GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2015. február 24. [21:30]

Ipari zóna magánkézben, állami pénzekből?

Kishegyes község esete az osztrák üzletemberrel, a kilátásba helyezett beruházásokkal és ezek elmaradása után a földterületeket megművelő egykori községi elnökkel

Ipari zóna magánkézben, állami pénzekből?

Stratégiai szempontból a lehető legjobb helyen, az ún. “feketicsi csomópontnál”, ahol az E75-ös autópálya és az M22-es út keresztezi egymást, terül el egy magánkézben lévő ipari zóna, amelyet különböző állami alapok több tíz milliójából hoztak létre, írja a VOICE portál.

A terület mintegy 60 hektárnyi területen fekszik Kishegyes, az egyik legszegényebbnek számító vajdasági község határában. A vissza nem térítendő állami pénzekből létrehozott ipari övezet ötletét Alexander Samonig osztrák üzletemberrel karöltve valósította meg a helyi önkormányzat 2004-ben. Akkor alapították ugyanis az egyedülálló Small Steps Kft. “magán-közvállalatot”, amelyben a tőke aránya 90:10 volt az osztrák üzletember javára. A helyi hatalom, állítja a VOICE, az ipari park tulajdonosának kifizette a földterület kisajátítása után járó pénzt, s gyanús szerződésekkel próbált meg “fátylat borítani” az ipari zóna vagyonjogi helyzetére, hogy azután állami alapok pénzeszközeiből építse ki egy magánvagyon infrastruktúráját. Az ipari zónában, amelyet annak idején olyan megoldásként népszerűsítettek, amely Kishegyes község területén megoldja a munkanélküliség kérdését, a ma napig alig néhány tucat személyt foglalkoztatnak. Miközben a területek nagy része “külföldi befektetőre” és “új munkahelyekre” vár, Pál Károly, a VMSZ egykori helyi tisztségviselője, e merőben szokatlan magán- és köztulajdonú partnerség egyik kezdeményezője maga is több hektár termőföldet művel meg a magán ipari zónában.

Apró lépések, de kinek?

A Small Steps Kft. községi és magántulajdonban lévő vállalat megalapítása óta állami forrásokból pénzelték a részletes urbanisztikai terv, a projektdokumentáció és egyéb dokumentumok elkészítését is. 2007-től a mai napig, az állami forrásokból származó vissza nem térítendő eszközökből a több mint 20 hektáros ipari övezetet ellátták vízzel, árammal, lefektetett optikai kábelekkel, lejáratokkal és összekötő utakkal, amelyek által közvetlen módon összekapcsolódott az autópályával csakúgy, mint az ún. régi úttal. A jelentős állami befektetés ellenére, a Small Stepsben a tőkearányok a kezdeti 90:10-ről több mint tíz évig nem változtak, a 90 százalék továbbra is az osztrák üzletember kezében maradt, miközben a vállalat munkájáról csak igen szerény dokumentáció található a gazdasági nyilvántartásokat végző állami ügynökség honlapján. A nyilvánosság számára például egyetlen egy olyan dokumentum sem elérhető, amely azokat a kiadásokat és a bevételeket tüntetné fel, amelyek a községi kasszából vándoroltak a közös vállalatba. És ez nem csak az egyetlen talány a feketicsi csomópont melletti ipari zónával kapcsolatban.

A VOICE pontokba sorolja az “egyenlet ismeretlenjeit”. Így például nem lehet tudni, hogyan esett a választás éppen Alexander Samonigra, miért pont ő bizonyult a legmegfelelőbb partnernek? Az is titok, hogy milyen szerepet játszott a helyi önkormányzat a magánkézben lévő termőföldeknek az osztrák üzletember részéről történő felvásárlásakor? Talány továbbá, vajon a kishegyesi önkormányzat miért tüntette fel Alexander Samonigot befektetőként? S nem kevésbé rejtélyes az is, hogy vajon az ipari zónában található parcellák zömének miért a Small Steps Holding a tulajdonosa, s nem az a vállalat, amelyet a kishegyesi község és Alexander Samonig hozott létre?

