A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Rácz Szabó László: Azt mondjuk, amit gondolunk, és azt tesszük, amit mondunk
Betűméret:
– Milyen célkitűzésekkel vág neki a Magyar Polgári Szövetség a május hatodikai választásoknak?
– A Magyar Polgári Szövetség minden szinten indul a választásokon, kivéve az elnökválasztást, hiszen az értelmetlen lenne. Az elnökválasztással kapcsolatban az a határozott elképzelésünk, hogy azt a jelöltet fogjuk támogatni, amelyik jelölt elfogad legalább két alapvető célkitűzésünket: az egyik az, hogy meg kell változtatni a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, a másik pedig az, hogy ki kell törölni Szerbia minden törvényéből a kollektív bűnösség elvét. Ez a két minimális alapelvünk. Helyhatósági szinten a Magyar Polgári Szövetség Zentán, Csókán, Adán, Óbecsén és Szabadkán is indul a választásokon. Azt szeretnénk, ha Zenta körül alakulna ki a településeknek az olyan közössége, amely egy egységként működne. A Magyar Polgári Szövetség elsődleges alapelve a decentralizáció elve. Ebben az országban ma nincs olyan jelentős kérdés, amely megoldásának kulcsa nem a decentralizáció lenne. A miloševići időkben mérhetetlen centralizáció vette kezdetét, amely később tovább folytatódott. Elég csak a bíróságok központosítására gondolnunk, amelynek következtében óriási káosz alakult ki az igazságszolgáltatásban. A megoldás egyszerű: decentralizáció. Vissza kell adni az alapfokú bíróságokat. De nemcsak a bíróságot szüntették meg. Az MPSZ az utolsó pillanatban mentette meg a zentai kórházat is. Kikindához tartozik a tűzoltóság, elvennék az adóhivatalt is. Azért említem éppen Zentát, mert – ahogyan már mondtam – ez a település fogná össze a környező településeket adminisztratív, kulturális és egyéb szempontból is. Szemmel láthatóan létezik valamiféle rosszakarat Zentát illetően. Folyamatosan próbálják leépíteni a várost a külső irányitású szervezetek, pártok, mi meg folyamatosan küzdünk ez ellen. Ilyen hatással van a nemzeti tanácsokról szóló törvény is, amely az iskolákat és a kultúrintézményeket veszi ki az önkormányzatok kezéből. Nem működhet így tovább, mert belepusztulunk. Meg kell erősíteni a helyi erőket. Hiába létezik egy „nagy” párt, amelynek mindenütt vannak pártkatonái, kihelyezett egységei nem tudhatják sem Belgrádban, sem Szabadkán, hogy Adán, Csókán, Magyarkanizsán vagy Zentán mi a jó az embereknek. Azt csak a helybeliek tudják igazán. A decentralizációt tehát mindenképpen véghez kell vinni, ha élni akarunk. Vissza kell, hogy adják a földjeinket, az erdőinket, a vizeinket, hogy tudjunk velük gazdálkodni, hogy meg tudjunk élni belőlük. Mi tehát nem pénzt kérünk. Csak azt akarjuk, hogy adjanak hálót, mi majd halászunk. Meg tudjuk oldani a saját problémáinkat.
– Említette, hogy az elnökválasztáson azt a jelöltet fogják támogatni, aki egyebek mellett elfogadja a nemzeti tanácsokról szóló törvény megváltoztatására vonatkozó elképzelésüket. Mi az, amin változtatni szeretnének az említett törvényben?
