A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Koszovói választások: a maratonfutók tiszteletköre
Betűméret:
A szerbiai elnökválasztás és a parlamenti választások Koszovóban történő lebonyolításáról szóló megállapodást, amelyet Belgrád ért el az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), Brüsszel is, Washington is üdvözölte, ám Belgrád ezt nemcsak Pristinától, de az EBESZ-től is eltérő módon tolmácsolja.
Szerbia képviselői ugyanis azt bizonygatják, hogy a koszovói választások ugyanolyan módon fognak lebonyolódni, mint Szerbia területén, vagyis, a szerbiai előírásokkal összhangban. Azt mondják, hogy az EBESZ, azon túl, hogy biztosítja a választási anyag oda- és visszaszállítását, mindössze megfigyelő szerepet tölt be, a szervező pedig voltaképpen a szerbiai Köztársasági Választási Bizottság. Ezt nyilatkozta a Szabad Európa Rádiónak Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára is.
"Ezeket a választásokat a mi előírásaink és a mi törvényeink szerint szervezzük meg. Az egyetlen különbség abban van, hogy a választási anyag ideszállításában, illetve a szavazólapok elszállításában az EBESZ megbízásából részt vesz az EULEX is. Az EBESZ-szel ugyanakkor megállapodtunk abban, hogy ezzel egyidőben felügyeli a választásokat. Megvan ennek a hátránya, de az előnye is. A hátrányok között mindenképpen meg kell említenem a szavazóhelyek számának csökkenését, így most a szavazók egy részének akár 10-15 kilométert is meg kell tenniük, hogy leadhassák voksukat, ami nyilván csökkenteni fogja a részvételi arányt, de cserébe megkapjuk a választások nemzetközi elismertségét", mondta Ivanović.
Hogy a dolgok nem egészen így állnak, azt az EBESZ képviselőjének szavai sejtetik. Nikola Gaon szóvivő a helyi médiumoknak azt nyilatkozta, hogy Koszovóban a szavazóhelyeket az EBESZ állítja fel és 28 helyszínen, 90 szavazóhelyen bonyolítják le a szavazást, amelyben az EBESZ 500 fős csapata vesz részt. A helyszíneket és a szavazóhelyeket tehát az EBESZ beleegyezésével jelölték ki, Gaon szóvivő pedig ismételten emlékeztetett arra, hogy május 6-án azokon a szavazóhelyeken, amelyeket az EBESZ állít fel, nem szervezik meg az önkormányzati választásokat.
Emellett a szavazóbizottságokban a szerbek képviselőin kívül ott lesznek az EBESZ tagjai is, ami Ivanovićnak és Slavica Đukić Dejanovićnak, a szerbiai parlament választásokat kiíró elnökének is közölnie kellett volna a nyilvánossággal.
A szélsőségesek megpróbálják "feleleveníteni" Koszovót
A megállapodás megszületése előtt Brüsszel, Belgrád és Pristina napokon keresztül egyeztettek a Koszovóban tartandó szavazás megszervezésének minden fél számára elfogadható módozatairól.
Pristina abba nem egyezett bele, hogy a szerb állam közvetlen szerepet játsszon a parlamenti és elnökválasztások lebonyolításában Koszovó területén, ezért olyan megállapodás született, hogy az EBESZ biztosítja a logisztikai támogatást a választások megtartásához. A szavazás végeztével az EBESZ fogja a szavazólapokat Szerbiába szállítani, ahol majd megszámlálják.
Emlékeztetőül el kell mondani, hogy Szerbia eredeti szándéka az volt, hogy egész Koszovó területén tartsák meg a választásokat, összesen 287 szavazóhelyen. A helyszíni realitásokat figyelembe véve Szerbia azonban ettől el kellett álljon, ezért a háború után 13 évvel ez az első alkalom, hogy Szerbiának Koszovó teljes területén, amely felett egyébként már 1999 óta felügyelete sincs, nem sikerült megszerveznie sem az elnök-, sem a parlamenti választásokat.
Vajon ez lenne szerb részről, legalábbis de facto, a helyzet elfogadása, illetve Szerbia kivonulása Koszovóból? Dušan Janjić, az etnikai viszonyok fórumának koordinátora úgy véli, éppen ennek lehetünk szemtanúi.
"Ezek az utolsó választások. És egyáltalán, Szerbiában olyan a légkör, s a politikai színtéren zajló események is arra engednek következtetni, hogy ez az maratonfutók tiszteletköre Koszovóban. A tiszteletkört az úgynevezett kismaratonban futják, azaz az elnök- és parlamenti választásokon, ahol a szavazatokat már Koszovón kívül fogják összeszámolni. Mindent egybevetve úgy vélem, a választások, a kampány, de legfőképpen az eredmények meghozzák a koszovói realitások megértését is. Ez a realitás pedig az, hogy az intézményes Szerbiának nincs befolyása Koszovóban, ami azt is jelenti egyben, hogy a jelenlegi politikai elit a maga programjaival már semmit sem tud mondani", véli Janjić.
Szavai szerint május 6-án kezdődik a szembesülés ezzel a ténnyel, s ez különbözőképpen fog megtörténni.
"Az ellenzék egy része, akárcsak a szélsőséges erők megpróbálják majd feléleszteni a már "elhalt" Koszovót és a boszniai Szerb Köztársaságot, hogy így mentsék a bőrüket, s politikai jelenlétüket, a másik tábor, a "fő vonulat" pedig megpróbál majd minél távolabbra menekülni ezektől a témáktól, s megpróbál újabb ajánlatokat megfogalmazni Szerbia belső problémáinak megoldására, a regionális együttműködésre és az európai nitegrációra", mondja Janjić. (slobodnaevropa.org)
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
