A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Királycsinálók lehetnek a szocialisták
Betűméret:
Szerbiában parlamenti és elnökválasztást - valamint helyhatósági és tartományi parlamenti választásokat - rendeznek május 6-án.
A Boris Tadić leköszönt államfő vezette, az eddigi kormánykoalíció gerincét alkotó Demokrata Párt (DS) szeretne kormányon maradni, és továbbvinni a volt jugoszláv tagköztársaságot az európai uniós integráció útján.
A DS azonban az ellenzéki Szerb Haladó Párt (SNS) mögött kullog a közvélemény-kutatásokban, amely konzervatív, populista politikájával a nehéz gazdasági helyzet és a korrupció miatti választói elégedetlenséget akarja meglovagolni.
Az SNS vezette választási pártkoalíció a szavazatok 33,5 százalékára számíthat a parlamenti választásokon, a Demokrata Párt pedig a 28,3 százalékára - tűnt ki a Faktor Plus közvélemény-kutató által április 14. és 22. között végzett felméréséből.
A voksok várható megoszlása miatt a vezető kormánypártnak és a vezető ellenzéki pártnak is az egykoron Milošević vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) előtt kell majd udvarolnia az új kormánykoalíció létrehozása érdekében.
Az SPS tagja a jelenlegi Nyugat-barát kormánykoalíciónak, s mivel a voksok 11,8 százalékára számíthat, valószínűleg nagy árat kér majd támogatásáért cserébe a kormánykoalíciós alkudozásokon, talán a miniszterelnöki tisztségre is igényt tart Ivica Dacic pártvezető számára.
"Úgy tűnik, hacsak nem történik valami látványos dolog a választásokon, például elsöprő győzelem, a szocialisták királycsinálók lesznek" - vélekedett Vladimir Pejić, a Faktor Plus vezetője.
A köztársasági elnökjelöltek versenyében a DS-t vezető Tadić és az SNS-t vezető Tomislav Nikolić fej fej mellett áll az élen, szinte bizonyosan második fordulóra lesz szükség, amelybe ők ketten juthatnak be.
A szocialisták eddig nem közölték hivatalosan, hogy melyik jelöltet támogatják majd a második fordulóban, de elemzők szerint vélhetően jobb alkut köthetnek a Demokrata Párttal, mint az SNS-szel. Ivica Dačić pártvezetőt (aki a Milošević-korszak végén az SPS szóvivője volt) pragmatikus, populista politikusnak tartják, aki igyekszik elhatárolni pártját a háborúkkal járó, nemzetközi elszigetelést okozó Milošević-korszak politikájától, és támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását.
Szerbia március 1-jén ugyan hivatalosan tagjelölti státust kapott az uniótól - több mint egy évtizeddel Milošević hatalmának 2000. októberi megbuktatása óta -, de még várhatóan évekig elhúzódó, nehéz reformlépések várnak rá a kormány javítása, a szervezett bűnözés visszaszorítása, a korrupció felszámolása, a gazdasági növekedés és a befektetések fellendítése érdekében. Az országnak javítania kell kapcsolatát egykori déli tartományával is. A túlnyomó többségében albánok lakta - a szerbek által pedig kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartott - Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet Szerbia nem ismer el. E viszonyt még az előtt javítani kell, hogy az unió időpontot ad a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A Demokrata Párt népszerűsége az elmúlt időben csökkent a növekvő munkanélküliség miatt, miközben a 7,3 milliós Szerbia minden erejét megfeszítve igyekszik fenntartani a gazdasági növekedést, az export csökkenése és az euróövezet válságának begyűrűzése ellenére.
Tomislav Nikolić SNS-vezető új politikusi arculatot teremtett magának azóta, hogy 2008-ban egyes képviselőkkel kivált a Vojislav Šešelj vezette, ultranacionalista Szerb Radikális Pártból és megalapította a Szerb Haladó Pártot: Nikolić elhatárolja magát az ország nacionalista múltjától és támogatja az EU-csatlakozást. Nyugati diplomaták azonban aggódnak amiatt, hogy az SNS mennyire kormányzóképes és elkötelezett amellett, hogy végrehajtsa a gazdaság hatékonnyá tételéhez, a piaci verseny erősítéséhez szükséges, ámde fájdalmas reformokat.
(MTI/Reuters)
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
