ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Hol van ma a Đinđić temetésén összegyűlt tömeg?
Újvidéken szerepelt a Napló Kör
Betűméret:
Az est helyszíne is szimbolikus volt, hiszen a Művész Klub-bos estéken forrt ki annak idején a hetilap indításának ötlete. Bódis egy régi Naplókat tartalmazó vaskos kötetet lapozgatva felidézte, hogy a lapban már az első számokban publikált Gerold László és Végel László, továbbá érdekességként elmondta, hogy az első szám Önnapló című rovatát Kasza József írta, “aki most nem lehet közöttünk” – utalt Bódis arra, hogy a VMSZ egykori elnöke jelenleg vizsgálati fogságban van. Ezután Bódis Tolnai Ottónak a negyedik számba írt vezércikkéből olvasta fel a következő részletet: “Míg az első szám friss példányait lapoztuk ott, a Művészklub mélyvizében, valaki odajött asztalunkhoz, s a lapra meredve megkérdezte, még nem tiltották be?! Nem volt túl komoly a kérdés, de bohó szerkesztőtársaim így is nagyot és jóízűt nevettek rajta. Én is jól tudtam, hogy a kérdés per pillanat deplaszírozott, lévén a legöregebb közöttük, mégis összerezzentem. Úgy látszik, morfondíroztam titokban, az én génjeimbe ilyen kifejezések vannak betáplálva, mint a betiltás, a leváltás, bírósági tárgyalás et cetera.”
Ezt követően Végel László pótolta be azt a mulasztást, hogy az elmúlt 20 évben nem olvasott fel magyar szöveget Újvidéken. Terjedelmes részt hallhattunk jövőre megjelenő Neoplanta, avagy az ígéret földje című regényéből.
A közönséggel való véleménycseréhez a színház irányából jutottak el a Kör tagjai. Gerold László két idén bemutatott politikai színdarabot ismertetett, a belgádi Atelje 212 színház által készített Zoran Đinđić és a Újvidéki Egyetemista Kultúrközpont által színpadra vitt Megölni Zoran Đinđićet című előadást. Gerold felvezetésében elmondta, hogy a régi Jugoszláviában nem volt divatos a politikai színház. Az ötvenes években például Samuel Beckett Godot-ra várva című darabját csak titkos, zárt körökben tudták játszani, mert a hatalom még abban a kilátástalanságban is veszélyt látott, amiről a Godot szól. Később, a miloševići időkben divatba jött ugyan a politikai színház, de csak olyan értelemben, hogy az a szerb nacionalista szemlélet propagálását szolgálja. Az utóbbi időben azonban – mondta Gerold – azt lehet észre venni, hogy valódi, aktuálpolitikára reflektáló darabok születnek, mint a szóban forgó két előadás is. A belgrádi darab kapcsán Radics Viktóriát idézte, és azt mondta: az előadás valódi erkölcsi tett.
A Művész Klubban a hallgatóság soraiban ült Elor Emina is, aki az újvidéki előadás egyik szereplője. Elmesélte, hogy Szabadkán sokkal kisebb hatást tudtak elérni a darabbal, mint Novi Pazarban, ahol kitörő örömmel, ujjongással fogadták azt. Szerencsés Zsuzsanna Zoran Đinđić temetésére utalva azt mondta: „Számomra az egésszel kapcsolatban egy nagy kérdés vetődik fel. Hol van ma az a hatalmas tömeg, amely jelen volt Đinđić temetésén?” Ez a kérdés az est további felszólalóinak a fantáziáját is megmozgatta. Szerencsés szerint a legnagyobb gond, hogy azok az emberek és az egész társadalom hallgat, egy végtelen csönd tapasztalható a lényegi kérdéseket illetően. Szerinte egy nagy szimulációnak vagyunk az áldozatai. Az újságírók szimulálják a szakmájukat és a politika is egy kvázi valóságot teremt, hogy ne gondolkozzunk el valójában arról, mi történik körülöttünk. Szerencsés feltette a kérdést a közönségnek, hogy szerintük mi az oka a hallgatásnak és három választási lehetőséget kínált fel: A.) Félünk; B.) Azt gondoljuk nincs semmi gond; C.) Minek mondjunk bármit, úgyis mindegy.
A közönség soraiban ülő Buda Hajnalka, a Vajdasági Televízió magyar szerkesztőségének vezetője hozzászólásában azt mondta, a három választási lehetőség közül egyiket sem tartja teljesen igaznak, de talán a harmadik áll a legközelebb az igazsághoz, ami elvezet a cinkosságig. Ugyanakkor kifejtette: „Azt hiszem abban nincs igazad, hogy egy párt behatása alatt vagyunk. Nem is tudjuk melyik párt behatása alatt állunk. Mert még a múlt, meg a jelenlegi nem tisztázódott le teljesen, ha csak a saját házamat nézem. Nem mondhatom, hogy a jelenlegi hatalomnak a beépített emberei, hódolói vannak ott. Azt mondhatnám inkább, hogy a szakma képviselői, igaz, hogy a fővárosból jöttek, de a szakma jeles képviselői.”
А Napló Kör következő ülésére 2 hónap múlva kerül sor, ismét Újvidéken.
lasko
Egyes kereskedelmi láncok azzal büszkélkednek, hogy nem dolgoznak május elsején, míg mások a vásárlókért versengenek – a munkavállalók jogairól azonban kevesen beszélnek.
Nebojša Atanacković – a munkaadók szemszögből – úgy véli, ilyen esetekben win-win megoldást kell találni a dolgozók és a cégek számára...
2025. MÁJUS 2.
[ 22:14 ]
Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig inkább a munkavállalók szolidaritási napja.
Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a...
2025. ÁPRILIS 30.
[ 13:38 ]
Miközben a világ figyelme főként Ukrajnára és a közel-keleti válságokra irányul, a Balkánon is egyre fenyegetőbb viharok gyülekeznek. Vlagyimir Putyin orosz elnöktől eszköztárában jól ismert eszköz a nyugati zavarkeltés, most pedig a Nyugat-Balkán került a fókuszába, ahol a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik révén...
2025. ÁPRILIS 26.
[ 21:06 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!