A Small Steps alapítása, vagyonjogi helyzete körüli találgatások már évek óta folynak. Kishegyes községben már több mint egy évtizede a VMSZ van hatalmon, s pont e párt helyi vezetői kezdeményezték a partnerséget Alexander Samoniggal. A hatalmat közben egész sor koalíciós partnerrel megosztották, a demokratikus blokk pártjaitól kezdve egészen a most aktuális Szerb Szocialista Pártig (SPS) és a Szerb Haladó Pártig (SNS). A VMSZ valamennyi koalíciós partnere szolidaritást vállalva hallgatott az ipari zóna ügyéről, állítja a VOICE.

Köz-magán partnerség már a törvény meghozatala előtt

Az ilyen megoldásokat segítette a törvényi szabályozás teljes hiánya is e téren, aminek köszönhetően nem átlátható, olykor önkényes lépéseket elsőbbségben részesítő megoldások születtek. Az ipari parkokról szóló törvény 2006-ban, a szerbiai ipari parkok nemzeti stratégiai keretterve pedig 2009-ben készült el, de a mai napig nem fogadták el. A köz-magán partnerségről és a koncesszióról szóló törvényt 2011-ben hozták meg, vagyis hét évvel a Small Steps megalakulása után. Ez a törvény egyébként 74. szakaszában utal rá, hogy a köz-magán partnerségről szóló szerződéseket nyilván kell tartani a közszerződések regiszterében, amely egy egységes elektronikus adatbázis. Igen ám, de ez az adatbázis ugyancsak a mai napig nem készült el annak ellenére, hogy fontosságát tavaly Rodoljub ©abić adatvédelmi biztos is hangsúlyozta, mivel ez – mint rámutatott – lehetővé teszi az átláthatóságot és az ellenőrzési mechanizmusok működését.

Fiktív szerződések és állami pénzek

A kishegyesi vezetők, a projektum vezetőjeiként feltüntetve magukat éveken keresztül pályáztak a fejlesztési alapok vissza nem térítendő pénzeszközeire. Több tíz állami millióból történt meg az ipari zóna infrastrukturális fejlesztése, amelyet a Small Steps, továbbá az ugyancsak Alexander Samonig képviselte számos leányvállalat hivatalos prezentációjában “egyedülálló magán ipari park”-ként emlegetnek.

A VOICE, amely a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete keretében működő Vajdasági Oknyomozó-elemző Központ rövidítése, több kérdést is feltett a kishegyesi önkormányzatnak és a Small Steps Kft. képviselőjének. Az egyik kérdés arra a két erősen vitatható szerződésre vonatkozott, amelyet 2007-ben azonos napon kötött a kishegyesi község a Small Steps Holdinggal (a Small Steps leányvállalatával). A kérdésre nem kaptak választ. Ebben a 2007-es évben, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NIP) fejletlen községek részére kiírt pályázatán Kishegyes község a szerbiai községek harmadik kategóriájában szerepelt, vagyis abban, amely a legkedvezőbb feltételekkel, mindössze 20 százaléknyi önrész felmutatásával kapta meg a pénzeszközöket. A javasolt projektum szerint rendezettek a vagyonjogi viszonyok, s ezzel kapcsolatos garanciákat is mellékeltek arról, hogy az állami pénzt állami vagyonba fogják fektetni.

2007. augusztus 6-án az akkori községi elnök, Szűgyi István (VMSZ) Kishegyes nevében aláírta a hét parcella mezőgazdasági földterület megvásárlásáról szóló szerződést, amely a Small StepsHolding tulajdona, a feketicsi ipari parkban. A felvásárolt földterület 4 hektár 84 ár és 64 négyzetméter, ára pedig négyzetméterenként 1 euró volt. A több mint 48.464 euró értékű szerződés szerint Kishegyes község kötelezi magát a Small Steps Holding felé, hogy pályázni fog a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán infrastrukturális fejlesztésekre. Amennyiben a pályázaton nem jut pénzeszközökhöz, a község “köteles, minden térítmény nélkül visszaadni a Small Steps Holdingnak a szerződésben foglalt földterületet”, a szerződés pedg “automatikusan érvénytelenné” válik.