– A nemzeti tanácsokról szóló törvényt úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen annak az elképzelésnek, amit annak idején a négy magyar párt összeállított, azaz amit mi autonómiának mondunk. A nemzeti tanács nem autonómia. De bele kellene férnie annak elvrendszerébe, azaz meg kellene felelnie két elvnek: az egyik a szórványmagyarság védelmének, a másik a tömbmagyarság életének biztosítása. Most csak a harácsolás elvének és a közösség kordában tartása elvének felel meg. Most a nemzeti tanács minden intézményt „lenyúl”, és megpróbálja központosítani őket. Most már nemcsak Belgrád és Újvidék számít központnak, hanem ráadásként meg vagyunk büntetve Szabadkával is. Ha a zentai példából indulunk ki, a zentai önkormányzat nem tudja a saját intézményeit felügyelni, amiket az itt élő polgárok azzal a céllal építettek fel és hoztak létre, hogy megfeleljenek azoknak a követelményeknek, amelyeket ők maguk támasztanak irányukba. Nem mondhatják meg Szabadkáról, hogy ki legyen az oktatási vagy a művelődési intézmények vezetője, mert ez nincs rendjén. Éppen ezért azt kellene megváltoztatni, hogy egyértelmű legyen: a nemzeti tanácsnak nem azzal kellene foglalkoznia, ki legyen az igazgató, sem azzal, ki válassza meg az igazgatót, hanem azzal, hogy meghozza az oktatási programot a magyar iskolák számára. Meghozza az alapelveket. Ugyanúgy, ahogyan a parlament. Ha például a nemzeti tanács egy nem együttműködő, sőt, kifejezetten ellenséges személyt helyez egy város kulturális intézményének élére, akkor az adott város nemcsak a kulturális életét, hanem a turizmusát és egyéb területeit sem tudja megfelelőképpen irányítani. Láthatjuk, a Magyar Nemzeti Tanács ellenérdekelt Zentával szemben. Az ellenérdekeltség pedig oda vezet, hogy megpróbálják leépíteni, mégpedig olyan módon, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény adta lehetőségeken keresztül befolyással vannak olyan dolgokra, amelyek negatívan hatnak a városra, leállítják annak fejlődését. Tetszik ez valakinek, vagy sem, az, hogy egy községnek milyen iskolái vannak, befolyásolja a gazdasági életet, az pedig, hogy milyen kulturális élete van, befolyásolja a turizmusát. Ezeket veszik el tőlünk csak azért, mert az érdekeik mást kívánnak. Ezt nem szabad megengednünk, mert borzasztó állapotokat eredményez. A legnagyobb szégyen az, hogy ezt a törvényt magyar emberek írták, pontosan azok, akik most a végtelenségig a saját hasznukra próbálják azt fordítani. Ezért olyan fontos számukra a nemzeti tanácsokról szóló törvény megváltoztatása.
– Kétféle koalícióval készültek a választásokra, hiszen elsőként a Magyar Fordulat jött létre, majd amikor kiderült, hogy ez mégsem működhet olyan formában, ahogyan elképzelték, megalakult a Mindannyian együtt kisebbségi koalíció is. Miért tartották ezt szükségesnek?
– A Magyar Polgári Szövetség mindig is az összefogásban gondolkodott. De arra soha sem voltunk hajlandóak, hogy olyan összefogásba menjünk bele, amelyről eleve láttuk, hogy rosszul fog elsülni. Ilyen volt például a Magyar Koalíció is 2008-ban. Pontosan tudtuk, mi fog történni, és az be is következett. Nem lehet olyan emberekkel összefogni, akik csak magukban gondolkodnak. A koalícióban a toleranciára, az engedékenységre, a megegyezés-készségre, a tárgyalókészségre és sok egyébre is szükség van. Éppen azért, mert mi mindig is ebben gondolkodtunk, két évvel ezelőtt létrehoztuk a Magyar Érdekvédelmi Fórumot, amelyben magyar pártok és magyar civil szervezetek vettek részt. A VMSZ azonban már akkor sem kívánt együttműködni. A Magyar Fordulat megalakításakor is az volt a célunk, hogy együtt képviseljük a magyarság érdekeit. Miért lett vége? Azért, mert Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egy nagyon rossz üzenetet közvetített a magyarság felé. Azt mondta, Magyarország abban érdekelt, hogy széthulljon a magyar egység, ne legyen magyar összefogás, helyette az egypártiságot támogatja. Ebből következett, hogy azonnal kiléptek azok a pártok, amelyeknek van magyarországi támogatottságuk, ugyanis nem mertek a magyar kormány akaratával szembe menni. Maradt tehát két párt, amelyek semmilyen támogatást nem kapnak Magyarországról, az MPSZ és a VMDK, tehát a Magyar Fordulatot most ez a két párt képviseli. Mindez azonban azt is jelenti, hogy mi szabadok vagyunk, mi függetlenek vagyunk, aminek köszönhetően valóban ki tudunk állni a vajdasági magyarság érdekeiért, hiszen senki sem befolyásol bennünket.
