VMSZ helyi és tartományi tisztségviselői, a község, a tartomány és az egyház képviselői is.
Időközben ugyanaz a Korhecz Tamás volt a tartomány nemzeti kisebbségügyi titkár, aki most az MNT elnöke és az iskola önállósulásáról egyezkedik. Tudnia kellene azonban – a közigazgatásban eltöltött tíz év után –, hogy a miniszterrel nem szóban kellene „tárgyalni”, hanem szerb kormánytól írásban követelni az önállósulásról szóló határozat meghozatalát.
A magyar nyelvű oktatás elsorvasztása
Tizenhét éve nem önálló a tordai iskola, aminek számos hátrányos következménye van, elsősorban a tanulók, de az iskola és a falu szempontjából is. Az iskola önállóan például nem pályázhat sem szerbiai, sem pedig külföldi támogatásra, ami nagyban csökkenti a fejlődését. (Érdekes viszont, hogy az iskola igazgatója nemigen hallatta hangját ebben a témában.)
A kérdés most csak az, hogy érvényt tud-e szerezni a Magyar Nemzeti Tanács a tordaiak követelésének és a saját, az iskola önállósulására vonatkozó 2011. április 5-i határozatának? Képesek-e egyáltalán a vajdasági magyar politikusok biztosítani a kisebbségi jogokat és ígéreteik megvalósítását vagy nem? Jellemző, hogy – Bunyik Zoltán és Böröcz József kivételével, aki „2009-ben befejezte az aktív munkát” –, mindegyik érintett politikus (a VMSZ-nek köszönve) továbbra is vezető tisztséget tölt be, illetve magasabb pozícióba került. Dobai János például, „a falu elnöke”, a VMSZ tanácsának tagja és a párt Begaszentgyörgyi Községi Szervezetének elnöke, a begaszentgyörgyi község alelnöke (2008-tól), még tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes is lett (2008-ban). (Megdöbbentő, hogy egyeseknek fontosabb a hatalom és a tisztségek halmozása, mint a közösség érdeke!)
Nem véletlen, hogy a vajdasági magyar civil szervezetek több alkalommal is felhívták az MNT figyelmét a délvidéki magyar oktatás leépülésére. Ha az MNT képtelen a legalapvetőbb nemzeti kisebbségi és emberi jogok kiharcolására, akkor nincs értelme, hogy a szerbiai kormány kisebbségpolitikájának csak a kirakattárgya legyen a külföld számára, ezért talán eredményesebb lenne, ha a miniszterrel való szóbeli egyezkedés helyett hatásosabb módszerekhez folyamodna, vagy az új iskolaév kezdetekor demonstratívan lemondana.
Végső soron a szórványban a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásáról, a kis magyar közösségek fokozatos és folyamatos megszűnéséről van szó, hisz az oktatás a megmaradás egyik fő pillére. Engedélyezi-e a hatalom a kisebbségek számára az önálló magyar iskolák (hálózatának) működését?
Ha a tordai és magyarittabéi iskola önállósulásából szeptemberig mégsem lesz semmi, mint ahogyan arra a dolgok jelenlegi állásából következtetni lehet, akkor igazuk lesz azoknak akik úgy tartják, hogy az MNT is „a szerb hatalom által ellenőrzött” testület, de azoknak is, akik azt állítják, hogy az MNT „tehetetlen testület”.
Bozóki Antal
A tordai Ady Endre Általános Iskola krónikája
1803 – Az iskola mostani épületével szemben, a jelenlegi piactéren felépült a falu első, nádfedeles iskolája.
1859 – A falu központjában (a mai iskola helyén) új iskola épült, mert a tanulók száma 190-re emelkedett.
1871 – A tordai iskola miniszteri rendelettel megkapja a Tordai Községi Elemi Népiskola elnevezést.
1871. május 29. – Megalakult az első tordai iskolaszék.
1874 – Felépült az úgynevezett nyugati és keleti iskola. Három iskolája volt ekkor a falunak.
