A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Egy magyar szó karrierje Európában
Betűméret:
Az Európa Tanács döntése értelmében 2001 óta szeptember 26-a jeles napnak számít: az öreg földrész polgárai (elvileg legalábbis) ilyenkor ünneplik a kontinens nyelveinek napját. Európában közel kétszáz nyelvet beszélnek, közöttük világnyelvek és a kihalás rémétől fenyegetett, ma már mindössze pártucat személy által beszélt nyelvek is vannak. Kulturális és politikai helyzetük különböző. A kihalásra kárhoztatott kisnyelvek nem azért tűnnek el, mert kicsik, hanem azért, mert már ezt megelőzően megkérdőjeleződött vagy tudatosan szétromboltatott az adott nyelveket beszélő közösségek gazdasági és politikai létalapja, és azzal együtt társadalmi presztízse.Mi, magyarok, annak ellenére, hogy Európában a közhiedelem szerint rokontalannak számít a nyelvünk, több mint ezerszáz év viszontagságaival dacolva egyelőre jól álljuk a sarat – határon túli közösségeinkről ez viszont egyre kevésbé mondható el. Mindez elsősorban társadalom- és nyelvpolitikai kérdés. A nyelvek és kultúrák olykor nyíltan, máskor leplezetten folyó küzdelmében, vagy ha úgy tetszik, egymásra gyakorolt befolyásában mindig is nagy szerepe volt, a katonai és politikai hegemónián kívül, a gazdasági befolyásnak, de nemegyszer még a technikai/technológiai innovációnak is. Aki tartós előnyökre tett szert ezeken a területeken, az előbb-utóbb uralta a nemzetközi nyelvi mezőnyt is. Az ókor végén és a középkorban így vált „lingua francává”, közvetítő nyelvvé a latin, később a francia és – különösen a közép-európai régióban - a német, majd e nemzeteknek amerikaiak általi háttérbe szorítását követően az angol. A nagy nemzetek nyelvük és kultúrájuk terjesztésére – olykor nem is minden hátsó szándék nélkül – milliárdokat költenek. Nyilván nem kizárólag a nyelvek szépsége és változatossága és az újdonság iránti kíváncsiság a magyarázata a kínai nyelv iránti fokozódó érdeklődésnek sem, hanem e keleti nagyhatalom fokozódó politikai és gazdasági jelenléte a világban.
A nyelvek egymásra hatása, a szókincs „csereberéje” legtöbbször mégsem feltételez hatalmi vagy hegemón viszonyt; az adok-kapok a nyelv világában, akárcsak az anyagi és műveltségi javak piacán, szinte spontán módon működik, különösen egymás mellett élő közösségek esetében. Ismeretes – az iskolákban is tanítják -- hogy a magyar szókészlet bővelkedik délszláv eredetű elemekben. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy ugyanakkor a szerb és a horvát nyelv szókincse is gazdagodott mintegy 1100-1300 magyar kifejezéssel. A nyelvvel mint olyannal nem, vagy igen ritkán foglalkozók leginkább csak a šargarepá-t, a gulaš-t, a perkelt-et (pörkölt), az ašov-ot (ásó), az alov-ot (háló), esetleg még a kočijaš-t (kocsis) ismerik fel közülük, de önmagában ez még nem olyan nagy baj.
Apropó kočijaš! E kifejezés a kočija (kocsi, szekér, hintó, fogat) szó származéka, amely közvetlen átvétel a magyarból, s körülbelül a XV-XVI. századra tehető, ugyanis ekkoriban futott be nemzetközi karriert a Mátyás király Kocs községben működő mesterei által korszerűsített szekér új típusa, amit aztán, hogy megkülönböztessék a többitől, «kocsi» szekérnek neveztek el. E szállítóeszköz európai diadalútjával együtt terjedt el a neve is, pontosabban annak egyszerűbb változata -- természetesen igazodva a befogadó nyelvek szelleméhez. Így lett belőle a németben die Kutsche, a lengyelben kocz, a flamandban goetse, a svédben kush, az olaszban cocci, a franciában coche, az angolban coach. A szavak jelentése idővel módosulhat, változhat. Ez történt az angol kifejezéssel is, amely a korábbi századokban hintó, a huszadik században pedig távolsági autóbusz, vasúti kocsi, sőt még egyéb más jelentést is kapott.
A magyar találmány az oszmán törökök és segédnépeik Kárpát-medencei megjelenését követően egyébként keleten is elterjedt, ám eredeti elnevezését nem vették át. Helyette például a krími tatárok, mint azt feljegyezte egy XIX. századi utazó, magyarká-nak nevezték...
Csorba Béla
Miközben a közvélemény még mindig megosztott a mesterséges intelligencia hatásairól, a munkaerőpiaci tapasztalatok azt mutatják: a valóság árnyaltabb – az MI nem egyik napról a másikra szorít ki embereket, de egyre látványosabb különbséget teremt a teljesítményben.
A mesterséges intelligenciát használó...
2026. ÁPRILIS 27.
[ 16:58 ]
Pontosan negyven év telt el azóta, hogy 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű négyes reaktora egy elrontott biztonsági teszt miatt felrobbant, hatalmas mértékű sugárzást zúdítva ezzel Ukrajnára. A szovjet hatóságok napokon keresztül próbálták eltitkolni a katasztrófa mértékét. Moszkva csak azután ismerte el a...
2026. ÁPRILIS 26.
[ 17:28 ]
A családi törvény tervezett módosításai az elmúlt évek egyik legátfogóbb beavatkozását jelenthetik a családon belüli viszonyok szabályozásába.
A kezdeményezést a döntéshozók a gyermekvédelem erősítésével és a nemzetközi normákhoz való igazodással indokolják, ugyanakkor több ponton is vitákat váltott ki,...
2026. ÁPRILIS 23.
[ 19:18 ]