Amikor a Magyar Fordulat két pártra apadt, logikusnak tűnt, hogy mivel továbbra is az összefogás erejében hittünk, ezt az összefogást a következő szinten csakis ott tudjuk megtalálni, ahol nemcsak a magyar, hanem általában a kisebbségi érdekvédelemről szól a dolog. Tehát a magyar érdekvédelemről egyáltalán nem mondtunk le, csupán szélesítettük a kört, és azt mondtuk, fogjon össze mindenki, akit a kisebbségi probléma érint. Az alkotmány is azt mondja, vannak a szerbek, és vannak a többiek. Mi, többiek fogtunk össze, jóval nagyobb erőt képviselve, hiszen Szerbiában igen nagy a kisebbségi létben élő emberek aránya, nem beszélve a vegyes házasságban élőkről, akik ugyanúgy megélik a saját nemzeti öntudatukat. Szerencsére nagyon sokan támogatnak bennünket azok közül a kisebbségek közül is, amelyek a szerződés szerint ugyan hivatalosan nincsenek a koalícióban, mégis úgy vélik, ez lehet a jó megoldás. A választópolgároknak is meg kell érteniük, hogy miért fontos az, hogy a „többiek” a „többiekre” szavazzanak, hiszen ha nem szerzünk elég erőt a választásokon, akkor nem tudjuk megvédeni az érdekeinket, nem tudunk megmaradni. Elemi érdek tehát, hogy mindenki, aki kisebbségben él, a Mindannyian együtt koalícióra szavazzon. Az előzetes becslések szerint a koalíciónknak legalább három, legfeljebb hat képviselője lesz majd a parlamentben.
– A parlamentben bejutók között a Magyar Polgári Szövetségnek is lesz képviselője?
– A köztársasági parlamenti listán a magyar pártoknak is van egy helyük, mégpedig az ötödik hely, amit az elképzelések szerint félidőben fogunk váltani, a VMDK kezdi, az MPSZ folytatja. A tartományban pedig a Magyar Polgári Szövetség a listavezető, és ugyanígy váltunk majd.
– Korábban bizonyos pártok többször is hangsúlyozták, hogy azért nem lépnek koalícióra a Magyar Polgári Szövetséggel, mert az szélsőséges párt. Ennek némiképp ellentmond az, hogy most más nemzetiségű pártokkal léptek koalícióra.
– A Magyar Polgári Szövetség nemzetileg elkötelezett, de nem szélsőséges. Erre tökéletes bizonyíték az, hogy most milyen koalícióban indulunk a választásokon, tehát most bebizonyosodott, hogy mindenki, aki valaha azt mondta, hogy a Magyar Polgári Szövetség szélsőséges párt, az nem mondott igazat. Ha toleranciára van szükség ahhoz, hogy létrehozzunk egy magyar-magyar egységet, akkor gondoljuk csak el, milyen fokú toleranciára van szükség ahhoz, hogy meg tudjunk egyezni azokkal, akikkel a nyelvünk, a vallásunk, a kultúránk sem azonos. Mi mégis meg tudjuk érteni egymást. Hogy lehet valaki szélsőséges ilyen körülmények között? El kell mondanom azonban, hogy azoknak a közös pontoknak köszönhetőn, amelyek összekötnek minket, azokban a kérdésekben, amelyekben meg kellett egyeznünk, gyakorlatilag fél óra alatt sikerült megegyeznünk. Nem voltak dilemmák, nem voltak kitételek. Mi biztosan kisebbségi érdekeket fogunk védeni, bármi is történjen. A garancia erre az, hogy itt több nemzet van, nem egy kézből irányított az egész koalíció. Mi van ezen a koalíción belül? Decentralizáció. Itt ugyanis nem lehet megtenni azt, hogy valaki kitalál valamit, ami nem a közösség érdekeit szolgálja, vagy jó pénzért eladja a közösség érdekeit, mert a többiek nem fognak beleegyezni. A népet nem lehet megvenni. De ha a népnek adunk egy vezetőt, azt igenis meg lehet venni. Ez a korrupció alapja. Nemcsak itt, hanem az egész világon. Ez az, ami miatt a világ szegény. Mit kínálunk mi az embereknek a decentralizációval? A gazdagságot. Azt, hogy annak a földnek a kincsei, amelyen élünk, a mi megélhetésünket szolgálják. A szegénység mesterséges. Mégis azt mondom, nem az a legnagyobb probléma, hogy nincs pénz, hanem az, hogy nincs biztonság. Ha valakinek sikerül is elhelyezkednie, nem tudhatja, mi lesz holnap. Semmi nem garantálja azt, hogy ha ma valakinek van munkahelye, holnap is lesz. A bizonytalanságból következik az, hogy a családok széthullanak, és az is, hogy az emberek nem vállalnak gyermekeket.
– Visszatérve a küszöbön álló választásokra, milyen eredményekre számítanak a május hatodikán?
