A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Szerbia kórképe
Betűméret:
Természetesen mindez nem genetikai okokra vezethető vissza, hanem két objektív körülményre, amelyet meg lehetne változtatni: az egyik a saját egészségünkkel szembeni nemtörődömség, a másik pedig a lomha és nehézkes egészségügyi rendszer, amely alig ösztönzi a megelőzést, s amely nem képes elég gyorsan és hatékonyan "megzabolázni" a betegséget, amikor az megjelenik, írja a Novosti.
Rengeteg gondja közül a szerbiai átlagpolgárnak semmiképpen sem az egészségével való törődés áll az első helyen. A felmérések azt mutatják, hogy a megelőző vizsgálatokra a lakosság mindössze egynegyede jár el rendszeresen, ami igazán nem azt jelenti, hogy egészségügyileg felvilágosult populáció lennénk. Sokan mondhatják azt, hogy ennek komoly oka van: noha papíron szavatolva van, a valóságban az egészségvédelem nagyon is nehezen elérhető és megvalósítható.
A legközönségesebb rutinvizsgálatra, például egy ultrahangos vizsgálatra is olykor egy hónapot, vagy annál is többet kell várni. Minél összetettebb a diagnosztika, a sorok is annál hosszabbak, így azután aki fél éven belül bejut egy mágneses rezonancia vizsgálatra, szerencsésnek mondhatja magát. Az ország egyik legforgalmasabb szív- és érrendszeri klinikáján, a Dedinje Intézetben a szívbillentyű cseréjére, illetve a mesterséges szívbillentyű beültetésére már csak 2015-re tudnak időpontot adni, ami egy szívbeteg esetében, ismerjük el, nem túl kecsegtető kilátás.
A demográfiai jóslatok sem adnak okot a derűlátásra: a szerbiai átlaglakos 41,2 éves, 2030-ig pedig a Demokrácia Központ Alapítvány számításai alapján minden negyedik szerbiai lakos 65 évnél idősebb lesz. Mégpedig ebben az országban, amely a világnak ezen a részén a legkevesebbet fordítja az egészségügyre, ez azt is jelenti, hogy a lakosságnak mind nagyobb szükséges lesz folyamatos egészségügyi ellátásra.
Jelenleg minden második szerbiai lakos küzd valamilyen krónikus betegséggel. Leginkább a szív és az érrendszer megbetegedéseibe halunk bele, azután jön a rák, a cukorbetegség. Ebben persze nemigen különbözünk a világ más részétől, de nálunk mindez sokkal kifejezettebb.
A Dr. Milan Jovanović Batut közegészségügyi intézet legutóbbi adatai szerint Szerbiában egy év alatt 56.488 ember halt meg szív- és érrendszeri megbetegedés következményeként. Ez azt jelenti, hogy a tavaly elhalálozott szerbiai polgárok közül minden másodiknak a szíve mondta fel a szolgálatot.
"Szerbiában a szív- és érrendszeri megbetegedések különböző formáitól óránként hat ember hal meg", mondták a Batut intézetben a Novosti megkeresésére. "Minden 8. elhalálozott aktív munkakorban van (25-64 év), minden 5. elhalálozott aktív munkakorú személy férfi és minden 14. nő."
Szerbiában a 20 és 64 év közötti korosztály esetében az elhalálozások okaként a szívroham már a második helyre kúszott fel, azonnal a tüdőrák után.
A férfiakat általában a szívgyengeség kínozza, míg a nőket inkább az agyvérzés éri utol. Az utóbbi tíz évben 15 százalékkal csökkent ugyan a szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozottak száma, de még így is jóval az európai halálozási átlag felett vagyunk.
Csak az ide sorolható megbetegedések egyikét, az akut koszorúér szindrómát, amit a köznyelv szívrohamként emleget, 2010-ben 22.078 esetben regisztrálták, s 6.600 személynél ez végzetesnek bizonyult. Mint a világon mindenhol, nálunk is ez inkább a férfiakat éri utol.
Növekvőben a cukorbetegek száma is
A szívpanaszok után a polgárok leginkább reumára panaszkodnak, a reuma viszont a magas vérnyomás után a legelterjedtebb betegség Szerbia polgárainál. A lakosság 23 százalékának vannak reumatikus panaszai. A Batut adatai szerint a kórházakban és klinikai központokban 14.682 személy kezeltek reumatikus megbetegedéssel, a speciális kórházakban és rehabilitációs intézményekben pedig 14.220-at. A reumatikus megbetegedések iránt a nők nagyobb hajlamot mutatnak, mint a férfiak, kivéve a köszvényt, amely inkább a férfi populációt sújtja.