Ugyanezen a napon Kishegyes község és a Small Steps Holding egy másik szerződést is aláírt, mégpedig egy hosszútávú bérleti szerződést, amelyben Kishegyes község a melegében megvásárolt földterületeket bérbe adja a Small Steps Holdingnak, mégpedig 99 évre, összesen 48.464 euróért. Ezzel a szerződéssel Kishegyes község zöld fényt adott a Small Steps Holding számára, hogy az közvetlen módon megsértse a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó szerbiai törvény rendelkezéseit. Így ugyanis lehetővé válik az is, hogy a bérelt állami földterületet, az önkormányzat beleegyezése nélkül is, “kiadhassák bérbe”. De az is, hogy olyan “munkálatokat végezzen, amelyben következtében fennáll annak lehetősége, hogy megváltozzon a földterület struktúrája”, ami ellentétben áll a jelzett törvény 25. szakaszával. Az említett szakaszok megsértéséért akár egymillió dináros büntetés is kiróható.

Ennek az egy napon megkötött két szerződésnek köszönhetően Kishegyes község a magán ipari park felszerelésére 2.385.960 dinárt kapott, s ez csak egy kis része annak az állami pénznek, amely az elmúlt évek során különböző szintekről befolyt a magán ipari parkba, folyamatosan növelve annak értékét.

A község hallgat

Azokra a kérdésekre, amelyeket a VOICE feltett a kishegyesi önkormányzatnak és a Small Steps Kft. képviselőinek, nem érkezett válasz. A vállalat hivatalos honlapján a kapcsolattartó személy Nagy Zita, aki ugyancsak elérhetetlen volt a portál újságírói számára. Ő egyébként, Kishegyes községben, a VMSZ tisztségviselőjeként jelenleg a községi tanács projektekkel és tájékoztatással megbízott tagjának teendőit is ellátja. A VOICE kérdéssel fordult a Korrupcióellenes Ügynökséghez is, mégpedig azzal, hogy Nagy Zita esetében fennáll-e az összeférhetetlenség e két funkció ellátásában, s azt a választ kapták, hogy konkrét esetben megnevezett személy kötelessége lett volna tájékoztatni az ügynökséget arról, hogy a községi tanács tagjaként egy gazdasági társaságban is tisztséget tölt be. Az ügynökség hivatalból fogja megvizsgálni, fennáll-e az ügynökségről szóló törvény megsértésének esete.

Az osztrák üzletemberrel kötött partnerség egyik fő kezdeményezője Pál Károly, aki sok éven át a kishegyesi község elnöke volt, a VOICE-nak megismételte, “a község csak logisztikailag támogatta a befektetőt”. “Irodát adtunk neki a községházán, de az ipari zónához szükséges földterületet az ő tőkéjéből vásárolták”. Arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy az állami alapokból történő beruházások után miért nem változott a vállalat tulajdoni struktúrája, de nem adott választ az egy napon aláírt két szerződéssel kapcsolatban sem.

A VOICE birtokába került adatok szerint Kishegyes község a köztársasági költségvetésből 2009-ben jelentős pénzeszközöket kapott a kisajátítás költségeire. A legnagyobb földterület, amiért kifizették ezt a pénzt, több mint 11 hektáros volt, s a Small Steps Holding tulajdonában állt. Az összeget az ipari lokáció és a földterület rendeltetésének figyelembe vételével határozták meg, s ugyanezzel a határozattal részben kisajátították a Vojput és a feketicsi Ilija Obradović tulajdonában lévő parcellákat is. Mint Obradović a VOICE-nak elmondta, több hónapig tartó ellenállás után az év szeptemberében kiegyezett az önkormányzattal 29.008 dinárban. A helyi önkormányzat elsődlegesen 0,61 eurót kínált fel, s amennyiben a Small Steps erre ráállt, a kisajátításért több mint 70 euró ütötte a markát, vagyis majdnem kétszer annyi, mint amennyivel megalapította a Small Steps Kft-t.