– Azt gondolom, ha azt az elvrendszert, amit képviselünk, el tudjuk magyarázni az embereknek – bár azt tudjuk nagyon jól, hogy a sajtó mostohán bánik velünk, mert a sajtó sem szabad, hiszen a nagyobb politikai pártok vették a kezükbe –, akkor az emberek nagy tömege megérti, vagy ha úgy tetszik, a „többiek” megértik, hogy ha most túljutunk a tű fokán, akkor a következő választásokon egészen biztosan óriási tömegek fognak bennünket támogatni. Most rajtunk a sor. Zentán mindenképpen. De nemcsak Zentán, hanem másutt is. Próbáljuk ki, mi lesz akkor, ha Zentán a Magyar Polgári Szövetség adja a polgármestert! Minden pénzt ide hozunk, és mindent megpróbálunk itt tartani – ez a fontos. Egy dolgot biztosan tudok: ha most ezeket az elveket az elveket nem támogatják az emberek, akkor a saját életüket veszélyeztetik. Most itt vannak azok az emberek, akik biztosan harcolnak értük. Itt a lehetőség, ki kell használni.
– Milyen csoportosulásokkal tartják elképzelhetőnek az esetleges koalíciót a majdani választási eredmények tükrében?
– A mi elsődleges célunk az, hogy egy parlamenti klubot hozzunk létre, ami öt képviselőt jelent. Ha azt létre tudtuk hozni, akkor kezdtünk el tárgyalni bárkivel is. Az alapfeltételeink egyszerűek: aki nekünk megígéri azt, ami a programunkban szerepel, azzal együtt fogunk működni. De nem mindenben. Abban, amit mi is jónak találunk. Nem fogunk úgy odaállni valamelyik párt vagy koalíció mellé, hogy mindegy mit csinálnak, mi támogatni fogjuk őket. Azt fogjuk támogatni, amiről azt gondoljuk, hogy jó lesz a „többieknek”. Alsóbb szinteken gyakorlatilag ugyanez a helyzet. Sok mindenkivel el tudjuk képzelni a koalíciót, ha úgy látjuk, hogy az az adott község érdekeit szolgálja. A legfontosabb cél ugyanis az adott község érdekeinek szem előtt tartása lesz: Zenta, Csóka, Ada, Óbecse és Szabadka érdeke. Mit csinált a VMSZ? Zentán tizenkét képviselőt kapott a választóktól, akik ezzel kidobták a szemétbe a szavazataikat, ugyanis a párt önként kivonult a hatalomból. Pedig mi felkínáltuk nekik a lehetőséget. Mit jelent mindez? Azt jelenti, hogy megígérték a választóiknak, hogy ezt és ezt fogják csinálni, de amikor végre is kellett volna hajtani, akkor egyszerűen elhagyták a színteret. Nekünk mindössze négy képviselőnk volt, de körbe lehet nézni az utcákon, mi mindent elértünk. Ebből következően nem érdemes azokra szavazni, akik cserbenhagyják a szavazópolgáraikat. Mi biztosan nem adjuk el a ránk leadott szavazatokat. Itt az ideje annak, hogy Zenta most már végre egy zentai pártra szavazzon. Nekünk most már húsz éves tapasztalatunk van, tudjuk, mit kell tenni, munkahelyeket tudunk teremteni, rendbe tudjuk tenni a gazdaságot, meg tudjuk építeni a városi távfűtés-szolgáltatáshoz szükséges energetikai erőművet, és meg tudjuk építeni azt a fürdőkomplexumot is, amelyet már régen meg kellett volna építeni, és amelyet éppen a 2008 és 2010 között regnáló városvezetés ügyetlensége miatt elvittek Óbecsére. Nézze meg bárki, mi mindent tett a Magyar Polgári Szövetség Zentáért azzal a kis erővel, amivel eddig rendelkezett, és gondoljon bele, mi mindent tesz, ha nagyobb ereje lesz! Négy év alatt úgy rendbe tesszük Zentát, hogy tíz év alatt sem tudják majd tönkre tenni! Ezeket az elveket szeretnénk képviselni a többi községben is: Zenta a zentaiaké, Csóka a csókaiaké, Ada az adaiaké, Óbecse az óbecseieké, Szabadka a szabadkaiaké. Ha ránk szavaznak, mi egészen biztosan ezt az elvet fogjuk képviselni. Nekünk ugyanis az az alapvető mottónk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és azt tesszük, amit mondunk.
mi.
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