Az összes szervezet megtámadó alattomos cukorbetegség is folyamatosan emelkedőben van. A szerbiai közegészségügyi intézet és a nemzetközi diabétesz föderáció adatai szerint Szerbiában 600.000 embernek, vagyis a lakosság 8,2 százalékának van cukorbetegsége. 2030-ig számuk 750.000 is lehet. A leggyakoribb a 2-es típusú diabétesz, amit évente átlag 16 ezer embernél állapítanak meg. A betegek általában elmúltak 40 évesek, s valamivel több köztük a nő. A megbetegedettek mindössze 10 százalékánál diagnosztizálnak 1-es típusú cukorbetegséget, de az orvosok azt mondják, ezt sem szabad lebecsülni, hiszen ez az egyik leggyakoribb krónikus megbetegedés gyermekkorban. A diabétesz nyilvántartás szerint évente kb. 157, 14 évesnél fiatalabb kislánynál és kisfiúnál állapítják meg ezt a betegséget.
Rosszindulatú daganattal a testében - a rák elleni harccal foglalkozó társaság adatai szerint - pillanatnyilag mintegy 120 ezer ember él Szerbiában, s a Batut Intézetben azt mondták, mindössze egy év alatt (2010-ben) 34 ezer újabb megbetegedést regisztráltak. Ugyanabban az évben 21 ezer ember halt meg rákban.
A férfiak leggyakrabban tüdő-, végbél-, prosztata-, gyomor- és hasnyálmirigy rákban halnak meg. A nőknél a rosszindulatú daganat leggyakrabban a mellet, a vastag- és végbelet, a méhnyakat, a tüdőt, a méhet és a gyomrot érinti. A legnagyobb a halálozás a tüdőrák esetében, évente átlagban 5200 újabb megbetegedés és 4600 elhalálozás van. Mellrákban évente 3500 nő betegszik meg, s 1600-an halnak meg. Vastag- és végbélrákban 3700 újabb megbetegedés van évente és mintegy 2600 ember hal meg.
1487 páciensre egy orvos
Az általános egészségügyi szolgálatokban, vagyis az egészségvédelem alapszintjén 157 egészségházban összesen 3877 orvos dolgozik, ami azt jelenti, hogy egy orvosra átlagban 1487 felnőtt páciens jut. Ezeknek az egészségházakban dolgozó orvosoknak egy év alatt 25.446.579 vizsgálatot kellett elvégezniük, vagyis orvosonként átlagban 6563-at. Egy év alatt összesen 8.574.435 diagnózist állítottak fel.
Azt, hogy az orvosok többet foglalkoznak a "papirológiával", mint a pácienssel, maguk az orvosok is elismerik, akik azt állítják, a papírmunka annyira terjedelmes, hogy úgy érzik, inkább adminisztrálással, mintsem gyógyítással foglalkoznak. Egy orvos munkaideje alatt átlagban 35 pácienst fogad, s mire kiírja a vényeket, beviszi az adatokat a beteg kartonjába és a számítógépbe, alig látja, ki is van bent voltaképpen a rendelőben.
Nincs ez másként a nőgyógyászoknál sem, ahol egy orvosra 5458 tizenöt évesnél idősebb nő jut. A gyermekrendelőkben egy gyermekorvosra 643 iskoláskor előtti gyermek jut, s évente átlagban egy orvos ezen az osztályon 5409 vizsgálatot végez el. Az iskolás korosztály egészségéről 738 orvos gondoskodik, egy orvosra 1389 gyerek, s évi 5200 vizsgálat jut.
Vényre kapható gyógyszert évente kb. 4 millió lakos igényel, s közülük mindegyik - átlagban - 20 doboz különböző gyógyszert fogyaszt el, leginkább a szívre és a "tönkrement idegekre". A köztársasági egészségbiztosítási alap adatai szerint, ezekre a terápiákra az egészségügyi alapban tavaly páciensenként 6878 dinárt fordítottak azzal, hogy a páciensek hozzájárulás címén még hozzáfizettek 1223 dinárt. "Szerbiában minden nap 170 ezer vényt írnak ki az orvosok és 245 ezer doboz gyógyszert adnak ki a gyógyszerészek", mondják az egészségbiztosítása alapban. A gyógyszertárakban naponta vényre kiadott gyógyszerek értéke eléri a 80 millió dinárt. (Večernje novosti)
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
