Ágoston András: Követeléseink mindig is a tiszta hangot jelentették a tartományi, illetve a szerbiai politikai színtéren
Interjú a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökével
Betűméret:
Rohamosan közeleg május 6., a szerbiai választások napja. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, amely a kezdetek óta a kettős állampolgárság és a magyar (perszonális) autonómia fontosságát hangsúlyozta, a választási kampányban is kitart e törekvései mellett. Arról, hogy a párt miként készül a közelgő választásokra, Ágoston Andrást, a VMDP elnökét kérdeztük.- A Vajdasági Magyar Demokrata Párt ezekre a választásokra nagyon nehéz körülmények között készül. Elsősorban azért, mert talán a megalakulásunk óta nem voltunk ilyen rossz helyzetben anyagilag, mint most. De hát ez olyan dolog, amivel egy pártban végül is számolni kell, különösen akkor, ha olyan politikai nézeteket vall, amelyeket egyetlen politikai oldalról sem tud vagy nem akar a hatalom támogatni. Emlékeztetőül: a VMDP indulásakor két fontos célt tűzött ki maga elé 1997-ben. Az egyik a kettős állampolgárság volt, a másik pedig a tényleges magyar politikai autonómia. Ami a kettős állampolgárságot illeti, az egész Kárpát-medencében egyedül a VMDP maradt kitartóan e kérés mellett. Ennek köszönhetően a 2010-es választások után megalakult Orbán-kormány, valamint az Országgyűlés az első döntések között beterjesztette erre vonatkozó kérelmünket. Úgy gondoljuk, hogy ez a kérelem – a kettős állampolgárságra vonatkozó törekvés – egybevág a Kárpát-medence magyarságának törekvésével – csak ki kellett tartani mellette, hiszen nemegyszer hallottuk annak idején Budapesttől is, hogy a téma nem időszerű. Tény az, hogy végül is kitartásunkat siker koronázta, és természetesen Magyarországon is sor került a szavazótestület átalakulására: a nemzetben gondolkodó szavazók végül is nagy győzelmet arattak a 2010-es választásokon. Ami a magyar autonómiát illeti, meg kell mondanom, itt nehezebb a dolgunk, hiszen többféle, valóban jelentős ellenállás az, amit le kellene küzdenünk ahhoz, hogy ez a követelésünk megvalósuljon. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a kitartás a pártban megvan.
A párt önálló helyi önkormányzati listát állított, tartományi szinten hat egyéni jelölttel indul, köztársasági szinten viszont egyáltalán nem állított listát.
- A VMDP egyedül indul ezeken a választásokon, négy magyar többségű községben illetve Temerinben – ami nem mondható annak, de mégis fontos – állítottunk listát, és van hat tartományi képviselő-jelöltünk is. Köztársasági szinten nem is tudtunk volna jelöltet indítani anyagi helyzetünknél fogva, de koalícióban sem vállaltuk, hogy indulunk, miután a magyar kormány kiállt a VMSZ mellett a választási kampányban. Úgy gondoljuk, hogy ezt a döntést nem kívánjuk sem kommentálni, sem ezzel ellentétes lépéseket nem teszünk. Ami a tartományi és a községi szintet illeti, itt természetesen mindent megtettünk, amire a párt képes volt, és ennek eredménye az, hogy vannak listáink.
Intenzív kampány azonban nem észlelhető.
- Mi a kampányra sem tudunk pénzt tartalékolni, hiszen nincsenek lehetőségeink. De két tényezőre számítunk: az egyik az, hogy nagyon sok helyen közvetlen kapcsolatban vagyunk a választókkal, ismernek bennünket, tudják, hogy a VMDP követelései mindig is a tiszta hangot jelentették a tartományi, illetve a szerbiai politikai színtéren. Számítunk arra, hogy a szavazók tetemes része ezt figyelembe véve bizalmat ad azoknak a listáknak, amelyeket a községekben állítottunk, illetve azoknak, akik egyéni jelöltként szerepelnek a tartományi választásokon. A másik tényező nem kevésbé fontos. Azt hiszem, nyugodt szívvel mondhatom, hogy a jelenlegi kampányban a VMDP az a párt, amelyik nem tesz beválthatatlan ígéreteket, hiszen amit vállaltunk, azt tesszük másfél évtizede. Én abban reménykedem, hogy az elkövetkező időszakban mi magyarok a Kárpát-medencében nagyon gyorsan rájövünk arra, hogy az itt élő magyar nemzetrészeket csak a tényleges autonómiaformák tudják megtartani. Tehát, ha továbbra is jelen akarunk lenni a Kárpát-medencében mint nemzet, akkor oda kell fordulnunk a tényleges autonómiaformák felé. Én biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években – remélem, közvetlen azután, hogy Magyarország és a magyar kormány sikeresen megvívják szabadságharcukat az Európai Unióban a nemzeti függetlenségért – a magyar kormány az európai politikai színtérre lép a tényleges autonómiákra vonatkozó javaslattal, követeléssel.
Ön szerint veszélyben vannak-e magyar szavazatok, és ha igen, melyik szerb párttól kell leginkább tartani?
- Nagyon nagy eszmei zűrzavar van a politikai színtéren, mindkét oldalon. Úgy gondolom ugyanis, hogy azok a hívó szavak, amelyeket alkalmaznak a pártok, ebben a helyzetben már nem képeznek olyan indíttatást a szavazók számára, mely arra ösztökélné őket, hogy egyik vagy másik párt mellett kiálljanak, elmenjenek szavazni és oda szavazzanak. A magyar választók többségében is van egy ilyen politikai életérzés, tapasztaljuk a bizonytalanságot, azt hogy nem hisznek az emberek senkinek. Ennek ellenére törekednek arra, hogy megtalálják a jó választási lehetőséget.
Be kell vallani, hogy még 2008-ban is, amikor a VMDP is tagja volt a Magyar Koalíciónak, megtörtént az, hogy a magyar szavazatok több mint fele elment szerb pártok listáira, illetve szerb pártok jelöltjeire. Ez a veszély jelenleg is fennáll. Az oka ennek az, hogy magyar pártok olyan ígérgetésekbe fogtak, amelyekre vonatkozóan mindenki látja, hogy nem tudják majd azokat teljesíteni.
Önkormányzati szinten a választások után milyen koalíciót tud elképzelni?
- Sokféle koalíciót el tudok képzelni; azt gondolom, hogy Temerin különösen fontos a vajdasági magyarság egésze szempontjából, és nem mindegy, hogy itt hogy alakul a helyzet. Biztos vagyok abban, hogy a VMDP eddig is, ezután is olyan politikai irányvonalat képvisel majd, amelyre vonatkozóan a helyi választóknak nem lehet kétségük. Itt feltétlenül arra van szükség, hogy a választások után is megtaláljuk azokat a megoldásokat – akár a hatalomban, akár ellenzékben – amelyek lehetővé teszik, hogy a vajdasági magyarság alapérdekei minél inkább kiteljesedjenek, és hogy továbbfejlesszük, továbbvigyük azokat az eredményeket, amelyeket megvalósítottunk az elmúlt években.
Ádám Csilla
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