Az engedély nélkül épülő “Európai út”

A Köztársasági Geodéziai Intézet (RGZ) ingatlannyilvántartásába betekintést nyerve a VOICE számos szabálytalanságra bukkant. Az ipari zónához vezető úgynevezett Malom út kiépítésekor, amelyet hat millió dinárral támogatott a Tartományi Nagyberuházási Alap, az államnak szerződést kellett kötnie a Small Steps Holdinggal 1223 négyzetméternyi felület bérbeadásáról. Az ipari zónát villanyárammal ellátó trafóállomás engedély nélkül épült, akárcsak az ún. Európai út, amely az ipari zónát köti össze az M-22-es úttal és a nemzetközi E75-ös úttal, s amelyet a Tartományi Nagyberuházási Alap több mint 37 millió dinárral pénzelt. Mindkét esetben fennáll az építkezésről és tervezésről szóló törvény megsértésének gyanúja. A törvénysértő jogi személyek 1,5-3 millió dinárral büntethetők.

A RGZ ingatlannyilvántartása szerint az a parcella, amelyet állami pénzekből láttak el infrastruktúrával, voltaképpen a Small Steps Kft. egyik leányvállalatának, a Small Steps Holdingnak a tulajdona, amelyben Alexander Samonig az igazgatói tisztséget tölti be, de nincs benne tulajdonrésze. A cég többségi tulajdonosa az osztrák Value capital Beteiligungs. Samonig egyébként hat, Szerbiában bejegyzett cég igazgatója, s négy osztrák és szlovén cég többségi tulajdonosa.

Egy kézen megszámolható az új munkahelyek száma

A kezdeti lelkesedés idején a községi elöljárók számos befektető érkezését helyezték kilátásba, s munkahelyek százainak megnyitását emlegették. Maga Alexander Samonig tavaly Twitter bejegyzésében így dicsekedett: “Ezekban a napokban Feketics áll a figyelem központjában. Tíz éve építjük a Small Stepst. 2014 végéig 3 gyár, 100 munkahely. Megmentettük a falut, visszaadtuk a reményt.” A valóságban az ipari zónában azonban csak egy üzem működik, amely 2011-ben jött ide. A svájci-német konszern keretében működő Júlia Malom érkezését a maga 5 millió eurós beruházásával “a szerb mezőgazdaságba való legnagyobb befektetésként” emlegették. A malomban néhány tucat embernek kellett volna munkát kapnia. A pétterévei központú vállalat azonban megnyitása óta alig tízzel növelte a foglalkoztatottak számát. A 2012-ben nagy csinadrattával beharangozott két újabb üzem, a verbászi Jana komerc és a Renesensa tésztagyár üzeme pedig soha nem nyílt meg.

Szántunk, na és?

Míg a 60 hektáros ipari zóna nem népesül be gyárüzemekkel, s benne dolgozók százaival, a köz-magán vállalat egyik kezdeményezője, Pál Károly, egykori kishegyesi polgármester, a VMSZ magas rangú tisztségviselője megműveli az ipari zónán belüli földterületet, erősítette meg a VOICE-nak Orosz Kálmán, a feketicsi Gazdakör elnöke. Arra a kérdésre, vajon az ipari park szántóit bérbe adják-e, Orosz azt válaszolta, volt rá példa, de itt a legnagyobb területet Pál Károly műveli meg. Azt nem tudta megmondani, milyen feltételek mellett teszi ezt, de bérleti díj magasságáról sem tudott nyilatkozni. Mint megjegyezte, “nincs itt sok jó föld, mintegy 15 hektár”. Pál Károly a portál kérdésére, miszerint igaz-e, hogy ő műveli meg az ipari parkban lévő szántókat, azt válaszolta: “Nem én művelem személyesen, hanem a fiaim. Nem értem, mi itt a probléma”.

Ranka Ivanoska (VOICE)


2017. szeptember 22. [16:36]

(Budapesti tudósítónktól)Ez egy jó szóösszetétel. Azt jelenti, hogy azok, akik ebbe nem tartoznak bele, azok nem demokratikusak. Vagyis tényleg nyugodtan szemétdombra... >>

2017. szeptember 21. [18:46]

Moszkva árnyéka rávetül a német parlamenti választásokra is. Berlin két év óta meg van győződve arról, hogy Moszkva destabilizálni akarta Angela Merkel kancellár... >>

2017. szeptember 20. [17:46]

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. Az MTVA Sajtó- és... >>

2017. szeptember 19. [14:54]
Beköszönt a zsidó újév
2017. szeptember 15. [19:41]
Egységben
2017. szeptember 13. [14:45]
Húszéves a Google


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve