A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Marad-e Görögország az euróövezetben?
Tagságának fontossága mellett érvelnek az uniós pénzügyminiszterek
Betűméret:
Görögország euróövezeti tagságának megtartása mellett foglalt állást a közös pénzt használó zóna több országának pénzügyminisztere hétfőn Brüsszelben, ugyanakkor azt is értésre adták, hogy bármilyen politikai erő is irányítja majd az országot, nincs más választása, mint tartani magát az egységkormány vállalta kötelezettségekhez.Az euróövezeti pénzügyminiszterek (Eurogroup) találkozóján egyebek között a görög gazdasági helyzet szerepelt napirenden, de a csoportot elnöklő Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök már az ülés előtt világossá tette, hogy Athén esetleges kiválása a zónából nem lesz téma.
A nyilatkozók hangoztatták, nincs mód arra, hogy enyhítsenek azokon a vállalásokon, amelyeket az előző görög vezetés tett a nemzetközi mentőcsomagot biztosító megállapodás megkötésének érdekében.
Londoni forgatókönyvek görög eurótávozásra
Az euróövezeti periféria bankjainak "kiürítésétől" a valutauniós tőkekorlátozások bevezetéséig terjed azoknak a fejleményeknek a sora, amelyek Görögország törlesztésképtelenné válása és euróövezeti távozása után nagy valószínűséggel bekövetkeznének az egyik vezető londoni befektetési bankcsoport hétfőn összeállított forgatókönyv-változatai szerint.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) pénzügyi elemzői befektetők számára összeállított helyzetértékelésükben közölték: megítélésük szerint az elmúlt félévben az euróövezet nem ért el érdemi előrelépést a bankszektor helyzetének javításában, az EU-nak sem sikerült megerősítenie saját intézményrendszerét, emellett Görögország költségvetési helyzetének stabilizálásában is csekély haladás történt.
Éppen ezért Görögország továbbra is valós veszélyt jelent, és a görög eurótagság megszűnésének valószínűleg olyan járványosan terjedő hatásai lennének, amelyeket az euróövezet jelenlegi felépítése mellett nem lehetne könnyen kezelni - vélekedtek hétfői elemzésükben a Bank of America-Merrill Lynch londoni közgazdászai.
A ház szakértői "magasnak" minősítették annak kockázatát, hogy Görögország törlesztésképtelenné válik, és akár már hat hónapon belül kénytelen lesz elhagyni az euróövezetet.
A cég szerint ennek egyik legmarkánsabb következménye az lenne, hogy megindulna a betétek kimenekítése, mégpedig nemcsak Görögország, hanem az európeriféria többi országának bankjaiból is. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői ezzel kapcsolatban felidézik, hogy a 2009 végén mért legutóbbi csúcsértékhez képest már eddig 30 százalékkal apadt a magánszektor által görög bankokban tartott betétek értéke.
A járvány terjedésének megakadályozására az eurójegybanknak (EKB) radikális intézkedéseket kellene tennie: a cég londoni elemzői szerint ezek közé tartozna, hogy az EKB 0,5 százalékra csökkenti alapkamatát, újabb hosszú távú refinanszírozási műveletekbe fog a bankok megsegítésére, valamint "korlátlan" mennyiségben kezdené felvásárolni a spanyol és az olasz kormánykötvényeket, igyekezve elfogadható szinten tartani a két legnagyobb déli eurógazdaság finanszírozási költségeit.
Mindemellett az euróövezeti bankokat állami betétgaranciával és egyidejű tőkeinjekciókkal kellene körülbástyázni. A tőkeinjekciók államosítást jelentenének, a betétgaranciát pedig az euróövezeti kormányoknak közösen kellene vállalniuk ahhoz, hogy az intézkedés hiteles legyen - áll a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzőinek hétfői forgatókönyvében.
A ház szerint mindezzel együtt is potenciálisan szükségessé válhat tőkekorlátozások bevezetése az euróövezet és a külvilág között. Erre az intézkedésre van mód olyan körülmények kialakulása esetén, amelyek a stabilitást veszélyeztetik, és a felvázolt forgatókönyv "egyértelműen megfelel" e kritériumnak - hangsúlyozták a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.