1938 – Az 1859-ben épült iskola helyén elkészült az új, egyemeletes, 4 tanteremmel és négy tanítói lakással ellátott központi iskola, amely a II. világháború után Ady Endre nevét vette fel.
Az 1946/47-es iskolaévtől az 1950/51-es iskolaévig hét osztályos volt az általános iskola.
Az 1951/52-es iskolaévtől kezdetét vette a faluban a nyolc osztályos általános iskola.
1972-ben ,,mamutiskolává” kapcsolták össze a Begaszentgyörgy község összes oktatási intézményét.
1988–1889 – A keleti és a nyugati iskola épületét a helyi közösség elárverezte és mindkettőt le is bontották. Ezzel egy időben a központi iskolát teljes egészében felújították, bővítették és korszerűsítették.
1994-ben a begaszentgyörgyi községi iskolaközpontot három részre szakították. A tordai iskolát a mintegy hét kilométerre levő Banatsko Karađorđevo-i szerb nyelvű általános iskolához csatolták és attól kezdve „kihelyezett tagozataként működik”, vagyis nem önálló jogi személy.
és önállósulási kálváriája
2002. május 29. – Bunyik Zoltán aktuális tartományi oktatási és művelődési titkár bejelentette: „Folyamatban van néhány új magyar általános iskola alapítása. Zentán úgy, hogy egy hatalmas iskola szétválik, Tordán pedig oly módon, hogy a helyi iskola (amely egy szerb iskola kihelyezett tagozata volt) önállósul”.
2004. június 21. – A begaszentgyörgyi képviselő-testület ülésén – a Szerbiai Szocialista Párt tanácstagjainak ellenkezése ellenére – nagy többséggel megszavazták a tordai Ady Endre, a toráki George Coşbuc (Đorđe Kožbuk) és a párdányi-međai Đura Jakšić iskola önállósulását, amelyek eddig kihelyezett tagozatokként működtek. E három iskola önállósulási törekvése több mint két évvel korábban kezdődött. Az iskolák, a helyi közösségek és (most) a község is meghozta a szükséges beleegyezést.
2004 nyarán tartományi eszközökből nagyjavítást végeztek a tordai iskolán, amelynek keretében felújították a tetőt és a (régi községháza épületében lévő) tornatermet, beépítették a tetőteret és új kéményt kapott a fűtőközpont is.
2005. február 11. – A Magyar Értelmiségi Fórumhoz tartozó 65 közéleti személyiség nyilvános levélben szólította fel a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságát, hogy „határozott fellépésével és intézkedésével harcolja ki a magyarittabéi önálló magyar tantestület létrehozását, és függetlenítését a szerb tantestülettől, valamint akadályozza meg a magyarittabéi, több mint kétszáz éves magyar nyelvű oktatás alattomos elsorvasztását”.
2005. február 12. – Jogosult a tordai iskola kiválása a Banatsko Karadorđevo-i Nikola Tesla Általános Iskolából, amely szerb nyelvű, és csak hátrányt jelent a munkájukban, a támogatások elnyerésében, foglalt állást a Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület (VMPE).
• Bozóki Antal, az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület Intézőbizottságának az elnöke a Magyar Értelmiségi Fórumhoz tartozó 65 értelmiséginek a Magyar Nemzeti Tanácshoz intézett, a magyarittabéi önálló magyar tantestület létrehozását szorgalmazó nyílt levéléhez való hozzászólásában szorgalmazta a tordai Ady Endre általános iskola önállósulását is.
2005. február 16. – A magyarittabéi, illetve a tordai iskolával kapcsolatos kezdeményezésekről annyi információval rendelkezem, amennyi a sajtóban megjelent – nyilatkozta Pásztor Bálint, az MNT intézőbizottságának elnöke a Magyar Szónak.
2005. február 19. – Vajda János, a tordai kihelyezett tagozat segédigazgatója és Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke közleményt írtak alá, amelyben kifejtik, hogy a tordai iskola önállósulási törekvését nagymértékben támogatja a tordai helyi közösség vezetősége, de az önállósulásra beleegyezését adta a Nikola Tesla Általános Iskola iskolaszéke, a begaszentgyörgyi község akkor még demokratikus hatalma, a községi végrehajtó tanács és a községi képviselő-testület is.
