A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Pelt Ilona: Vidékfejlesztés és decentralizáció
Beszélgetés a VMSZ tartományi listájának második jelöltjével
Betűméret:
Vajdaság tekintetében még sok tennivalónk van. Nagyon fontos lenne a tényleges autonómia megvalósítása. Saját tulajdonba kell, hogy kerüljenek a vizeink, a vasúthálózat, a közutak. Csak így tudunk jó infrastruktúrát fejleszteni, csak így lehet idevonzani a befektetőket. Faluturizmusról csak akkor tudunk beszélni, ha a falvaink és a városaink olyan állapotba kerülnek, hogy valóban látogathatók legyenek. Meg kell történnie a decentralizációnak, tényleges hatáskört kell adni Vajdaságnak.
Milyen haszna lesz egy vajdasági kis falunak a decentralizációból?
Egy helyi közösségnek igen fontos az, hogy saját tulajdona legyen. Mindenki azt hangoztatja, hogy elnéptelenednek a falvaink, az illetékesek viszont keveset tesznek azért, hogy a javak ott maradjanak a falvakban és fejlesztéseket lehessen végrehajtani.
Az a helyi közösség tud fejlődni, amelyik nem függ teljesen a községtől, és van saját vagyona. Azt akarjuk elérni, hogy a kis helyi közösségek is részt tudjanak venni az uniós pályázatokon, és ne kelljen állandóan kérvényt írniuk az önkormányzatokhoz. Konkrétan hazabeszélek most: Nyugat-Bácskáról szólok, Gombosról, Apatinról, Hódságról. Többségiben magyarlakta falvakról van szó, ahol a legégetőbb probléma az, hogy nincsenek saját javak. Ha van is ipari parkunk – Kupuszinán éppen most épül – és elhozzuk a befektetőket, nem rajtunk múlik, hogy milyenek az önkormányzati utak, milyen az infrastruktúra. Nem a falvakon múlik az, hogy a város hol fejleszt, hogy a költségvetés összpontosított-e, illetve arányos-e a lakosság eloszlásával.
A fiatalok tömegesen távoznak a falvakból. Megállítható ez a folyamat?
Az elkövetkező négy évben a falvak fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Ez ne csak politikai demagógia legyen, hanem a fiataloknak megmaradási lehetőséget kell látniuk bennük. Fejlett infrastruktúra nélkül a gazdasági fejlődés is elképzelhetetlen.
Egy térség gazdasági fejlettsége és vonzereje szoros összefüggésben van a lakosság életszínvonalával, illetve a fiatalok ott maradásával. A fiatalokat szorgalomra nevelték. Nem a munkával van a probléma, hanem azzal, hogy nincs munkalehetőség. Főként ez készteti őket arra, hogy fogják a diplomájukat, és máshol nézzenek munka után.
Mit jelent a gyakorlatban a falvak fejlesztése?
A falun élők 80 százaléka földművelésből él. A mezőgazdasági termelők viszont nem tudnak tervezni, mert nem tudják, hogyan fog változni az állam támogatáspolitikája. Nyilvánvaló, hogy csak ennek ismeretében tudják elosztani a rendelkezésükre álló pénzeszközöket. Ha valaki fejlesztési tervet készít, akkor számít az állam ígéretére. A gazdának be kell szereznie a permetszereket, a műtrágyát, a vetőmagot. Ha az állam évközben egyszercsak azt mondja: bocsánat, mégse kapjátok meg a támogatást – azt hiszem ettől jobban nem lehet agyoncsapni egy falut. Az ilyen hozzáálláson föltétlen változtatni kell.
Jergić Julianna
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
