A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Négy év alatt 1000 törvény
Betűméret:
Amennyiben a parlament új felállása felül szeretné múlni elődeiét, nehéz feladat előtt áll. Olyan rekordot kell megdönteniük, amelyet a még most tisztségben lévő elődeik állítottak fel, nevezetesen, több mint ezer törvényt kellene meghozniuk és elfogadniuk megbízatásuk négy éve alatt.
Ugyanakkor, Slavica Đukić Dejanović, a jelenlegi házelnök máris arra figyelmezteti leendő kollégáit, hogy fokozniuk kell az elfogadott törvények alkalmazásának ellenőrzését.
"Azzal az üzenettel adjuk át a tisztséget, hogy fokozzák a törvények alkalmazása feletti ellenőrzést", nyilatkozta a házelnök a Novostinak. "Mi ezek elfogadásával megteremtettük a feltételeket a jobb élethez, az új összetételnek pedig felügyelnie kell a meghozott törvények alkalmazását, illetve betartását".
Ez az üzenet mellett azonban a népképviselők egyéb "vívmányokat" is örökül hagynak utódaiknak, hiszen a parlamentről szóló törvény elfogadásával megtörtént a képviselőház reformja is.
Nenad Konstantinović, a parlament adminisztratív bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy 10 olyan határozatot hoztak, amely a képviselőház és a kísérőszolgálatok munkájának reformját szolgálja.
"Bevezettük az elektronikus parlamentet, ami azt jelenti, hogy az új parlament még gyorsabban és még hatékonyabban tud dolgozni", magyarázza Konstatinović. "A parlamenti munka átláthatóvá válik, s a polgárok nyomon követhetik a törvényjavaslatokat. Az utánunk jövő kollégáknak minden parlamenti bizottságban - amelyek létszáma egyébként 30-ról 20-ra csökken - lehetőségük nyílik majd az elektronikus ülések, videokonferenciák megtartására is.
Kiemelve, hogy több mint 1000 különféle jogi aktust fogadtak el, Konstantinović azt hangsúlyozta, hogy ez kétszer több, mint amennyit a 2000 és 2008 közötti időszakban elfogadtak. "A szerb parlamentek történetében egyetlen összetétel sem tett ennyit. De történelmi rekordot döntöttünk a munkanapok tekintetében is", mondta Konstantinović.
Az új képviselőket várják azok a törvények is, amelyeket a kormány utalt a parlament elé a választási kampány idején, amikor a képviselőház már nem ült össze. Konstantinović hozzátette, az utánuk jövőkre hagyják azokat a takarékossági intézkedéseket is, amelyeket a gazdasági válságra adott válaszként vezettek be.
A leendő képviselőknek, akárcsak jelenlegi kollégáiknak kb. 105 ezer dináros havi jövedelmük lesz, ami a 75.000 dináros fizetésből és a fizetés 40 százalékát kitevő általányból áll. A napidíjakat megszüntették.
Veljko Odalović, a szkupstina titkára úgy véli, kicsik ezek a fizetések és emelésre szorulnak.
A képviselői fizetések 2004 óta nem nőttek, s ezért nagyon elképzelhető, hogy a most érkezők ezt a kérdést is megoldják.
A leendő képviselők a tavaszi és az őszi ülésszak kezdetén a himnusz hangjai mellett, vörös szőnyegen lépnek be a képviselőház épületébe, ami egy olyan újdonság, amelyet most leköszönő elődeik vezettek be.
Június végéig új felállás
A törvény szerint a parlamentet a végeredmények kihirdetése után egy hónappal kell hitelesíteni és megalakítani.
A végső eredményeket pedig azt követően hirdetik ki, miután megtartották a megismételt választásokat is azokon a helyeken, ahol szabálytalanságokat állapítottak meg. A becslések szerint az új "lakók" június végén költözhetnek be új munkahelyükre.
Az első parlamenti ülést az előző összetétel házelnöke hívja össze, majd a házelnöki teendőket, az új elnök megválasztásáig, a legidősebb képviselő látja el a négy legfiatalabb segédletével. Az első ülésen, a mandátumok hitelesítésén kívül meg fogják választani a parlament elnökét és alelnökeit, főtitkárát és a munkatestületek tagjait. A parlament akkor alakulhat meg, ha a képviselők legalább kétharmadának mandátumát hitelesítik.
S végül, lássuk csak, mire is esküsznek a képviselők. "Esküszöm, hogy a népképviselői feladatomat odaadóan, becsületesen, lelkiismeretesen és az Alkotmányhoz hűen fogom ellátni, védeni fogom az emberi és kisebbségi valamint a polgári szabadságjogokat, s a legjobb tudásom és képességeim szerint szolgálom Szerbia polgárait és az igazságot."
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