2005. március 1. – Jámbor István, magyarittabéi nyugdíjas fizika-kémiatanár nyílt levelet intézett Pásztor Bálinthoz, az MNT intézőbizottsága elnökéhez, amelyben segítségét kéri a magyarittabéi és a tordai magyar tannyelvű oktatás megmentéséért.
2005. március 15. – Pásztor Bálint és Böröc József Magyarittabén tanúk előtt ígéretet tett, hogy a Magyar Nemzeti Tanács az év április 30-áig feltérképezi a tartomány magyar oktatásának és a magyar tantestületeknek a problémáit, erről jelentést készít, és elintézi a magyarittabéi és a tordai két magyar tantestület különválását.
2005. május 4. – Öt civil szervezet – az Aracs Társadalmi Szervezet, a Pax Romana, az Árgus Szerbiai Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének (VMPE) és a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) – elnöke nyílt levélben ismételten felszólította az MNT oktatási bizottságának felelőseit, valamint Pásztor Bálintot, hogy ígéretükhöz híven eszközöljék ki a magyarittabéi és a tordai magyar tantestületek, illetve az iskolák függetlenné válását.
2005. május 30. – A VMPE panasszal fordult az Európai Parlament két képviselőjéhez, Dr. Becsey Zsolt és Dr. Gál Kinga képviselőhöz a magyarittabéi iskola ügyében.
2005. június 8. – A tordai általános iskola önállósulása befejezett tényként kezelhető, hiszen itt mind a begaszentgyörgyi községi képviselő-testület, mind a Tartományi Végrehajtó Tanács meghozta a saját határozatát – nyilatkozta Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács akkori elnöke a Magyar Szóban.
2005. július 20. – Begaszentgyörgy községben az új összetételű (radikális–szocialista) önkormányzat megkérdőjelezte a toráki, párdányi és tordai általános iskola önállósulását és kérte az erről szóló döntés felülvizsgálását, írja a Hét Nap (Bánáti Újság).
2009. május 16. – Az Ady Endre általános iskola udvarán dr. Német László bánsági püspök, a falunapi ünnepség keretében megáldotta és megszentelte az „épülő tornaterem” alapkövét.
2011. április 5. – A Magyar Nemzeti Tanács határozatot hozott a Banatsko Karađorđevo-i Nikola Tesla általános iskola tordai kihelyezett részlegének önállósulására (16/2011 számú határozat).
2009. július 6. – Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, miután több témával kapcsolatban is tárgyalásokat folytatott Žarko Obradović oktatási miniszterrel, a Magyar Szó napilapban közölt jegyzetében bejelenti: „Ha minden igaz …, évtizedes küzdelem után önállósulni fog a tordai Ady Endre Általános iskola”.
B. A.
Minden évben május 9-én ünnepeljük meg az Európa-napot, mely az európai békét és egységet állítja reflektorfénybe.
Ez a nap a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulója. E nyilatkozatában Robert Schuman francia külügyminiszter új politikai együttműködést vázolt fel Európa számára annak érdekében,...
2024. MÁJUS 9.
[ 15:21 ]
Nem teljesen világos, hogy a kínai elnök és európai vendéglátói a logikusnak tűnő Berlin helyett miért inkább Párizst választották Hszi Csin-ping európai programja helyszínéül? Vélhetően a világ alulbecsülte a legutóbbi pekingi látogatás kapcsán Németország és Kína ellentétét, illetve Párizs fontosságát kínai...
2024. MÁJUS 8.
[ 11:32 ]
Május első vasárnapja anyák napja. Az édesanyákat világszerte köszöntik, igaz, nem mindenhol a hónap első vasárnapján, hanem sok helyen egy héttel később. Ez a szép ünnep egyre inkább elterjed nálunk is, apránként talán még a sokkal ismertebb nők napját is háttérbe szorítja.
Az ünnep nem mai keletű, története...
2024. MÁJUS 5.
[ 7:40 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!