Más nagy londoni házak is kidolgoztak már különböző katasztrófa-forgatókönyveket az euróövezet szétesésének valószínűsíthető következményeire.
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő befektetőknek minap Londonban összeállított 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: a szuverén és banki válság mutatja, hogy az euróövezetet "hibás tervek" alapján hozták létre, és alapvető reformokra van szükség ahhoz, hogy az eurót "életképes struktúrává" lehessen alakítani.
A Fitch alapeseti várakozása az, hogy az euróövezet "valahogy átevickél" a válságon, a cég mindazonáltal kidolgozott öt alternatív forgatókönyvet is, csökkenő valószínűség sorrendben. Ezekben a Fitch szerint "stilizált" és "pusztán illusztratív célú" forgatókönyvekben Görögország távozása, költségvetési "kvázi-unió" létrehozása, "euro-márka" - vagyis Németország vezetésével új, kisebb valutaunió - kialakítása, az Európai Egyesült Államok megalakulása, és végül a legkisebb valószínűséggel az euró teljes felbomlása szerepel.
A teljes szétesést vázoló - a Fitch Ratings elemzői által hangsúlyozottan valószínűtlennek nevezett - forgatókönyv, amelyben a 17 tagállam mindegyike újból saját valutát honosítana meg, az euróövezeti bankrendszer zömének globális következményekkel járó összeomlásával számol. E forgatókönyv alapján a piacok, a hitelforrások és a nemzetközi tőkeáramlások befagynának, az európai fizetési rendszer és a kereskedelem összeomlana, és ebben a környezetben egész Európa - sőt valószínűleg a világgazdaság egésze - depresszióba süllyedne.
Meredeken zuhannának az adójövedelmek, a piaci finanszírozási források "elpárolognának", és mindezen fejlemények szociális hatásai potenciálisan hatalmas mértékű zavargásokhoz, az EU és egyéb intézményi struktúrák lebomlásához, végül pedig politikai káoszhoz és a szélsőségesség térnyeréséhez vezethetnének - áll a Fitch Ratings e forgatókönyv-változatában. (MTI)
Ezt hangoztatta korábban az Európai Bizottság szóvivője is, aki mindazonáltal nem kívánt találgatásba bocsátkozni arról, mi történne, ha olyan kormány nem tud alakulni, amely támogatja a korábban kötött megállapodásban szereplő valamennyi feltételt.
A miniszterek elismerték, hogy Görögország számára nem könnyű a jelenlegi helyzet, de azt is kiemelték, hogy azért elsősorban az ország elmúlt évtizedekben folytatott politikája a fő felelős.
A német Wolfgang Scha:uble például úgy nyilatkozott: "vitathatatlan, hogy a görög népnek most évtizedek hanyagságainak következtében kell szenvednie. Nincs könnyen járható kiút Athén számára, akármi lesz is a kimenetele a jelenlegi politikai helyzetnek."
Spanyol kollégája, Luís de Guindos szintén úgy vélte, Görögországnak támogatásra van szüksége, de az országban megoldást kell találni arra, hogy megszülessenek a már elfogadott vállalások teljesítéséhez szükséges intézkedések.
A belga Steven Vanackere szerint a legjobb megoldás mindenki számára továbbra is az, ha Görögország az euróövezeten belül maradva próbál végigmenni a konszolidálás útján.
Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy a szerződések értelmében minden EU-tagnak azon kell dolgoznia, hogy az euróövezetnek is tagja legyen. Ennélfogva szerinte nem is lehetséges csak az eurózónából kilépni, hanem a távozni kívánó tagállamnak az egész EU-t el kell hagynia.
Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter hangoztatta, hogy Görögország számára semmiképpen nincs más választás, mint előremenni a reformokkal. Ha ez nem történik meg, mindenki nehéz helyzetbe kerül - vélte. Kifejezte viszont azt a meggyőződését, hogy az adósságválság tovaterjedése ellen az elmúlt időszakban kidolgozott uniós intézkedések szükség esetén hatásosnak bizonyulnak.
Óvatos derűlátással nyilatkoztak a miniszterek az ülés előtt Spanyolország helyzetéről. Üdvözölték az elmúlt hetekben bejelentett terveket, különös tekintettel a bankszektor reformját célzó intézkedésekre.
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
