A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Csernobil: Huszonhat évvel a katasztrófa után megkezdődött az új szarkofág szerelése
Betűméret:
A boltív formájú óriási acélburok szerelésének ünnepélyes megkezdésénél jelen volt Viktor Janukovics ukrán elnök, valamint a 21 adományozó ország nagykövete is. A 105 méter magas, 150 méter hosszú, 20 ezer tonna súlyú acélszerkezet, amelyben elférne a New York-i Szabadságszobor is, a tervek szerint 2015-ben készül el, ezután kezdődhet meg a reaktor lebontásának és a nagy mennyiségű – 200 tonna - radioaktív hulladék eltávolításának veszélyes munkája.
1986. április 26-án a 4. reaktorban tervezési és/vagy üzemeltetési hibák következtében robbanás történt, aminek következtében radioaktív stroncium-, cézium- és plutóniumfelhő borította be az északi félteke jelentős részét, egészen a brit szigetekig. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nyugati részének súlyosan sugárszennyezett területein több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
A világ legsúlyosabb atomerőmű-balesete közvetlen és közvetett áldozatainak számára különböző adatok kerültek nyilvánosságra. A baleset közvetlenül 64 ember halálát okozta, de a nyolc ENSZ-ügynökséget, valamint az ukrán, fehérorosz és orosz kormányt tömörítő Csernobil Fórum szerint a robbanás hatásai néhány ezer ember halálát okozták. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint legalább 100 ezer haláleset tudható be a sugárszennyezésnek.
Az atomerőmű harminc kilométeres körzetét – közismert nevén a Zónát - tiltott övezetté nyilvánították. A területet visszahódította a vadvilág, több mint 60 emlősfaj él itt. Mikola Azarov kormányfő a héten bejelentette: kormányprogram készül a zóna rehabilitációjára, miután szakértői vizsgálatok szerint jelentősen csökkent a sugárzás mértéke.
A baleset következményeinek felszámolásában – a tűz oltásában és felrobbant reaktor betemetésében - több ezer "likvidátor" vett részt. A megrongálódott reaktor fölé sebtében vasbeton szarkofágot építettek, amely azonban az utóbbi években repedezni kezdett, kiszökött belőle a sugárzás, és új védőburok építésére volt szükség.
Az atomerőmű utolsó, még működő energiablokkját, a 3-ast 2000. december 15-én állították le végleg. Ekkor határozták el az új, biztonságos védőburok megépítését – emlékeztetett a Korrespondent.net hírportál.
Janukovics beszédében többek között köszönetet mondott a nemzetközi adományozóknak a 740 millió euróért, amelyből az új szarkofágot és egy elhasznált fűtőanyag-tárolót építenek.
A tervet menedzselő és társfinanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nukleáris biztonsági főosztályának igazgatója, Vince Novak nagyra értékelte Ukrajnának a terv iránti elkötelezettségét. Novak elmondta, hogy mintegy 1000 munkás kezdte meg a francia gyártmányú acélból készülő óriási ív összeszerelését a felrobbant reaktortól mintegy 200 méternyire az erre a célra kialakított téren. A szerelés nagyrészt automatizált, de így is 2500-3000 ember dolgozik majd rajta. Összeszerelése után a szerkezetet felemelik, és régi szarkofág fölé csúsztatják.
A "boltív" tervkoncepcióját 2003-ban dolgozta ki a Bechtel-Batelle-EDF konzorcium a KSZK ukrán alvállalkozóval közösen. A tervet 2004 júniusában fogadta el az ukrán kormány – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
2008 óta tartanak az előkészítő munkák, így a szerelési terület megtisztítása, a szennyezett talaj cseréje, lebetonozása, ahol a munkások speciális sugárvédelmi öltözék nélkül dolgozhatnak.
Az építkezés fővállalkozója a Bouygues és Vinci francia cégek alkotta Novarka konszern, amely versenytárgyaláson nyerte el a megbízatást, amelyben több tucatnyi ukrán alvállalkozót foglalkoztat. A munkálatok eddigi költségét több mint 1 milliárd euróra becsülik. A nemzetközi közösség 550 millió eurót utalt át a katasztrófa 25. évfordulóján, 2011 áprilisában Kijevben tartott nemzetközi donorkonferencián, Ukrajna a költségek 6 százalékát (104 millió euró) állja, a fennmaradó részt az EBRD fizeti.
Ma is 2,4 millióan élnek Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban a cézium szennyezte 150 ezer négyzetkilométeres területen. Mintegy 2,4 millió ukrán – közöttük 428 ezer gyermek – szenved a katasztrófával kapcsolatos egészségkárosodásban az ukrán egészségügy-minisztérium adatai szerint. (MTI/AP/AFP/Reuters/Hszinhua)
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
