A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Kezdődik Mladić pere
Betűméret:
A boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának a bűnlajstroma végeláthatatlan. Az ügyészség 17 évvel ezelőtt emelt vádat ellene, majd többször bővítette vádiratát. Tavaly decemberben a bíróság az ügyészség kérésére a vádirat 196 pontjából 90-et törölt, a terhére rótt bűncselekmények elkövetésének színhelyeit pedig 23-ról 15-re csökkentette, hogy felgyorsítsa az ítélkezést a beteg tábornok felett, s a per ne húzódjék el úgy, mint Slobodan Milosevic néhai jugoszláv és szerb elnök bírósági eljárása. Milosevic az ítélet meghozatala előtt halt meg hágai börtöncellájában.
A per előtti bírósági meghallgatásokon Ratko Mladić vontatottan beszélt, néha úgy tűnt, hogy nem érti a bíró által mondottakat, s olyan benyomást keltett, hogy nem lesz képes végigülni a hónapokig tartó bírósági eljárást. A törvényszéki főügyész, Serge Brammertz azonban a minap közölte, hogy a vádlott fizikai és mentális állapota megfelelő ahhoz, hogy bíróság elé álljon.
Ratko Mladić 1943. március 12-én született a délkelet-boszniai Bozinovic faluban. Apja partizán volt, akit megöltek az usztasák, amikor Ratko kétéves volt. Máig nem tudja, hol van az édesapja eltemetve. Élete másik nagy tragédiája orvostanhallgató lánya rejtélyes halála volt - olyan hírek kaptak lábara, hogy apja rémtetteit szégyellve vetett véget saját életének. Lélekbúvárok szoktak minderre hivatkozni, elemezve a tábornok ellentmondást nem tűrő, kegyetlenkedésekre hajlamos természetét.
Mladić esztergályosnak tanult, majd a katonai akadémiára járt, amelyen 9,57-es átlaggal, évfolyamelsőként végzett. 1965-ben kezdte katonai pályafutását, a legfiatalabb volt az általa vezetett katonai egység tagjai közül. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, teljesített szolgálatot Pristinában, majd a horvátországi Kninben. Negyvennyolc évesen a jugoszláv hadsereg tábornoka lett, de már a háború előtti katonaéveit jellemezve sérelmezte, hogy "a legmocskosabb munkát kapta csak azért, mert szerb volt".
A boszniai háború kitörésekor, 1992-ben a jugoszláv hadseregből átvezényelték az újonnan alakult boszniai Szerb Köztársaság (RS) katonaságába, a hadsereg vezérkari főnöke lett, a háború végéig ezt a tisztséget töltötte be. "Offenzív a természetem, s ez elfogadható a boszniai szerb főparancsnokság számára" - mondta akkor Mladić. Gyakran jelenlegi rabtársához, Radovan Karadzichoz volt boszniai szerb elnökhöz hasonlították, pedig sokszor szembekerült vele. Amikor 1991-ben Washington és Brüsszel arra figyelmeztette, hogy bombázni fogják a szerb állásokat, Mladić azt válaszolta: "Akkor én bombázni fogom Londont". Karadžić bolondnak nevezte tábornokát "idióta és felelőtlen" kijelentése miatt. Mladić azonban négy évvel később meghökkentette a világot, s bebizonyította, hogy nem riad vissza semmitől: fákhoz kötöztette az ENSZ békefenntartóit, hogy megakadályozza a NATO-bombázásokat.
A háború során Ratko Mladić gyakran saját útját járta, nem hallgatott sem Karadzicra, sem Milosevicre. Katonái szerint csak azt a parancsot ismerte, hogy "Előre!", és sosem fújt visszavonulót. A nyugat béketeremtő próbálkozásait nem fogadta el, s 1991-ben elutasította az ország "kantonizálásáról" szóló Vance-Owen béketervet. Számos boszniai válságövezetben, Kninben, Igmanban és Gorazdében "csillogtatta" parancsnoki képességeit, de a hágai ügyészség figyelme leginkább srebrenicai és szarajevói rémtetteire összpontosul. Őt tartják felelősnek a vád szerint mintegy nyolcezer bosnyák halálával járó, több hágai perben népirtásnak minősített srebrenicai vérengzésért és Szarajevó csaknem három és fél évig tartó ostromáért. Népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús törvények és szokások megsértésével vádolják. A horvát hatóságok a távollétében húsz év börtönre ítélték dalmáciai települések elleni támadásaiért.
Ratko Mladićot 1996-ban váltotta le a vezérkar éléről Bijlana Plavšić akkori boszniai szerb elnök a nemzetközi közösség és a hágai törvényszék nyomására. Kilenc évvel később derült fény arra, hogy a tábornok a jugoszláv hadsereg kötelékében maradt, és csak 2005-ben helyezte nyugállományba Vojislav Kostunica akkori jugoszláv elnök. Addig rendszeresen megkapta zsoldját, pedig már tíz éve körözött hágai szökevény volt.
A háború után Mladićnak nyoma veszett, s 16 éven át hasztalanul keresték a boszniai hatóságok és békefenntartók, illetve a szerbiai rendőrök. Számtalan hír jelent meg állítólagos hollétéről. Mondták, hogy kedvenc hobbijának, a méhészetnek hódol a Valjevo melletti Pričević faluban, de látni vélték kelet-boszniai és szerémségi kolostorokban, belgrádi kocsmákban és laktanyákban, illetve atombiztos bunkerekben. Végül tavaly májusban fogták el a Nagybecskerek melletti Lázárföldön (Lazarevo): egyik távoli rokonánál élt, nyári konyha volt a szállása. A szerbiai hatóságok máig tartoznak a magyarázattal, hogy mindaddig hol bujkált a világ egyik legkeresettebb feltételezett háborús bűnöse.
Ratko Mladić szerdán áll a bíróság elé, s megjelenését minden bizonnyal olyan médiaérdeklődés kíséri majd, mint Slobodan Milosevic vagy Radovan Karadzic perének a kezdetét. A témával foglalkozó történészek és szakjogászok azonban nem várhatnak újdonságot, a srebrenicai népirtásról és Szarajevó lövetéséről, illetve a megannyi boszniai rémtettről már mindent elmondtak az eddigi hágai perekben. Mladićnak nem lesznek ügyészeket zavarba ejtő megnyilvánulásai, mint jogászi képességeivel Miloševićnek voltak, de megjelenése a vádlottak padján talán némi elégtételt jelent majd az általa meggyilkoltatott több ezer áldozat hozzátartozójának. (MTI)
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
